IV. ÉVF. 2016. 2. SZÁM

A marketingcontrolling feladata és eszköztára

A marketingcontrolling jelentősen eltér a többi vállalati controlling területtől. A controlling önmagában, erőteljes pénzügyi szemléletet tükröz, míg a marketing középpontjában ennél szubjektívabb tényezők, mint például a piac és annak keresleti-kínálati folyamatai, valamint a vevő áll. Ez jelenti a nehézséget a marketingcontrollingban, amely tulajdonképpen egy hidat jelent a mérhető, és a kevésbé mérhető pszichografikus tényezők között. Jelen cikk ismerteti a nemzetközi és hazai szakirodalomban fellelhető, meghatározó marketingcontrolling definíciókat, részletesen kitér a marketingcontrolling feladataira, fajtáira, valamint eszközeire.

Hajdú Noémi, IV. ÉVF. 2016. 2. SZÁM Tovább >
A pénzügyi kimutatásokból számítható mutatószámok korlátai

Az elmúlt évtizedekben a vállalkozások vagyonának valós piaci értéke egyre látványosabban elvált a pénzügyi kimutatásaikban közölt múltbeli, aktualizált bekerülési, azaz könyv szerinti értékétől. Az óvatosság elvének betartását megkövetelő törvényi előírások miatt ez az elválás csak egyirányú lehet: ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értéket, akkor kötelezően el kell számolni értékvesztést vagy terven felüli értékcsökkenést. Fordított esetben viszont csak lehetőségről van szó, azaz a vállalkozás számviteli politikájától függően az eszközei bizonyos körét (tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek és a tartós részesedések) piaci értékre értékelheti, illetve dönthet a valós értékelés alkalmazásáról is. A szerzők cikkükben összefoglalják a pénzügyi számvitel outputjaiból képzett mutatószámok korlátait, hiányosságait, hátrányt okozó faktorait.

Bács ZoltánLukács JánosTúróczi ImreZéman Zoltán, IV. ÉVF. 2016. 2. SZÁM Tovább >
A gazdálkodás iránytűjéül szolgáló számviteli szabályzatokról, értékelési lehetőségekről, társadalmi felelősségvállalásról

A szerző cikkében a társadalmi felelősségvállalás kérdését egy sajátos megközelítésből, a vállalkozások gazdálkodásának iránytűjéül szolgáló számviteli szabályzatok felelősségteljes megalkotásának, majd az abban foglaltak betartásának szemszögéből érinti. A cikkben egy-egy példán keresztül ismertetésre kerülnek azok a lehetőségek, amelyek esetében a törvényalkotó a gazdálkodóra bízza a választás lehetőségét, mozgásteret adva annak, hogy a vállalkozások adottságainak, működési sajátosságainak leginkább megfelelő eljárás közül választhassanak. Egyúttal a szerző kitér a piaci értéken történő értékelés lehetőségeire is, felvázolva annak szabályozásának esetleges újragondolását.

Böcskei Elvira, IV. ÉVF. 2016. 2. SZÁM Tovább >
A lízing mint finanszírozási forma

A tanulmányban bemutatjuk a Magyarországon elterjedt, gyakran használt lízingformákat, azok jellemzőit, elszámolásuk sajátosságait. A pénzügyi lízing definiálása nem egyszerű feladat, többféle ügylet – az adásvétel, a bérlet, a részletre vétel, a hitel – fogalmának jegyeit magán hordozza. Célunk a gyakorlatban sokszor komoly problémákat okozó – a lízing ügyletek jogi, adózási és számviteli minősítésével és megkülönböztetésével kapcsolatos – sajátosságok rendszerezése, a pénzügyi vezetők számára az egyes formák közötti választás megkönnyítése.

Darabos ÉvaRózsa Attila, IV. ÉVF. 2016. 2. SZÁM Tovább >
Start-up ötletek, avagy hogyan vágjunk bele egy új termék, vagy szolgáltatás piacra dobásába, tekintettel a XXI. századi vásárlói igényekre

Napjainkban, mikor határozottan érezhető az egész világot érintő gazdasági válság hatásainak pusztító ereje, nagy elszántságot követel a kezdő vállalkozóktól, hogy betörjenek a piacra valamilyen új termékkel, vagy szolgáltatással. A szerzők cikkükben javasolják, hogy számításokkal alátámasztott, mutatószámokkal megalapozott üzleti tervre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozás sikeres legyen.

Szakács AttilaSzakács ZsoltZéman Zoltán, IV. ÉVF. 2016. 2. SZÁM Tovább >
A környezetvédelem előtérbe helyezésének fontossága és lehetséges módjai az építőiparban

Az építőipar legfontosabb feladata, hogy a társadalom részére komfortos épületeket alkosson a lehető leggazdagabb módon. Egy komplett építkezési folyamat nagy mennyiségű tőkét igényel, amelynek tulajdonosa a lehető legjobb munkát várja el a pénzéért cserében. Az építkezési szokásokban változást tapasztalhatunk a korábbi évekhez képest, melynek főként a folyton modernizálódó világunkban megjelenő korszerű technológia játszik szerepet. Az utóbbi években fontos momentuma lett a beruházásoknak a környezetvédelem előtérbe helyezése az építkezések során, mely a korai munkafolyamatoktól kezdve, mint például az alapozás, egészen a befejező munkálatokig jelen van. Tanulmányunkban igyekszünk az ökocontrolling gondolkodásmódját felvállalva a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét javasolni az építőipari vállalkozóknak és a beruházóknak.

László ÉvaSzakács AttilaSzakács Zsolt, IV. ÉVF. 2016. 2. SZÁM Tovább >
Adófizetési hajlandóság és bizalom

Adóbevételekre nyilvánvalóan szükség van az állam és a közjavak fenntartása érdekében, ám nem olyan evidens, hogy miért is fizetnek az emberek adót. Az adófizetés egyéni szinten ugyanis komoly áldozat, hiszen a kollektív cselekvés problémáját veti fel. Ennek lényege a kollektív cél és az egyéni motíváció közötti inkongruencia. Úgy tűnik ebben a megközelítésben az egyetlen lehetőség, ha a szankciók fenyegetésével vesszük rá az embereket az adófizetésre. A cikkben a szerzők kifejtik, hogy a szankciókkal való érvelés bármennyire is egyértelműnek tűnik, azonban annak a végig vitele, komoly elméleti problémákat és ellenérveket vethet fel.

Bartha AttilaBoda Zsolt, IV. ÉVF. 2016. 2. SZÁM Tovább >
Nem termelési folyamatok kontrollja Six Sigma megközelítésben

A cikk a Six Sigma Magyarországi viszonylatban is aktuális alkalmazási kérdését vizsgálja, nevezetesen azt, hogy alkalmazható-e nem termelési folyamatokban és milyen arányú a sikeres alkalmazók száma. A szisztematikus szakirodalmi áttekintést követően a szerző egy egyszerű modellt vázol a koncepció irodai alkalmazására és egy mérési kísérleten alapuló esettanulmányt mutat be. A kísérlet során az egyszerű szervezési megoldásokkal operáló fejlesztés eredményeképp a vizsgált irodai folyamat ideje 6,5%-kal csökkent, szigma-szintje pedig 2,51-ről 11,26-ra növekedett.

Molnár Viktor, IV. ÉVF. 2016. 2. SZÁM Tovább >
A számviteli törvény 2016. január 01.től hatályos változásainak hatása a vállalkozások számviteli rendszerére, a megbízható és valós kép kialakításának lehetőségére

A Számviteli törvény folyamatosan átalakul Magyarországon, igazodva a nemzetközi számviteli elvekhez. Ez a folyamat sok éve zajlik, a legnagyobb változást az 1990-es években érzékelhettük, ami a régi rendszer gyökeres átalakulása volt. Ismét eljött egy év és újból megjelentek a módosulások, amit érdemes áttekinteni, azonban nem elegendő a számvitelben ismert kontírozási tételek vizsgálata - bár azt is célszerű átnézni - inkább a hatások elemzését helyezzük előtérbe. A szerző alapvetően gyakorlatiasnak szánt cikkében kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a könyvelési szabályok változása mellett azok hatása is érzékelhetővé váljon.

Túróczi Imre, IV. ÉVF. 2016. 2. SZÁM Tovább >
Megjelent a Controller Info legfrissebb lapszáma!

Alapítva 2006-ban.
A Controller folyóirat szakmai és jogutódja.

Legfrissebb cikkek
Legolvasottabb cikkek
Szerzők
Archívum