A pénzügyi kultúra témaköre nem ismeretlen senki számára. Mind a subprime válság, mind a pandémiás helyzet elõtérbe helyezi a téma fontosságát. Kutatásunkban Magyarországon és Németországban élõ embereket kérdeztünk meg a pénzügyi tudatosságukról, illetve felmérést végeztünk, hogy mennyiben vannak tisztában az alapvetõ pénzügyi fogalmakkal, melyekkel a mindennapi életben is találkoznak. Érdekes megfigyelés, hogy a német válaszadók több mint a fele értékelte kevésbé pénzügyileg tudatosnak önmagát, míg ez a magyar válaszadók esetében alig több mint 20 százalék volt.
CONTROLLER INFO IX. évf. 2021.1. szám 16-19.
DOI: 10.24387/CI.2021.1.3
Felhasznált irodalom
Bárczi J. – Zéman Z. (2015): A pénzügyi kultúra és annak anomáliái, POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT 11 : 1-3 pp. 101-108.
Béres D. – Huzdik K. – Kovács P. – Sápi Á. – Németh E. (2013): Felmérés a felsõoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról. Kutatási jelentés, június, https://www.asz.hu/storage/files/files/Szakmai%20kutat%C3%A1s/2013/t353.pdf?download=true, letöltve: 2020.10.19.
Czakó Á. – Husz I. – Szántó Z. (2011): Meddig nyújtózkodjunk? – A magyar háztartások és vállalkozások pénzügyi kultúrájának változása a válság idõszakában, Budapest: BCE Innovációs Központ Nonprofit Kft.
Fenyves V. – Kovács B. – Böcskei E. (2019): Költség – haszon elv stratégiája. Tudomány határok nélkül – brazil hallgatók Magyarországon MARKETING ÉS MENEDZSMENT LIII : 3 pp. 77-89.
FÖLDI K. – SZATMÁRI J. – SZAKÁCS A. (2017): Pénzügyi tudatosság és hitelkártya használati szokások kutatása 2017-ben GRADUS 4 : 2 pp. 551-556. , 6 p.
Hegedûs M. (2014): A csalás motivációi és hatása a kis- és középvállalkozói szektorban TAYLOR: GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT: A VIRTUÁLIS INTÉZET KÖZÉP-EURÓPA KUTATÁSÁRA KÖZLEMÉNYEI 6 : 1-2 No. 14-15 pp. 562-571.
Hegedûs M. – Lakrovits E. – Mikhely K. (2018): Távoktatás a pénzügyi ágazati továbbképzésben SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT: SZAKMA 60 : 2 pp. 35-37.
Horváth I. (2017): A nemzetközi és hazai pénzügyi, gazdasági oktatás eredményei a kutatások körében. Új Pedagógiai Szemle, 2017/7-8.
Huzdik K. – Béres D. – Németh E. (2014): Pénzügyi kultúra versus kockázatvállalás empirikus vizsgálata a felsõoktatásban tanulóknál. Pénzügyi Szemle, (4) 476-484
Klapper L. – Lusardi A. – Panos G. A. (2012): Financial Literacy and the Financial Crisis, Netspar Discussion Papers, DP03/2012-007.
Lentner Cs. – SzegedI K. – Tatay T. (2015): A központi bankok társadalmi felelõssége. Vezetéstudomány 46 (9–10): 35–47.
Magyar Nemzeti Bank (2008): Együttmûködési megállapodás a pénzügyi kultúra fejlesztésérõl (MNB és PSZÁF). Budapest: MNB, PSZÁF
MOLNÁR E. (2017) Korabeli magyar reklám és pszichológia. Szolnok, Magyarország : Alumni OECD (2018): OECD/InFE toolkit for measuring Financial literacy and Financial Inclusion, OECD Publishing, Paris http://www.oecd.org/financial/education/2018-INFE-FinLit-Measurement-Toolkit.pdf
SZAKÁCS A. – SZAKÁCS ZS. – HORVÁTHNÉ KÖKÉNY A. – HORVÁTH E. ZS. (2018) : Importance of insurance and financial safety In: Zéman, Z; Magda, R (szerk.) Controller Info Studies II. Budapest, Magyarország : Copy & Consulting Kft., (2018) pp. 121-125., 5 p.
SZAKÁCS A. – LAKATOS V. – DANYI BOLL A. – HORVÁTH E. ZS. (2020): Tanulság a devizahitelezésbõl – pénzügyi fogyasztóvédelem. In: Controller Info c. szakmai folyóirat, VIII. évfolyam 2. szám, Budapest, Copy & Consulting Kft., ISSN 2063-9309, (2020) pp. 6‑15.
Xu, L. – Zia, B. (2012): Financial literacy around the world: an overview of the evidence with practical suggestions for the way forward, No 6107, Policy Research Working Paper Series from The World Bank
A lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztésérõl szóló 2045/2016. Kormányhatározat
