A digitalizáció és az interaktivitás a televízió fejlõdésének szükségszerű és természetes állomása. Hatására nonlineáris tartalomfogyasztás vált jellemzõvé, ami a magasabb minõségű és változatosabb tartalomszolgáltatás irányába tolja el a műsorkínálatot. Több, mint 120 magyar nyelvű csatorna közül választhatnak a nézõk. Ez új helyzetet teremtett a televíziós reklámok terén. A digitalizációnak köszönhetõen a reklámok könnyebben megkerülhetõek lettek. Az is új kihívást jelent, hogy a fogyasztók az interneten megszokták a gyors és interaktív tartalomfogyasztást, így a hagyományos fél perces tévé reklámokat már unalmasnak tartják. A nézõk szegmentálása és a targetálás viszont sokkal pontosabbá tehetõ.
Controller Info 2019. VII.évf.(2) szám 39-42.
10.24387/CI.2019.2.7
Bevezetés
A világon elsõként az amerikai NBC (National Broadcasting Company, Inc.) televízótársaság 1938-ban kezdte meg a rendszeres mûsorszórást. Magyarországon 1954. január 20-án volt az M1, Magyarország elsõ televízióadójának elsõ kísérleti adása.
Azóta eltelt közel 65 év és a televízió alapvetõ technikai felszereltségévé vált a magyar háztartásoknak. Ma már az M1 mellett több mint 120 magyar nyelvû csatorna kínál tartalmat a tévénézõk számára. A televízió fontos szerepet játszik a tájékoztatásban és a szórakoztatásban. A lakosság nagy többsége számára a legfontosabb szabadidõs tevékenység a tévénézés.
A Nielsen 2016-os mérései szerint a magyar lakosság egyre csökkenõ idõt tölt tévénézéssel, de a tévézésre fordított idõ még így is meglehetõsen magasnak tekinthetõ: a 18 év alattiak tévénézéssel töltött ideje 3 óra 18 perc, a 18-49 éves korcsoport 3 óra 54 percet, az 50 év felettiek 6 óra 19 percet töltenek a készülék elõtt. A marketingkommunikációban az egyik legfontosabb hirdetési felület a televízió, amely a tömeges tájékoztatást
szolgálja. A televíziózás az új évezredben nagyon fontos változásokon ment keresztül. Két kulcskifejezéssel szokás ezt a változást fémjelezni: a digitalizációval és az interaktivitással.
Ezek segítségével próbálja helyét és szerepét megõrizni azon a médiapiacon, amelyen egyre nagyobb teret kap az internet és a hordozható számítógépek. Tanulmányunkban a digitalizáció és az interaktivitás hatását kívánjuk marketinges szemmel áttekinteni.
Felhasznált irodalom:
1. BATES, P. J. (2003): T-learning Study: A study into TVbased interactive learning to the home – Final Report. pjb Associates, Cambridgeshire. http://www.pjb.co.uk/tlearning/ contents.htm (Olvasva: 2018. január 13.)
2. GYARMATINÉ BÁNYAI, E.-KAJOS, A. (2009): Az interaktív televízió marketing aspektusai in Hetesi, E. – Majó, Z. – Lukovics, M. (szerk.): A szolgáltatások világa, JATE Press, Szeged, pp 344-361.
3. HELLER, M. (2001) Új kommunikációs helyzetek és szükségletek: a hierarchikus nyilvánosság kialakulása. In: Nyíri, K. (szerk.) Mobil információs társadalom. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete.
4. HEOL (2018): Lekörözzük Európát tévénézésben, https://www.heol.hu/heves/kozelet-heves/lekorozzuk-europattevenezesben-519742/ (Olvasva: 2018. január 8.)
5. HORÁNYI, Ö. (2003) (szerk.) A kommunikatív jelenség, Budapest, General Press Kiadó.
6. INDEX (2018): Egyre kevesebbet tévézünk, https://index. hu/kultur/media/2016/10/19/egyre_kevesebbet_tevezunk/(Olvasva: 2018. január 8.)
7. JENEI, Á. (2005) Olaszországi DTV alkalmazások. In: Tózsa I. (szerk.) T-Government, avagy digitális interaktív televíziózás a közigazgatásban. Budapest: E-Government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért.
8. JENEI, Á. (2007): A televízió fejlõdése: az interaktív digitális tévé, Budapesti Corvinus Egyetem, http://unipub.lib. uni-corvinus.hu/3039/1/jenei_itv_uj_ahnak.pdf (Olvasva: 2018. január 15.)
9. JENSEN, J. F. (2005) About interactive television http:// www.euroitv.org/default.asp?id=6&subpage=2 (Olvasva: 2018. január 15.)
10. KUGLER, J. (2004): Infokommunikáció és társadalom, VILÁGOSSÁG 2004/2–3.pp 115-134.
11. MAGYAR MARKETING SZÖVETSÉG (2015): Médiafogyasztási szokások változása – Digitális átrendezõdés, http://www.marketing.hu/hirek/598-mediafogyasztasi-szokasokvaltozasa-digitalis-atrendezodes-interju-jozsa-ferenccel-azextreme-net-kommunikacios-ugynokseg-vezetojevel (Olvasva:2018. január 15.)
12. MAGYAR REKLÁMSZÖVETSÉG (2018): Teljes reklámtorta 2016, http://mrsz.hu/kutatas/reklamkoltes/teljesreklamtorta-2016 (Olvasva: 2018. január 15.)
13. MALINÁK, J. (2005) A személyes identitás létrejötte a médiakultúra globalizálódásának kontextusában In : Jel-kép 1. sz.
14. PAPP-VÁRY, Á. (2011): JPÉ Marketing, Budapest, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzõ Kft., pp 268-272.
15. ROGERS, E. M. (2001) The Digital Divide. Covergence, Vol. 7 (4).
16. TANNER, G. (2007): Digitális televízió- álom és valóság,Magyar Tudomány, 2007/09, pp 1180-1183.
17. TOFFLER, A. (2001) A harmadik hullám. Információs társadalom A-tól Z-ig sorozat. Budapest: Typotext.
18. TÓZSA, I. (2006): T-government – digitális interaktív TV, az e-közigazgatás jövõje, http://www.e-government.hu/digitalcity/documentsWithFullMenu.jsp?dom=AAAAGCAI&dok=AAABBKXH&fmn=AAABATLG&prt=AAABATJV&men=AAABATKG (Olvasva: 2018. január 8.)
19. URBÁN, Á. (2004) A digitális televíziózás terjedésének fõ kérdései, http://www.c3.hu/~jelkep/JK994/urban/urban.htm (Olvasva: 2018. január 15.)
20. http://www.marketing.hu/hirek/598-mediafogyasztasiszokasok-valtozasa-digitalis-atrendezodes-interju-jozsaferenccel-az-extreme-net-kommunikacios-ugynoksegvezetojevel(olvasva: 2018. 01. 30.)
21. https://www.telenet.hu/tv-csatorn%C3%A1k.html (olvasva:2018. 01. 30.)
22. http://kreativ.hu/kutatas/kutatas.php?cid=3&id=2 (olvasva:2018. 01. 30.)
23. http://kreativ.hu/cikk/a_vilag_harom_ora_12_percet_tevezik_naponta (olvasva: 2018. 01. 30.)
