Építőipari vállalkozás controlling rendszerében alkalmazott prediktív KPI-ok értékelése

Megfogalmazható, hogy az építőipar egy olyan ágazat, amely a legtöbb nemzetgazdaság esetében stratégiai jelentőséggel bír. Hozzájárulását a gazdasági növekedéshez és a hosszú távú nemzeti fejlődéshez széles körben elismerik. Ezáltal az ágazat fejlesztési folyamatai meghatározó jelentőséggel bírnak. Az építőipar fejlesztési folyamatának vizsgált elemei közé tartoznak az építőipari cégek teljesítményének javításának módjai és eszközei. A teljesítményjavítás feltételeként tekinthető a teljesítményt megfelelően monitoringozó rendszer. A teljesítményértékelő rendszerek alapját a kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-k) jelentik, amelyek által az építőipari szervezetek és az építési projektek teljesítménye értékelhető. A KPI-ok objektív kritériumokként tekinthetők a szervezeti teljesítmény mérésére. Napjainkban a digitalizációs fejlődés és az ipar 4.0 hatására az építőiparban is lehetőség adódik arra, hogy a teljesítményértékelés már ne csak az alapvető KPI-ok által, utólagosan kerüljön értékelésre, hanem számos KPI bevonásával, prediktív módon váljon értékelhetővé. Kutatásunkban egy építőipari szervezet controlling rendszerét tárjuk fel, kiemelt hangsúlyt helyezve a teljesítményértékelés során alkalmazott KPI-okra, valamint azok értékelési folyamatára.

X. ÉVF. 2022. 4. SZÁM 28-32

DOI: 10.24387/CI.2022.4.5

Felhasznált irodalom:

ANTHONY R. – GOVINDARAJAN V. (2006): Management Control Systems, McGraw Hill, McGraw-Hill Education; 12 edition ISBN: 0073100897

BABBIE, E. (2013): The practice of social research (13th. kiad.). USA Belmont: Wadsworth, Cengange Learning.

KOH, D. (2020): Occupational risks for COVID-19 infection. Occupational Medicine (Oxford, England), vol. 70 no 1, pp. 3-5.

LAKATOS, V. – MAKAI, SZ. – SZAKÁCS, A. (2021): Méret függő kontrolling sajátosságok a mezőgazdasági vállalkozások esetén Controller Info Vol. 11, No. 1, pp. 24-29. DOI: 10.24387/CI.2021.1.5

MCCLURE, E. S. –  VASUDEVAN, P. –  BAILEY, Z. –  PATEL, S. –  ROBINSON, W. R. (2020): Racial capitalism within public health: How occupational settings drive COVID-19 disparities. American Journal of Epidemiology, vol. 189, pp. 1244-1253.

OTLEY, D. (1999). Performance management: a framework for management control systems research. Management Accounting Research, vol. 10 no 4, pp. 363-382.

REHMAN, M. S. U. –   SHAFIQ, M. T. –  AFZAL, M. (2021): Impact of COVID-19 on project performance in the UAE construction industry. Journal of Engineering, Design and Technology, vol. 12.

SIBIYA, M. – AIGBAVBOA, C. –  THWALA, W. (2015): Construction Projects’ Key Performance Indicators: A Case of the South African Construction Industry. ICCREM.

STILES, S. –  GOLIGHTLY, D. –  RYAN, B. (2021): Impact of COVID-19 on health and safety in the construction sector. Human Factors Ergonomics in Manufacturing & Service Industries, vol. 31, no. 4, pp. 425-437.

SZAKÁCS, ATTILA − HORVÁTHNÉ KÖKÉNY, ANNAMÁRIA – SZAKÁCS, ZSOLT (2015): Pénzügyi és fogyasztóvédelmi tudatosság a magyar lakosság körében. In Ferencz Á. (szerk) II. Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia, Kecskemét, Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar 916.p. pp.900-904.

SZAKÁCS, A. – SZAKÁCS, D. – SZAKÁCS, Z. – SETIAWAN, B. (2022): Conscious consumer behavior in the world of cryptocurrency: I Part. Econ Work Capital. 2022 (1-2), 11-17,

SZAKÁCS, A. –  SZAKÁCS, D. – BÁRCZI, J. – SALEEM, A. (2022): Conscious consumer behavior in the world of cryptocurrency: II Part. Econ Work Capital. 2022 (1-2), 33-41,

TÓTH, A. – SZABÓ, SZ. – KÁLMÁN, B. – POÓR, J. (2021): A foglalkoztatottság alakulása a magyar gazdaság szektoraiban a Covid-19 járvány következtében. Új munkaügyi Szemle, vol. 2, no. 1, pp. 2-23.

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-3-II kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.”