Dr. Tömöri Gergő

AZ ESG-JELENTÉS BEFEKTETŐI ÉRTÉKÍTÉLETRE GYAKOROLT HATÁSA MAGYAR TŐZSDEI VÁLLALATOK PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

Szerző:

A piacvezető vállalkozások nem pénzügyi jelentései ezidáig önkéntes többletinformáció nyújtásnak voltak minősíthetők, ami bizonyította ezen cégek elkötelezettségét a jövőbeni fenntarthatóság iránt. 2022-ben az Európai Tanács hivatalosan is elfogadta a Vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelvet, amely alapján az EU-ban működő vállalatok egyre szélesebb körének kell jelentenie lépcsőzetesen nem-pénzügyi számaikról. Tanulmányunkban azokra a 2023-ban már több éve tőzsdei cégekre fókuszáltunk, amelyek törvényi kötelezettség nélkül is már ekkor ESG típusú jelentésekkel igazolták, hogy hosszú távon fontosnak ítélik ezeket a törekvéseket. Hipotézisként fogalmaztuk meg, hogy e vállalati kör piaci értékmutatói pozitívabb és egyúttal reálisabb befektetői értékítéletet tükröznek vissza a kontrollcsoportéhoz képest, amely viszont az eredményeink alapján csak a P/BV mutatóinál mutatkozott meg magas statisztikai valószínűséggel. Bár átlagosan a befektetők reálisabban ítélték meg az ESG jelentést készítő vállalatokat, összességében ezek a különbségek statisztikailag még nem voltak szignifikánsak.
XII. ÉVF. 2024. 3. SZÁM 2-8
DOI: 10.24387/CI.2024.3.1

MÁRKAÉRTÉK BECSLÉSE KÉT NEMZETKÖZI SZÁMVITELI KÖRNYEZETBEN MŰKÖDŐ VÁLLALAT PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

Szerző:

Az általános célkitűzésünk egy márkaérték meghatározására alkalmas módszer bemutatása, amelyet az Interbrand vállalat számítási metódusára és a saját kérdőíves kutatásunk eredményeire alapozunk. Specifikus célunk az elemzés során a márkaérték megállapítása a Daimler AG Mercedes-Benz márkának és a Nestlé gabonapehely márkáinak esetében. A kérdőíves kutatásunk eredményeinek felhasználásával megállapítottuk, hogy a gazdasági jövedelem a vállalatok esetében mekkora arányban tulajdonítható a vizsgált márkáknak, ez az összeg a márkajövedelem. Végül a CAPM modelljével megadtunk egy olyan rátát, amellyel a márkajövedelmet diszkontálva megkaptuk a keresett márkaértéket. Az alkalmazott kérdőívet a Keller-féle márkaismeret dimenziói modell alapján állítottuk össze. A márka értékét a márka ismeretén keresztül vizsgáltuk, így a kérdőívben feltett kérdéseink a márka ismertségének és a márka imázsának elemzésére szolgáltak. A végső eredmények alapján elmondható, hogy a Mercedes-Benz és a Nestlé pelyhek márkái erős márkaismerettel rendelkeznek, a beszámolóban alapvetően akkor mutathatók ki, ha beszerzés útján kerülnek egy gazdálkodóhoz.
XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM 23-27
DOI: 10.24387/CI.2023.4.5

AZ IFRS-EKRE VALÓ ÁTTÉRÉS ÉS AZ EREDMÉNYMANIPULÁCIÓ KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA AZ ENERGETIKAI ÉS A GYÓGYSZERIPARI SZEKTORBAN

Szerző:

A kutatás fő célkitűzése, hogy az eredménymanipuláció lehetőségének felderítésére alkalmazható Beneish M-score modell eredményeire építve összehasonlítsa az energetikai és a gyógyszeripari szektorból kiválasztott, eltérő számviteli környezetben működő vállalati minta adatpontjait egymással. A kutatás során az előbbi statisztikai modell eredményeire építve vizsgáltuk meg a számviteli rendszerek és az eredménybefolyásolás valószínűsége szerint kialakított minőségi ismérvek egymástól való függetlenségét khi-négyzet próbával. Megállapítottuk, hogy míg az energetikában a függetlenségvizsgálat nem mutatott ki összefüggést a számviteli rendszer és az eredménymanipuláció valószínűsége között, addig a gyógyszeripari vállalatok esetében már szignifikáns kapcsolat mutatkozik a 2 kategorikus változó között. A vizsgálatok nem támasztották alá többek között azt a feltételezésünket sem, hogy a nagyobb piaci forgalmat lebonyolító és/vagy nagyobb méretű vállalatok a kiterjedtebb tevékenységük, illetve szakképzettebb humánerőforrás állományuknak köszönhetően nagyobb lehetőségük adódik az eredményük manipulatívabb kimutatására.
XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM 2-6
DOI: 10.24387/CI.2023.4.1

Szerkesztőség

információ

magazin