Vágner Viktor

AN ANALYSIS OF THE EFFECTS OF CHANGES DUE TO ACCOUNTING DIFFERENCES BETWEEN THE HUNGARIAN ACCOUNTING STANDARDS AND IFRS BASED ON THE FINANCIAL STATEMENTS OF COMPANIES LISTED ON THE BUDAPEST STOCK EXCHANGE

Szerző:

This study examines the impact of the mandatory transition to the International Financial Reporting Standards (IFRS) to prepare consolidated and individual reports through the examples of reconciliation differences between the financial statements of companies listed on the Budapest Stock Exchange in Hungary in 2005 and 2017. This study examines the reconciliation items disclosed by joint stock companies in order to compare different income statements under IFRS. Content and frequency analyses were used to identify the reconciliations in the IFRS annual financial reports in the comparative periods of 2005 and 2017. In the transition to individual reporting, companies did not provide more reconciliation information compared to the periods at the consolidated level. The most frequent reconciliations in 2005 were related to the accounting of deferred tax, fair value and goodwill amortization, and in 2017, the most frequent reconciliations were also related to the accounting of deferred tax, depreciation of assets and dividends.
XII. évfolyam 2024. Special Issues 1. 13-19
DOI: 10.24387/CI.2024.1.3

Az IFRS-ek hatása a magyar tőzsdén jegyzett vállalatok pénzügyi teljesítményére

Szerző:

A tanulmány középpontjába az IFRS-re (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra) történő áttérés során az eltérő számviteli szabályozás és értékelés hatására megváltozott jövedelmezőségi mutatószámok vizsgálatát helyeztük a Magyarországon működő tőzsdén jegyzett részvénytársaságok példáján keresztül. Napjaink egyik legdominánsabb számviteli szabályozási rendszere az IFRS, amely a szabályozási elvek és az értékelési módszerek tekintetében számottevő eltéréseket mutat a nemzeti törvényen alapuló számviteli szabályozásokkal szemben. A vizsgálat kiemelten az IFRS-re áttérő tőzsdei vállalatok egyedi éves beszámolóiban közzétett pénzügyi adatai alapján képzett árbevétel arányos jövedelem mutató (ROS) különböző típusainak alakulásával foglalkozik, mégpedig az első IFRS beszámolót megelőző összehasonlító időszak eredménykimutatás adatainak felhasználásával. A tanulmányban matematikai-statisztikai számítások segítségével kerülnek összehasonlításra a ROS mutatószámok ugyanazon időszakból származó, ám a fent említett különböző számviteli rendszerek által képviselt értékei. A vizsgálat célja, hogy a vállalatok teljesítményének értékelésekor az összehasonlítás által az eltérő eredmények mögött meghúzódó számviteli összefüggések ismeretének birtokában a vezetők helyes értelmezéshez és tájékoztatáshoz juthassanak, ezáltal segítsük a jövőben áttérni szándékozó cégek vezetőit döntésük meghozatalában, valamint, hogy az információk birtokában bármely részvényes, potenciális befektető vagy más érdekelt fél sikeres támogatást kapjon döntésük meghozatalában. A vizsgálat elvégzésével megállapításra került, hogy szignifikáns különbség van a vizsgált vállalatok IFRS- és a magyar számviteli törvény szerinti pénzügyi adatainak behelyettesítésével kapott Működési ROS mutatószámai között, amelyek közül az IFRS esetében kaptuk a kedvezőbb, jelentősen magasabb értékeket.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 33-40
DOI: 10.24387/CI.2021.2.6

Szerkesztőség

információ

magazin