Dr. Tömöri Gergő

Az általános célkitűzésünk egy márkaérték meghatározására alkalmas módszer bemutatása, amelyet az Interbrand vállalat számítási metódusára és a saját kérdőíves kutatásunk eredményeire alapozunk. Specifikus célunk az elemzés során a márkaérték megállapítása a Daimler AG Mercedes-Benz márkának és a Nestlé gabonapehely márkáinak esetében. A kérdőíves kutatásunk eredményeinek felhasználásával megállapítottuk, hogy a gazdasági jövedelem a vállalatok esetében mekkora arányban tulajdonítható a vizsgált márkáknak, ez az összeg a márkajövedelem. Végül a CAPM modelljével megadtunk egy olyan rátát, amellyel a márkajövedelmet diszkontálva megkaptuk a keresett márkaértéket. Az alkalmazott kérdőívet a Keller-féle márkaismeret dimenziói modell alapján állítottuk össze. A márka értékét a márka ismeretén keresztül vizsgáltuk, így a kérdőívben feltett kérdéseink a márka ismertségének és a márka imázsának elemzésére szolgáltak. A végső eredmények alapján elmondható, hogy a Mercedes-Benz és a Nestlé pelyhek márkái erős márkaismerettel rendelkeznek, a beszámolóban alapvetően akkor mutathatók ki, ha beszerzés útján kerülnek egy gazdálkodóhoz.
XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM 23-27
DOI: 10.24387/CI.2023.4.5

A kutatás fő célkitűzése, hogy az eredménymanipuláció lehetőségének felderítésére alkalmazható Beneish M-score modell eredményeire építve összehasonlítsa az energetikai és a gyógyszeripari szektorból kiválasztott, eltérő számviteli környezetben működő vállalati minta adatpontjait egymással. A kutatás során az előbbi statisztikai modell eredményeire építve vizsgáltuk meg a számviteli rendszerek és az eredménybefolyásolás valószínűsége szerint kialakított minőségi ismérvek egymástól való függetlenségét khi-négyzet próbával. Megállapítottuk, hogy míg az energetikában a függetlenségvizsgálat nem mutatott ki összefüggést a számviteli rendszer és az eredménymanipuláció valószínűsége között, addig a gyógyszeripari vállalatok esetében már szignifikáns kapcsolat mutatkozik a 2 kategorikus változó között. A vizsgálatok nem támasztották alá többek között azt a feltételezésünket sem, hogy a nagyobb piaci forgalmat lebonyolító és/vagy nagyobb méretű vállalatok a kiterjedtebb tevékenységük, illetve szakképzettebb humánerőforrás állományuknak köszönhetően nagyobb lehetőségük adódik az eredményük manipulatívabb kimutatására.
XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM 2-6
DOI: 10.24387/CI.2023.4.1