XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM

A mai gazdasági környezetet az átlagosnál több tényező teszi változatossá, kockázatossá. Vannak nem várt fordulatok, amelyek a tartósnak látszó környezetet nagyon rövid idő alatt megváltoztatják, teszik ingataggá a gazdálkodás feltételeit. Gondolhatunk háborús helyzetekre, természeti katasztrófákra, a járványügyi helyzetekre és egyéb jelentős változást előidéző eseményekre. A jelenlegi helyzetben a pénztulajdonosok, tőkebefektetők fokozottan figyelnek a megtakarításaikra, elemzik a lehetőségeiket. A vállalkozások hosszútávú versenyképességének megalapozásában kiemelt szerep jut a tervezésnek, a várható folyamatok hatásvizsgálatának. Cikkünkben a reálbefektetésekről, a beruházásokról, azok kockázatáról, a beruházásgazdaságossági számításokról írunk, kiemelten, modellszámításokkal bemutatva az érzékenységvizsgálat módszerét.
XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM 40-46
DOI: 10.24387/CI.2023.4.9

A termékek és márkák versenyképességét rendkívül sok tényező befolyásolja napjaink kereskedelmi rendszereiben. Az egyik legfontosabb szempont a vevők igényeinek maximális kiszolgálása és így a vásárló pozitív döntésének megszerzése. A kereskedelmi rendszerekben termelői és kiskereskedelmi márkák harca az üzletek polcterületeiért és a vevők pénzének megszerzéséért folyik. A fogyasztó nem biztos, hogy mindig az alapján mérlegel a vásárlásai során, hogy melyik terméket ismeri, vagy melyik terméknek jobb az ár-érték aránya, hanem figyeli a termékdíjak odaítéléstét, amely pozitív irányba képes elbillenteni a döntés irányát. Tehát a fogyasztók a vásárlásaik során mérlegelnek, majd szívesen választják a minőség, a lojalitás, a megbízhatóság, az ár-érték arány, az ismertség és márkahűség mellett az olyan zsűrik által díjazott és minősített termékeket, amelyek komoly piackutatás és reprezentatív alapokon nyugvó kutatások eredménye alapján lettek kiválasztva és díjazva.
XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM 35-39
DOI: 10.24387/CI.2023.4.8

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az ellenőri megállapításai és javaslatai által értékteremtő módon segíti a közvagyon és közpénzek szabályszerű, gazdaságos és eredményes felhasználását. Alapvetően szekunder kutatással és esettanulmány módszerével mutatjuk be a számvevőszéki ellenőrzési javaslatok hasznosulását önkormányzati ellenőrzési fókusszal, az utóellenőrzések tapasztalatait feldolgozva. A feltárt hibák, hiányosságok felszámolására készített intézkedési tervek kutatásunk alapján nem minden esetben kerülnek ténylegesen és megfelelően végrehajtásra. Tanulmányunk fontos következtetése, hogy az ellenőrzési tevékenységhez tartozó erőforrás áldozat a közjó és a társadalom érdekében alapvetően csak az ellenőrzöttek aktív együttműködésével hasznosulhat, amely esetenként sérül. Az utóellenőrzési tapasztalatok alátámasztják az önkormányzati alrendszer rendszeres monitoring tevékenységének szükségességét. Javasolt az önkormányzati belső ellenőrzés és az átfogó számvevőszéki ellenőrzés szinkronjának megteremtése.
XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM 32-34
DOI: 10.24387/CI.2023.4.7

A környezet változékonysága nagymértékben befolyásolja az egyén biztonságérzetét. A szubjektív biztonságérzet alakulásában kulcsszerepet játszik az, hogy az egyén hogyan észleli, éli meg a veszélyt és a különböző kockázatokat, illetve hogyan dolgozza fel a kognitív/értelmi és affektív/érzelmi formában az egyes információkat. Jelen tanulmány pszichológiai szempontból vizsgálja a biztonságérzet alakulását, különös tekintettel a kognitív sebezhetőség és a kitettség jelenségre, amely a példátlan információ-túlterhelésből fakad napjainkban. A szubjektív biztonságérzetet alakító, befolyásoló tényezőket kvantitatív kutatás keretében vizsgáltuk. A kutatás eredményeinek fényében azonosíthatóvá váltak a pszichológiai biztonságérzetet fenyegető tényezők és azok jelentősége, valamint klaszterelemzéssel olyan szegmensek rajzolódtak ki, amelyek a biztonsággal kapcsolatos attitűdök alapján egyéni preferenciákkal jellemezhetők.
XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM 28-31
DOI: 10.24387/CI.2023.4.6

Az általános célkitűzésünk egy márkaérték meghatározására alkalmas módszer bemutatása, amelyet az Interbrand vállalat számítási metódusára és a saját kérdőíves kutatásunk eredményeire alapozunk. Specifikus célunk az elemzés során a márkaérték megállapítása a Daimler AG Mercedes-Benz márkának és a Nestlé gabonapehely márkáinak esetében. A kérdőíves kutatásunk eredményeinek felhasználásával megállapítottuk, hogy a gazdasági jövedelem a vállalatok esetében mekkora arányban tulajdonítható a vizsgált márkáknak, ez az összeg a márkajövedelem. Végül a CAPM modelljével megadtunk egy olyan rátát, amellyel a márkajövedelmet diszkontálva megkaptuk a keresett márkaértéket. Az alkalmazott kérdőívet a Keller-féle márkaismeret dimenziói modell alapján állítottuk össze. A márka értékét a márka ismeretén keresztül vizsgáltuk, így a kérdőívben feltett kérdéseink a márka ismertségének és a márka imázsának elemzésére szolgáltak. A végső eredmények alapján elmondható, hogy a Mercedes-Benz és a Nestlé pelyhek márkái erős márkaismerettel rendelkeznek, a beszámolóban alapvetően akkor mutathatók ki, ha beszerzés útján kerülnek egy gazdálkodóhoz.
XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM 23-27
DOI: 10.24387/CI.2023.4.5

Jelen kutatás célja a korrupció és a pénzügyi bevonódás közötti kapcsolat vizsgálata Magyarországon és Mexikóban. A korrupció szinte egyidős az emberiség történetével, máig jelen van a mindennapokban. A világ országainak korrupciós viszonyairól számos forrás áll rendelkezésre. Ezek közül az egyik legismertebbet, a Transparency International Corruption Perceptions Indexét használják a szerzők a jelen tanulmányban. Magyarország és Mexikó 2009-2022 közötti idősor adatai alapján nyújtott teljesítményének alakulását vizsgálják a szerzők statisztikai módszerekkel. Ugyancsak vizsgálják a pénzügyi bevonódásban nyújtott teljesítményt mindkét országban a World Bank Global Findex Raport adatainak használatával. E két mutató felhasználásával a szerzők arra keresik a választ, hogy a korrupció és a pénzügyi műveltség közötti kimutatható-e összefüggés. A vizsgált időszakban a pénzügyi kultúra területén nyújtott magyar teljesítmény csökkent, a korrupció érzékelése szintén csökkent. Ez arra utal, hogy a két mutató között lehet összefüggés, amit szakirodalmi adatok is alátámasztanak. Jelen kutatás egy pilot-vizsgálat volt, célja egy nemzetközi vizsgálat megalapozása volt.
XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM 18-22
DOI: 10.24387/CI.2023.4.4

A jelenlegi menedzsment diszciplínák különösen fontos elemének számít a controlling, mely jelentős változáson megy keresztül a matematikai és információs-kommunikációs eszközök fejlődésének köszönhetően. A rendelkezésre álló adatok feldolgozásával kinyert információk és azok strukturált elemzése döntő fontosságú a hatékony döntéshozatalban, így hozzájárulva a szervezetek produktivitásának és hatékonyságának javításához. Kutatásunk a tejelő tehenészet ágazatában alkalmazott controlling rendszerekre fókuszál, melynek fejlesztése egyedi szempontok szerint történik. A tejtermelő ágazatban a modern menedzsment módszerek alkalmazása napjainkban versenykritériummá vált. A módszerek közül kiemelendő a lean menedzsment, amelynek alkalmazása támogatja a folyamatok optimalizálását és a szervezet hatékonyság növelését. Ezáltal a controlling rendszereknek már nem csak a lean menedzsmnet által elért eredmények értékelésére, hanem a lean menedzsment hatékonyságának értékelésére is alkalmasak kell legyenek. Tanulmányunkban egy teljesítményértékelő modellt fejlesztünk, amely a tejelő tehenészet controlling rendszerének használatával és teljesítménymutatók (KPIs) alkalmazásával értékeli a szervezet lean teljesítményét és ezzel segíti a menedzsmentet a lean hatékonyságának értékelésében. Az általunk kidolgozott modell a gyűjthető adatok növekedésének és felhasználhatóságának köszönhetően képes folyamatos és pontos visszajelzést adni mind a szervezeti működésről, mind pedig a folyamatok hatékonyságának potenciális fejlesztési lehetőségeiről.
XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM 12-17
DOI: 10.24387/CI.2023.4.3

A családi vállalkozások eredményességük nagyban befolyásolja egy adott gazdaság sikerességét. Ezért kiemelten fontos, hogy nagy hangsúlyt fektessünk a családi vállalkozások hatékony működésére. A hatékony működés egy jó eszköze lehet a controlling alkalmazása a teljes vállalkozás vagy a vállalkozás egyes területeinek vonatkozásában. Kutatásom során megvizsgálom a családi vállalkozások általános controlling jellemzőit, például, hogy milyen okból vezették vagy tervezik bevezetni a controlling tevékenységet, és milyen controlling eszközöket alkalmaznak a tervezés, mérés vagy elemzés tekintetében. Azt is megvizsgáltam, hogy a családi vállalkozások eredményessége, hogyan változott az egészségügyi válság által kiváltott gazdasági válság hatására. Ez alapján rámutattam, hogy a vállalkozások a covid előtti helyzetükhöz képest nagyobb arányban érzékelik eredményességük romlását, illetve a pozitív választ adók kisebb arányban tapasztalnak javulást. Az orosz-ukrán háborús konfliktus is negatív hatásokat váltott ki a családi vállalkozások esetében, különösen rosszul érintette őket az erőforrásárak, ezen belül is az energiahordozók árainak drágulása.
XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM 7-11
DOI: 10.24387/CI.2023.4.2

A kutatás fő célkitűzése, hogy az eredménymanipuláció lehetőségének felderítésére alkalmazható Beneish M-score modell eredményeire építve összehasonlítsa az energetikai és a gyógyszeripari szektorból kiválasztott, eltérő számviteli környezetben működő vállalati minta adatpontjait egymással. A kutatás során az előbbi statisztikai modell eredményeire építve vizsgáltuk meg a számviteli rendszerek és az eredménybefolyásolás valószínűsége szerint kialakított minőségi ismérvek egymástól való függetlenségét khi-négyzet próbával. Megállapítottuk, hogy míg az energetikában a függetlenségvizsgálat nem mutatott ki összefüggést a számviteli rendszer és az eredménymanipuláció valószínűsége között, addig a gyógyszeripari vállalatok esetében már szignifikáns kapcsolat mutatkozik a 2 kategorikus változó között. A vizsgálatok nem támasztották alá többek között azt a feltételezésünket sem, hogy a nagyobb piaci forgalmat lebonyolító és/vagy nagyobb méretű vállalatok a kiterjedtebb tevékenységük, illetve szakképzettebb humánerőforrás állományuknak köszönhetően nagyobb lehetőségük adódik az eredményük manipulatívabb kimutatására.
XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM 2-6
DOI: 10.24387/CI.2023.4.1