Kutatásomban az újonnan alapított vállalkozások értékgenerátorait, illetve az értékalkotást befolyásoló tényezõit vizsgálom. A vizsgálódásom középpontjában azok a 2012-ben alapított, gyõri székhelyű vállalkozások állnak, amelyek a Gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazatban működnek. Az alkalmazott módszertan: adatbázis elemzés Excel szoftverrel.
Controller Info 2019. VII.évf.(3) szám 3-8.
10.24387/CI.2019.3.1
Bevezetés
Az értékteremtés egyre nagyobb szerephez jut a vállalatok életében, hiszen az értékteremtés a piaci verseny része lett. Az értékteremtés egy nagyon összetett fogalom, hiszen több perspektívából is értelmezhetõ. A vállalatok értéket teremtenek a tevékenységük során (anyagi érték, szolgáltatással kapcsolatos értékek). A megfelelõ értékteremtés nem csak a fogyasztói oldal részérõl elvárás, hanem a vállalatok vezetõi részérõl is. Az érték mérése és kimutatása egy kulcsfontosságú eszköz lett, amely hatással van a vállalatok megítélésére és ezáltal a részvényesek elvárásaira. A részvényesek célja a magasabb profit realizálása, mi a vállalat értékének növelésével és a jövedelmezõség javításával érhetõ el.
Érték, mint fogalom
Mielõtt részletesebben foglalkoznék az értékteremtés témakörével, lényeges elõtte tisztázni magának az értéknek a fogalmát.
Az érték fogalmát több nézõpont szerint is lehet értelmezni.
Flint és társai (Flint et al. 1997) az értéknek három perspektívását különböztetik meg:
• Értékek: Amik a viselkedésünket irányítják.
• Vágyott érték: Amit a vásárlók elvárnak egy terméktõl.
• Értékítélet: A történtek értékelése.
Fónagy-Árva a fogyasztói és a vállalati oldalról különbözteti meg az értékeket (Fónagy-Árva, 2006):
• Vevõértékrõl beszélhetünk, amennyiben azon értékekre koncentrálunk, amelyeket a vevõ egy szolgáltatástól vagy terméktõl elvár.
• A vállalati oldalon a piaci érték jelenik meg, ami a részvényárfolyamokkal kapcsolatos. Itt beszélhetünk a tulajdonosi értékrõl is, ami a vállalat saját tõke értékével kapcsolatos.
Felhasznált irodalom:
Chandra P. (2011): Financial Management. Theory and Practice, 7. edition, Tata McGraw-Hill Publishing Company Limited, New Delhi, ISBN: 978-0-07-065665-9, Terjedelem:1129 o.
Daniel J. Flint, Robert B. Woodruff, Sarah Fisher Gardial (1997): Customer Values Change in Industrial Marketing Relationships, Industrial Marketing Management No. 26, pp. 163-175
Fónagy-Árva Péter (2006): A tulajdonosi érték mérése az értékközpontú vállalatirányításban. Doktori értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllõ.
James M. Wahlen, Stephen P. Baginski, Mark T. Bradshaw (2010): Financial Reporting, Financial Statement Analysis, and Valuation: A Strategic Perspective, 7. edition, South-Western Cengage Learning, USA, ISBN: 978-0-324-78941-6, Terjedelem: 1261 o.
Katits Etelka (2017): Haladó vállalati (életciklus) pénzügyek, Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, ISBN 978-963-334-303-6, Terjedelem: 401 o.
Katits Etelka – Szalka Éva (2014): A magyar top 100 növekedési útjai, avagy a ’turnaround’ értékvezérelt menedzseléssel. In: Tompos Anikó, Ablonczyné Mihályka Lívia (szerk.) ”A tudomány és a gyakorlat találkozása” Kautz Gyula Emlékkonferencia. SZE, Gyõr, 2014. 22 p. ISBN: 978-615-5391-33-0
Katits Etelka – Szemán Judit – Varga Eszter (2017): A vállalati tõkefinanszírozási kutatás eredményei: Elmélet versus gyakorlat, Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, ISBN 978-963-334-305-0, Terjedelem: 246 o.
Kiss Árpád (2011): Az értékteremtõ folyamatok számvitele, Universitas-Gyõr Nonprofit Kft., Gyõr, ISBN: 978-963-9819-77-1, Terjedelem: 235 o.
Richard A. Brealey, Stewart C. Myers (2011): Modern vállalati pénzügyek, Panem Kiadó, Budapest, ISBN: 978-963-545-528-7, Terjedelem: 1175 o.
ZÉMAN ZOLTÁN – BÁRCZI JUDIT (2018): Új kihívások – compliance – beszámolási rendszerekben. JURA. 24. évf. 1. szám PTE AJK Pécs, HU-ISSN: 1218-0793 Terjedelem: 5 o.
Takács András (2007): A számított vállalatérték és a részvényárfolyam kapcsolata a magyar tõzsdei vállalatoknál, Statisztikai Szemle, 2007, 85. évfolyam 10-11. szám, 932-964, ISSN 0039 0690
