Az IFRS-ek hatása a magyar tőzsdén jegyzett vállalatok pénzügyi teljesítményére

A tanulmány középpontjába az IFRS-re (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra) történő áttérés során az eltérő számviteli szabályozás és értékelés hatására megváltozott jövedelmezőségi mutatószámok vizsgálatát helyeztük a Magyarországon működő tőzsdén jegyzett részvénytársaságok példáján keresztül. Napjaink egyik legdominánsabb számviteli szabályozási rendszere az IFRS, amely a szabályozási elvek és az értékelési módszerek tekintetében számottevő eltéréseket mutat a nemzeti törvényen alapuló számviteli szabályozásokkal szemben. A vizsgálat kiemelten az IFRS-re áttérő tőzsdei vállalatok egyedi éves beszámolóiban közzétett pénzügyi adatai alapján képzett árbevétel arányos jövedelem mutató (ROS) különböző típusainak alakulásával foglalkozik, mégpedig az első IFRS beszámolót megelőző összehasonlító időszak eredménykimutatás adatainak felhasználásával. A tanulmányban matematikai-statisztikai számítások segítségével kerülnek összehasonlításra a ROS mutatószámok ugyanazon időszakból származó, ám a fent említett különböző számviteli rendszerek által képviselt értékei. A vizsgálat célja, hogy a vállalatok teljesítményének értékelésekor az összehasonlítás által az eltérő eredmények mögött meghúzódó számviteli összefüggések ismeretének birtokában a vezetők helyes értelmezéshez és tájékoztatáshoz juthassanak, ezáltal segítsük a jövőben áttérni szándékozó cégek vezetőit döntésük meghozatalában, valamint, hogy az információk birtokában bármely részvényes, potenciális befektető vagy más érdekelt fél sikeres támogatást kapjon döntésük meghozatalában. A vizsgálat elvégzésével megállapításra került, hogy szignifikáns különbség van a vizsgált vállalatok IFRS- és a magyar számviteli törvény szerinti pénzügyi adatainak behelyettesítésével kapott Működési ROS mutatószámai között, amelyek közül az IFRS esetében kaptuk a kedvezőbb, jelentősen magasabb értékeket.

IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 33-40

DOI: 10.24387/CI.2021.2.6

Felhasznált Irodalom

BEKE JENŐ (2011): International Accounting Standardization Effects On Business Management: Evidence From Hungary. Global Journal of Management and Business Research Vol. 11 Iss. 6

BEKE JENŐ – TISZBERGER MÓNIKA (2012): International Accounting Standardisation in Hungarian practice. Pénzügyi Szemle/Public Finance Quarterly LVII: 4 pp. 412-426., 15 p.

CHARITOU, A. – KARAMANOU, I. – LAMBERTIDES, N. (2015): Who Are the Losers of IFRS Adoption in Europe? An Empirical Examination of the Cash Flow Effect of Increased Disclosure. Journal of Accounting, Auditing & Finance. Vol. 30(2), 150–180. DOI: 10.1177/0148558X14549458

CSEBFALVI GÁBOR (2012): The Effects of International Accounting Standardization on Business Performance: Evidence from Hungary. International Journal of Business and Management, 7 (9), 20–27.

HEGEDŰS MIHÁLY – CSÁNYI PÉTER (2019): Könyvvizsgálat speciális esetei IFRS szerint. XIII. Soproni Pénzügyi Napok „2020 – Gazdasági változások és kihívások az új évtized küszöbén” pénzügyi, adózási és számviteli szakmai és tudományos konferencia Sopron, 2019. szeptember 26-27. ISBN 978-615-80230-5-4

IATRIDIS, G. (2012): Hedging and earnings management in the light of IFRS implementation: Evidence from the UK stock market. The British Accounting Review 44., 21–35. doi:10.1016/j.bar.2011.12.002

ISTRATE, C. (2014): Impact of IFRS on the accounting numbers of Romanian listed companies. Accounting and Management Information Systems. Vol. 13., No. 3 pp. 466-491.

KEDZIOR, M. – KEDZIOR, D. – ANDRZEJEWSKI, M. (2018a): Relationships between profitability and the IFRS application on an example of the european listed companies. Conference: 6th International Scientific Conference on IFRS – Global Rules and Local Use. Pages: 127-141

KEDZIOR, M. – KEDZIOR, D. (2018): Relations between IFRS Adoption and Financial and Non-financial Measures of Economic Entities, Empirical Results from the Selected Countries of Western Europe. European Financial Systems 2018 Proceedings of the 15th International Scientific Conference.

KISS ÁRPÁD – LUKÁCS JÁNOS – HEGEDŰS MIHÁLY (2020): Tétova paradigmaváltás a fizetett osztalék szabályozásában. CONTROLLER INFO VIII. évf. 4. szám 6 pp. 2-7. DOI: 10.24387/CI.2020.4.1

LUKÁCS JÁNOS – ZÉMAN ZOLTÁN (2014): Az IFRS-ek bevezetése az egyedi beszámolók szintjén. ECONOMICA 2014/1. pp. 140-143.

MORALES-DÍAZ, J. – ZAMORA-RAMÍREZ, C. (2018a): The Impact of IFRS 16 on Key Financial Ratios: A New Methodological Approach. Accounting in Europe, DOI: https://doi.org/10.1080/17449480.2018.1433307

MORALES-DÍAZ, J. – ZAMORA-RAMÍREZ, C. (2018b): Effects of IFRS 16 on Key Financial Ratios of Spanish Companies. Estudios De Economía Aplicada VOL. 36 – 2 2018 PÁGS. 385 – 406

PATAKI LÁSZLÓ – TANGL ANITA (2017): Az IFRS-ek bevezetésének következményei a vállalkozások számviteli nyilvántartási kötelezettségeire, különös tekintettel a mezőgazdasági vállalkozásokat érintő hatásokra. In: Czeglédy, Tamás (szerk.) Managementhajó nemzetközi vizeken: Managementship on International Waters. Sopron, Magyarország: Soproni Egyetem Kiadó pp. 59-73.

RODRÍGUEZ-PÉREZ, G. – SLOF, J. – SOLÀ, M. – TORRENT, M. – VILARDELL, I. (2011): Assessing the Impact of Fair-Value Accounting on Financial Statement Analysis: A Data Envelopment Analysis Approach. ABACUS, A Journal of Accounting, Finance and Business Studies. Vol. 47., No. 1. doi: 10.1111/j.1467-6281.2011.00331.x

TÚRÓCZI IMRE – TÓTH RÓBERT – HEGEDŰS MIHÁLY (2020): Kontrolling a nemzetközi számviteli szabályok szerint könyvelő vállalkozások gyakorlatában. CONTROLLER INFO VIII. évf. 4. szám 5 pp. 8-12. DOI: 10.24387/CI.2020.4.2

ZÉMAN ZOLTÁN (2018): The Development of accounting discipline int he light of macro and micro economic relations. WCTC LTD. London p.60. ISBN 9786150011363

ZÉMAN ZOLTÁN – BÁCS ZOLTÁN – BÁN ERIKA – FENYVES VERONIKA (2016): Hiteles vagy „félrevezető” számviteli információk értékelése a nemzetközi és magyar gyakorlat összehasonlításában. CONTROLLER INFO 4. 3.szám  6 pp. 52-57.

FÓNAGY-ÁRVA PÉTER – ZÉMAN ZOLTÁN (1999): A stratégiai vezetői számvitelen alapuló vállalati értékmérési módszerek alkalmazása a stratégiai controlling gyakorlatában. In: Tóth A. Gyakorlati Controlling. WEKA  p.6/9. 28.p.