A blockchain technológia – bár még fiatal, és műszaki, kereskedelmi és szabályozási kihívásokkal is szembe néz – képes megváltoztatni a pénzügyi szolgáltatási szektor és a tágabb értelemben vett gazdaság számos aspektusát. A tőke- és kockázatközvetítés új módjai jelennek meg, amelyek katalizátort jelentenek a változáshoz a pénzügyi szektor inkumbens vállalatai számára. Ezek a technológiák javíthatják az automatizálást a szervezetek között, és szélesíthetik a pénzügyi hozzáférést. A technológia alapjául szolgáló technikai és társadalmi infrastruktúra azonban még mindig jelentős fejlődést igényel. Számos technikai kihívást kell leküzdeni – beleértve a teljesítményt, a mérhetőséget, a személyes adatok védelmét, a biztonságot, az interoperabilitást és az irányítást –, ha be akarja váltani ígéreteit. Az internetes innováció korábbi hullámai idővel legyőzték a hasonló korlátokat, amihez hozzájárult a szoftverek folyamatos fejlesztése, az alapvető számítási teljesítmény növekedése és a kommunikációs hálózatokba való befektetés. Mivel világszerte több ezer fejlesztő dolgozik nyílt forráskódú projekteken, amelyek célja a blockchain-protokollok és -alkalmazások fejlesztése, okunk van bizakodni, hogy a technikai problémák idővel megoldódnak. A kihívások azonban nem csak technikai jellegűek. A meglévő üzleti modellekről az e technológia által potenciálisan lehetővé tett új megoldásokra való átállást kereskedelmi akadályok is nehezítik. Sok vállalat és pénzpiaci szolgáltató próbálkozik a koncepció bizonyításával vagy kísérletekkel, de nehezen alkalmazhatónak tűnik a blockchain technológia az alapvető üzleti folyamatokban. Tekintettel arra, hogy ennek a technológiának az ereje részben attól függ, hogy több szervezet használja ugyanazt a hálózatot – ez a struktúra sok fél közötti koordinációt igényel –, a fokozatos átvételhez vezető út nem tűnik egyértelműnek. Továbbá a blockchain-projekteket még pontosabban be kell illeszteni a meglévő közpolitikai keretek közé. A tisztességes, hatékony piacokat létrehozó – és a befektetőket védő – szabályok épp oly fontosak a blockchain-alapú decentralizált pénzügyi termékeknél, mint a finanszírozás megalapozottabb dimenzióinál. Szintén fontosak és nagyon relevánsak a pénzügyi stabilitás biztosítására, valamint az adóelkerülés, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni védekezésre irányuló politikai célok. Társadalmi és gazdasági előnyökkel jár a blockchain-technológia ésszerű innovációjának ösztönzése, amely összhangban van a megállapított közpolitikai célokkal. Megfelelően bevezetve a technológia mérsékelheti a „bizalmi költségeket”, amely számos módon megnyilvánul a pénzügyi rendszerben és a gazdaságon belül. Ezzel a módszerrel csökkenthetőek az általános költségek, valamint csökkentheti a gazdasági bérleti díjakat, és biztonságosabb, valamint igazságosabb pénzügyi rendszert hozhat létre.
X. ÉVF. 2022. 3. SZÁM 57-61
DOI: 10.24387/CI.2022.3.10
Felhasznált irodalom
Chuen, K. – Lee, D. (2017): Fintech tsunami: blockchain as the driver of the fourth industrial revolution. Paper SSRN 2998093. Online: http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.2998093. Elérve: 2022. május 30.
Coase, R.H. (1957): The Nature of the Firm. Online: https://onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.1111/j.1468-0335.1937.tb00002.x Elérve: 2022. május 30.
Cui, P. – Guin, U. – Skjellum, A. – Umphress, D. (2019): Blockchain in IoT: Current Trends, Challenges, and Future Roadmap. Journal of Hardware and Systems Security, 3(4), 338-364. Online: https://doi.org/10.1007/s41635-019-00079-5 Elérve: 2022. május 30.
CVVC (2018): The Crypto Valley’s Top 50 Technology Partner. The Blockchain Industry in Switzerland & Liechtenstein analyzed and visualized. Online: https://www.coinpro.ch/wp-content/uploads/2019/07/CVVC-Top50-H1-2019.pdf. Elérve: 2022. május 30.
Hassani H. – Huang X. – Silva E.S. (2019): Blockchain and Cryptocurrency. In: Fusing Big Data, Blockchain and Cryptocurrency. Palgrave Pivot, Cham, p. 49-76. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-31391-3_3 Elérve: 2022. május 30.
Hassani H. – Huang X. – Silva E.S. (2019): Fusing Big Data, Blockchain, and Cryptocurrency. In: Fusing Big Data, Blockchain and Cryptocurrency. Palgrave Pivot, Cham, p. 99-117. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-31391-3_5 Elérve: 2022. május 30.
Hayes, A. S. (2017): Cryptocurrency value formation: An empirical study leading to a cost of production model for valuing bitcoin. Telematics and Informatics, 34(7), 1308-1321. Online: https://doi.org/10.1016/j.tele.2016.05.005 Elérve: 2022. május 30.
Kher, R. – Terjesen, S. – Liu, C. (2020): Blockchain, bitcoin, and icos: a review and research agenda. Small Business Economics (2020), 1-22. Online: https://doi.org/10.1007/s11187-019-00286-y Elérve: 2022. május 30.
Knezevic, D. (2018): Impact of blockchain technology platform in changing the financial sector and other industries. Montenegrin Journal of Economics, 14(1), 109-120. Online: https://doi.org/10.14254/1800-5845/2018.14-1.8 Elérve: 2022. május 30.
Lagard, C. (2017): Central Banking and Fintech- A Brave New World. Online: https://www.imf.org/en/News/Articles/2017/09/28/sp092917-central-banking-and-fintech-abrave-new-worl. Elérve: 2022. május 30.
Lewis, R. – McPartland, J. – Ranjan, R. (2017): Blockchain and financial market innovation. Economic Perspectives, 41(7), 1-17. Online: http://www.jpmcc-gcard.com/wp-content/uploads/2019/03/GCARD-Summer-2019-Chicago-Fed.pdf Elérve: 2022. május 30.
Light, K. (2019): Cryptocurrencies: Can They Live Together with National Currencies and What Impact Do They Have on National and Global Economies?. In: Kelso J. (eds) Learning To Live Together: Promoting Social Harmony. Springer, Cham, p. 213-223. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-319-90659-1_23 Elérve: 2022. május 30.
Marella, V. – Upreti, B. – Merikivi, J. – Tuunainen, V. K. (2020): Understanding the creation of trust in cryptocurrencies: the case of Bitcoin. Electronic Markets, 1-13. Online: https://doi.org/10.1007/s12525-019-00392-5 Elérve: 2022. május 30.
Musinszki, Z. (2016): Ipar 4.0 – Költségrendszer 4.0?. Controll Info 4 (3) pp. 2-9.
Reuben, Grinberg (2011): Bitcoin: An Innovative Alternative Digital Currency. Online: http://ssrn.com/abstract=1817857 Elérve: 2022. május 30.
Ricci, P. (2020): How economic freedom reflects on the Bitcoin transaction network. Journal of Industrial and Business Economics, 47(1), 133-161. Online: https://doi.org/10.1007/s40812-019-00143-9 Elérve: 2022. május 30.
Rodney, Gedda (2011): Google Releases Open Source Bitcoin Client. Online: http://www.techworld.com.au/article/380396/google_releases_open_source_bitcoin_client/ Elérve: 2022. május 30.
Roubini, N. (2018): Crypto is the Mother of All Scams and (Now Busted) Bubbles. While Blockchain Is The Most Over-Hyped Technology Ever, No Better than a Spreadsheet/Database. Online: https://www.banking.senate.gov/imo/media/doc/Roubini%20Testimony%2010-11-18.pdf. Elérve: 2022. május 30.
Saiedi, E. – Broström, A. – Ruiz, F. (2020): Global drivers of cryptocurrency infrastructure adoption. Small Business Economics, 1-54. Online: https://doi.org/10.1007/s11187-019-00309-8 Elérve: 2022. május 30.
Wilson, C. (2019): Cryptocurrencies: The Future of Finance? In: Yu FL., Kwan D. (eds.) Contemporary Issues in International Political Economy. Palgrave Macmillan, Singapore, p. 359-394. Online: https://doi.org/10.1007/978-981-13-6462-4_16 Elérve: 2022. május 30.
