The contribution of change leadership to the organisational adoption of innovation

The main drivers of market changes today result from a rapid technology development and several other major influences emanating from the impact and consequences of globalisation. In the face of such compelling market forces, it is a major task and even obligation of the leadership organization to make change happen by understanding and reacting in appropriate and efficacious manner (Spector, 2013). The leadership can foster the creative and innovative spirit and allow change to happen by allocating the appropriate resources and enabling processes (Titu et al., 2015). One of such processes is the visionary leadership of the top management which defines the organisational culture of innovative spirit. The other process which the study will focus on is the monitoring of customer acceptance, instrumental in the adjustment of change management.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 67-70
DOI: 10.24387/CI.2021.2.12

Készpénzmentes fizetési megoldások használatának változása gazdasági szakos egyetemi hallgatók között gazdasági válsághelyzet hatására

Cikkünkben magyar, osztrák és szlovák egyetemek gazdasági képzéseire járó hallgatók pénzügyi szokásait vizsgáljuk. Ez a munka egy komplex kutatás egyetlen részterületére fókuszál, a pénzügyek modern kezelésére. Modern alatt a készpénzmentes szolgáltatások használatát értjük. Ezt a használatot jelen tanulmány a használat mértéke (elköltött összeg) valamint az igénybevétel gyakorisága alapján elemzi. Módszerünk kérdőíves vizsgálat volt, két lekérdezést végeztünk ugyanazzal a kérdéssorral. Az első lekérdezés még a COVID-19 pandémia előtt, 2019-ben történt, a másik a járvány első hullámát követő nyitás időszakában, 2020 őszén. Eredményeink egyrészt azt mutatják, hogy egy váratlan gazdasági krízishelyzet gyors válaszlépések és hosszútávú megoldások kidolgozását is katalizálja, jelentős gyorsulást okozva a modern pénzügyi szolgáltatások fejlődési ütemében. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a pénzügyi ismeretek megfelelő szintje nélkül a modern megoldások megfelelő használata egyre kevésbé lehetséges. E tények pedig alapvetőek a kompetencia-alapú oktatás jövőbeli irányainak kialakításában.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 63-66
DOI: 10.24387/CI.2021.2.11

A vállalatértékelés fontossága a kereskedési döntések meghozatalának előkészítésében

A mai rohanó világban az online részvénykereskedés új szintre lépett köszönhetően a technológiai és jogi vívmányoknak. A COVID19 járvány övezte piaci hangulat közepette rengetegen nyitnak innovatív bróker számlákat és kockáztatják megtakarításaikat bármiféle előképzettség nélkül. Cikkemben bemutatom ennek veszélyeit és próbálok segítséget nyújtani egy konkrét esetpéldán keresztül annak megértéséhez, hogy miért fontos tisztában lenni a tőzsdék működésén kívül a vállalatértékelés alapjaival is. Néhány egyszerű arányszám és a közöttük lévő kapcsolat elemzésével átfogó képet kaphatunk bármely vállalat pénzügyi egészségéről. Ezeket az arányszámokat nem a tradicionális fundamentális befektetési döntések meghozatalára használjuk, hanem döntéstámogató, előszűrő funkciót töltenek be, melyek természetükből adódóan csökkentik a pénzügyi kockázatokat és hozzájárulnak a sikeres kereskedési döntések meghozatalához.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 59-62
DOI: 10.24387/CI.2021.2.10

Az agilis működési modell működésének és gyakorlatainak hatékonyságmérése, avagy kontrolling eszközök egy új modellben

A vállalati versenyképességet folyamatosan alakítja a technológia robbanásszerű fejlődése, a globalizáció és a hiper-versenyhelyzet. Emellett a disztruptív innovációk iparágakat írnak újjá és az ezeket birtokló piaci szereplők exponenciálisan nagy versenyelőnyre tesznek szert. A VUCA környezet mára állandó valósággá vált, olyan eseményekkel tarkítva, mint a 2020-2021-ben katasztrófának minősíthető globális egészségügyi és gazdasági válsághelyzet. A vállalatok külső és belső illeszkedési stratégiája, rugalmassága, adaptivitása mára kulcskérdéssé vált. Ehhez tudniuk kell honnan indulnak és milyen időszakra tudnak vagy akarnak tervezni. Az agilis működés és munkamód igen eltérő az uralkodó szervezeti és üzleti modellekhez képest. Központjában az értékteremtés áll a munkatársak belső motivációjára való alapozás, a képességeik maximumának elérése és az elkötelezettségük alapján. A fejlesztő világban módszertanának köszönhetően rugalmas, gyors reagálású, innovatív és versenyképes szervezeti teljesítmény érhető el. A cikkben agilis működést gyakorló szakemberek által használt legtipikusabb mérési módszereket vázolom, elsősorban a projekt menedzsment szakirodalmi feldolgozás és a vállalati agilis jó gyakorlatok alapján.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 50-58
DOI: 10.24387/CI.2021.2.9

A számviteli beszámolók címzettjei, lehetséges információigényeik és kapcsolatuk a számviteli beszámoló tartalmával

A gazdasági életben bekövetkezett nyitottság, az új lehetőségek mellett, új információs igények megjelenését is hozták (hozzák) magukkal. A digitalizáció térhódítása révén a számviteli beszámolók információtartalmának felértékelődése várható.  Ennek eredményeként a számviteli beszámolókkal szemben támasztott elvárások tovább bővülhetnek, amely mindkét fél számára – gazdálkodó és piaci szereplő – kedvező, egymást erősítő hatásként jelenhet meg.

A társadalmilag felelős magatartás értelmezését „kibővítettük”, kiemelt jelentőséget tulajdonítva a számviteli beszámolók címzettjeinek tájékoztatási kötelezettségére. További lehetőséget látunk arra vonatkozóan, hogy a beszámoló részeként megjelenjen a gazdálkodónak a társadalmi vonatkozóan – bemutatva annak gazdasági vetületeit is.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 45-49
DOI: 10.24387/CI.2021.2.8

A Covid-19 járvány hatása a német és a magyar építőipari szektorra

2020 május és szeptembere között egy közel 700 fős kérdőíves felmérést végeztem a német és a magyar KKV szektor alkalmazásban állók között. A beérkezett minták alapján lehetőségem nyílott a magyar és a német építőipari kkv-k további vizsgálatára. A kutatásom bemutatja, hogy a KKV-k különböző ágazataiban tevékenykedő alkalmazottak hogyan vélekednek a COVID-19 vírus okozta gazdasági hatásokról, hogyan látják a vállalkozások jelenlegi helyzetét, valamint a jövőképet. A magyar és a német építőipar nem tartozik bele azon szektorok csoportjába, melyeket súlyosan érintett a koronavírus okozta gazdasági válság. Mindazonáltal a kiértékelt eredmények rámutatnak arra, hogy a szektor esetleges hanyatlása határokon túlnyúló következményekkel jár.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 41-44
DOI: 10.24387/CI.2021.2.7

Az IFRS-ek hatása a magyar tőzsdén jegyzett vállalatok pénzügyi teljesítményére

A tanulmány középpontjába az IFRS-re (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra) történő áttérés során az eltérő számviteli szabályozás és értékelés hatására megváltozott jövedelmezőségi mutatószámok vizsgálatát helyeztük a Magyarországon működő tőzsdén jegyzett részvénytársaságok példáján keresztül. Napjaink egyik legdominánsabb számviteli szabályozási rendszere az IFRS, amely a szabályozási elvek és az értékelési módszerek tekintetében számottevő eltéréseket mutat a nemzeti törvényen alapuló számviteli szabályozásokkal szemben. A vizsgálat kiemelten az IFRS-re áttérő tőzsdei vállalatok egyedi éves beszámolóiban közzétett pénzügyi adatai alapján képzett árbevétel arányos jövedelem mutató (ROS) különböző típusainak alakulásával foglalkozik, mégpedig az első IFRS beszámolót megelőző összehasonlító időszak eredménykimutatás adatainak felhasználásával. A tanulmányban matematikai-statisztikai számítások segítségével kerülnek összehasonlításra a ROS mutatószámok ugyanazon időszakból származó, ám a fent említett különböző számviteli rendszerek által képviselt értékei. A vizsgálat célja, hogy a vállalatok teljesítményének értékelésekor az összehasonlítás által az eltérő eredmények mögött meghúzódó számviteli összefüggések ismeretének birtokában a vezetők helyes értelmezéshez és tájékoztatáshoz juthassanak, ezáltal segítsük a jövőben áttérni szándékozó cégek vezetőit döntésük meghozatalában, valamint, hogy az információk birtokában bármely részvényes, potenciális befektető vagy más érdekelt fél sikeres támogatást kapjon döntésük meghozatalában. A vizsgálat elvégzésével megállapításra került, hogy szignifikáns különbség van a vizsgált vállalatok IFRS- és a magyar számviteli törvény szerinti pénzügyi adatainak behelyettesítésével kapott Működési ROS mutatószámai között, amelyek közül az IFRS esetében kaptuk a kedvezőbb, jelentősen magasabb értékeket.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 33-40
DOI: 10.24387/CI.2021.2.6

A számvitel harmonizációja – Európai Unió és Magyarország

A globalizáció térnyerése a világgazdaság számos pontján megmutatta a hatásait. Nemzetközi kereskedelem tekintetében jelentős mértékű élénkülés ment végbe, így a számvitellel szemben is fokozatosan újabb igények merültek fel. A nemzeti számviteli szabványok hiányosságai és korlátai egyre inkább felszínre kerültek a nemzetközi piacokon. Egyértelművé vált, hogy új kihívással nézett szembe a könyvelői szakma. Megoldásként a nemzetközi számviteli rendszerek kidolgozása szolgált. A szakirodalmi áttekintésemben kifejezetten az IFRS-ek alkalmazására térek ki, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen tényezők befolyásolják a bevezetésre vonatkozó döntést és milyen hatásai vannak a már megvalósult bevezetésnek. Az IFRS-ek befogadása az Európai Unióba a számvitel nemzetközi harmonizációjának törekvéseiben mérföldkő volt, így célszerűnek tartom a téma részletesebb körültekintése érdekében, hogy bemutassam hogyan ment végbe ez a folyamat az Európai Unión belül, illetve kitérek az IFRS-ek magyarországi alkalmazására.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 27-32
DOI: 10.24387/CI.2021.2.5

Beruházások teljesítésének, a tárgyi eszközök bekerülési értékének elszámolása a magyar számviteli rendszerben és az IFRS szerint Összehasonlító elemzés

A szerzők célja a cikkel, hogy egy összehasonlítással bemutassák a magyar számviteli rendszer és az IFRS előírásai szerinti értékelési szabályok eltéréseit. Az előírások különbsége kihat a vállalati eredmény és vagyon megállapítására, így a cégek működésének megítélésére is. Jelen írásban régóta vitatott terület kerül vizsgálat alá. A kivitelezési teljesítmények évvégi elszámolása korábban lehetetlenné tette a befejezetlen termelésben rejlő eredmény egyértelmű kimutatását és ez hatással volt az adókapcsolatokra is. A szerzők véleménye szerint az IFRS előírásai szerinti értékelési szabályok pontosabban határozzák meg folyamatok eredményeit, a tevékenységek jövedelmezőségét, mint a jelenleg hatályos magyar előírások. A cikkben először röviden bemutatásra kerül, hogy a magyar gazdálkodók mely körében kerültek már bevezetésre az IFRS elszámolási, könyvelési előírásai, majd a két kiválasztott -egymással összefüggő – terület részletes ismertetése következik. A gyakorlati példák számszerűsített adatokkal érzékeltetik az eltéréseket. A szerzők bíznak abban, hogy a gyakorlati példák ismertetése jól mutatja az eltéréseket és gondolatokat ébresztenek az olvasóban, további területek összehasonlításárra bíztatva a szakma iránt érdeklődőket.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 22-26
DOI: 10.24387/CI.2021.2.4

Induló vállalkozás átvilágítása controlling módszertan segítségével

Az induló vállalkozások tekintetében mindig rendkívül bizonytalan a jövőbeli sikeresség, amelyet szinte megszámlálhatatlan tényező befolyásol. Némelyekből óriási sikersztori kerekedik ki és a kis garázs vállalkozásból, amely hihetetlen fejlődésen keresztül multinacionális céggé formálódik, míg a másik oldalon néhány hónapot követően megszűnik a kisvállalkozás.
Az üzleti tevékenység indítását megelőzően átfogó információkra van szükség az üzleti környezetről, amelyben hatékonymódszerekkel nyereségesen, fenntartható módon a legmagasabb szinten kell kiszolgálni a vevőket. Az információk begyűjtését követően lehetőség van a bevételek és kiadások, a működés és finanszírozás megbecslésére, és megtervezésére, azonban előfordulhatnak olyan hatások, amelyeket nem vettünk figyelembe, és működés közben kapott adatok nem egyeznek az előre eltervezettel.

IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 17-21
DOI: 10.24387/CI.2021.2.3