A MAGYAR ÉS SZLOVÁK VÁLLALKOZÁSOK GLOBÁLIS KIHÍVÁSOKNAK VALÓ MEGFELELÉSE

A modern világunk tele van változásokkal. E változások lekövetése és az azokhoz való szüntelen alkalmazkodás minden szereplő elidegeníthetetlen feladata. E tanulmány célja a globális kihívások szubjektív érzékelésének vizsgálata a magyar és a szlovák kis- és középvállalkozások (KKV-k) körében. Azt vizsgálja, hogy a két ország kisvállalkozásai hogyan értelmezik és reagálnak a globális gazdasági, környezeti és társadalmi kihívásokra és milyen különbségek figyelhetők meg a két ország vállalkozásai között ebben a tekintetben. Az elemzés lefolytatásához primer kutatási folyamatot is magában foglal. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a globális kihívások érzékelése és azokhoz való alkalmazkodás módja jelentősen különbözik a magyar és a szlovák KKV-k között, amit többek között a gazdasági környezet, a szabályozási keretek és a vállalkozói kultúra eltérései magyaráznak. A tanulmány hozzájárul a KKV-k adaptációs stratégiáinak jobb megértéséhez és egyben rávilágítja a fókuszt a két ország közötti gazdasági, társadalmi és kulturális különbségekre, amelyek kihatással lehetnek a vállalkozások versenyképességére is. Az nem kétséges, hogy a vállalkozások is egyre több kihívással és változással kénytelenek szembenézni. Életbenmaradásuk, további fejlődésük vagy éppen növekedésük megköveteli, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a globális trendeket és azokhoz igyekezzenek is alkalmazkodni, vagy kihasználni az ezekben rejlő lehetőségeket. Hogy valóban így tesznek-e a KKV szektor szereplői, ezt vizsgálja ez az írás két ország vállalkozásainak összehasonlításán keresztül.

XII. ÉVF. 2024. 4. SZÁM 14-20

DOI: 10.24387/CI.2024.4.3

A 2021-1.2.4-TÉT-2021-00041 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a 2021-1.2.4-TÉT pályázati program finanszírozásában valósult meg.

Cikk megtekinthető: http://controllerinfo.hu/wp-content/uploads/2025/01/Controller_2024_4_3.pdf

IRODALMI FELDOLGOZÁS

ADEDEJI, O.  REUBEN, O. – OLATOYE, O. (2014): Global Climate Change. Journal of Geoscience and Environment Protection. 2. pp. 114-122. doi: 10.4236/gep.2014.22016.

BOZSIK, N. – SZEBERÉNYI, A. – BOZSIK, N. (2023): Examination of the Hungarian Electricity Industry Structure with Special Regard to Renewables. Energies, 16(9), 3826. https://doi.org/10.3390/en16093826

BREUER, W. – HASS, M. – KNETSCH, A. – SEEFRIED, E. (2024): Sustainability, the Green Transition, and Greenwashing: An Overview for Research and Practice. In: Letmathe, P., et al. Transformation Towards Sustainability. Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-031-54700-3_3

BURGER, M. – WENTZ, J. – HORTON, R. (2020): The law and science of climate change attribution. Columbia Journal of Environmental Law. 45(1). https://doi.org/10.7916/cjel.v45i1.4730

BUTLER, C.D. (2018): Climate Change, Health and Existential Risks to Civilization: A Comprehensive Review (1989-2013). International Journal of Environmentel Research and Public Health. 2018 October 16;15(10):2266. doi: 10.3390/ijerph15102266. PMID: 30332777; PMCID: PMC6210172.

CHIKÁN, A. – CSUTORA, M. – CZAKÓ, E. – DEMETER, K. – HARANGOZÓ, G. – HOFFMANN, K. & WIMMER, Á. (2019): A 4. ipari forradalom küszöbén. Gyorsjelentés a 2019. évi kérdőíves felmérés eredményeiről. Budapesti Corvinus Egyetem.

CSÁKNÉ FILEP, J. – RADÁCSI, L. – SZENNAY, Á. (2023): Comparing the Innovation and Export Performance of Hungarian Family and Non-Family Enterprises: Experiences Drawn from Empirical Surveys. Administrative Sciences 13(6):146. https://doi.org/10.3390/admsci13060146

FLETCHER, J. – HIGHAM, J. – LONGNECKER, N. (2021): Climate change risk perception in the USA and alignment with sustainable travel behaviours. PLoS ONE 16(2): e0244545. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0244545

FLOWERS, R. – CHODKIEWICZ, A. (2023): Local communities and schools tackling sustainability and climate change. Australian Journal of Environmental Education. Vol. 25. pp. 71-81. JSTOR, http://www.jstor.org/stable/44656568.

GOLKA, P. – MURAU, S. – THIE, J.E. (2024): Towards a public sustainable finance paradigm for the green transition. Finance and Society. 2024;10(1) pp. 38-50. doi:10.1017/fas.2023.15

GYŐRI, ZS. – KOLNHOFER-DERECSKEI, A. – REICHER, R. – SZIGETI, C. (2024): Magyar KKV vezetők vállalati fenntarthatósággal és felelősséggel kapcsolatos attitűdje – fókuszcsoportos kvalitatív kutatás alapján. Tér-Gazdaság-Ember 2024. XII. évfolyam 1–2. szám pp. 3-36.

HARANGOZÓ, G. (2008): Mitől zöld egy vállalat-avagy mit is jelent a jó környezeti teljesítmény. Vezetéstudomány-Budapest Management Review, 39(1), 27-36.

HARANGOZÓ, G. (2015): Gazdasági és pénzügyi nevelés. Kormos J.–Pálvölgyi F.(szerk.) A köznevelés céljai és fejlesztési területe: a Nemzeti Alaptanterv szemléletének tükrében. Pedagógiai tanulmányok, 276.

HNATENKO, I. – ORLOVA-KURILOVA, O. – SHTULER, I. – SERZHANOV, V. – RUBEZHANSKA, V. (2020): An Approach to Innovation Potential Evaluation as a Means of Enterprise Management Improving. International Journal of Supply and Operations Management. 7(1). pp. 112-118. doi: 10.22034/ijsom.2020.1.7

KNELL, M. (2021): The digital revolution and digitalized network society. Review of Evolutionary Political Economy 2. pp. 9-25 (2021). https://doi.org/10.1007/s43253-021-00037-4

LATOUCHE, S. (2009): Farewall to growth. Polity Press. ISBN: 978-0-74564-617-6

MILNER H.V. – SOLSTAD, S.U. (2021): Technological Change and the International System. World Politics. 2021;73(3). pp. 545-589. doi:10.1017/S0043887121000010

MÜLLER, M. – LANG, S. – STÖBER, L. (2024): Twin Transition – Hidden Links between the Green and Digital Transition. Journal of Innovation Economics and Management. https://doi.org/10.3917/jie.pr1.0165

NATHANIEL, S.P. (2021): Ecological footprint and human well-being nexus: accounting for broad-based financial development, globalization, and natural resources in the Next-11 countries. Future Business Journal 7. 24 (2021). https://doi.org/10.1186/s43093-021-00071-y

NERINI, F.F. – SOVACOOL, B. – HUGHES, N. – COZZI, L. – COSGRAVE, E. – HOWELLS, M. (2019): Connecting climate action with other sustainable development goals. Nature Sustainability 2. pp. 674-680. doi: 10.1038/s41893-019-0334-y

RACHINGER, M. – RAUTER, R. – MÜLLER, C. – VORRABER, W. – SCHIRGI, E. (2019): Digitalization and its influence on business model innovation. Journal of Manufacturing Technology Management. Vol. 30 No. 8. pp. 1143-1160. https://doi.org/10.1108/JMTM-01-2018-0020

RADÁCSI, L. (2021): Fenntartható és felelős vállalat. Saldo Kiadó

RODRÍGUEZ-POSE, A. – BARTALUCCI, F. (2024): The green transition and its potential territorial discontents. Cambridge Journal of Regions, Economy and Society. Volume 17. Issue 2. July 2024. pp. 339-358, https://doi.org/10.1093/cjres/rsad039

SAKALASOORIYA, N. (2021): Conceptual Analysis of Sustainability and Sustainable Development. Open Journal of Social Sciences. 9. pp. 396-414. doi: 10.4236/jss.2021.93026.

SZEBERÉNYI, A. – LUKÁCS, R. – PAPP-VÁRY, Á. (2022): A Budapesten tanuló egyetemi hallgatók környezettudatos hozzáállásának vizsgálata. Gazdaság és Társadalom, 15(1), pp. 80-97. https://doi.org/10.21637/GT.2022.1.05

SZEBERÉNYI, A. – PAPP-VÁRY, Á. (2021): Research of microregion-related renewable energy tenders for local governments. Engineering for Rural Development, 20, pp. 1272-1279. https://doi.org/10.22616/ERDev.2021.20.TF280