Az intézmények menedzsmentjének a változó feltételek új erőpróbát jelentenek, melynek során a meghozott döntéseikhez elengedhetetlen, hogy megfelelő pénzügyi, számviteli információk álljanak a rendelkezésükre. Jelen tanulmányban az államháztartási számvitelből nyerhető vezetői információkkal, az azokat szolgáltató számviteli rendszerrel, annak elemeivel foglalkozik a szerző. Áttekinti, hogy az intézmények könyvvezetésében hogyan jelenhetnek meg az irányítást szolgáló információk a pénzforgalmi és az eredményszemléletben vezetett nyilvántartásokban.
Controller Info 2019. VII.évf.(1) szám 46-49.
10.24387/CI.2019.1.9
Bevezetés
A felsôoktatási intézmények mûködése, feladatellátása folyamatos átalakuláson megy keresztül, 2014-ben megjelent a „Fokozatváltás a felsôoktatásban – a teljesítményelvû felsôoktatás fejlesztésének irányvonalai” koncepció, amely hosszú távon határozza meg a felsôoktatás fejlesztésének irányait. A koncepció az államot a szolgáltatás „megrendelôjének” tekinti, aki a közfeladatot, mint szolgáltatást rendeli meg, és azok valós költségét finanszírozza. Fontos eleme, hogy elôre meghatározott, azonos elvek alapján kialakított önköltségszámítás jelenti a kiindulópontját, amely teljesítménymutatók alapján kerül korrigálásra.
Az államháztartási számviteli elôírások 2014-ben hatályba lépett módosítása (az államháztartás számvitelérôl szóló 4/2013. Korm. rendelet, továbbiakban: Áhsz.), amely a költségvetési szervekre vonatkozóan bevezette az eredményszemléletû könyvvezetést, lehetôséget teremtett a könyvvitelbe beépíthetô, a ténylegesen felmerült költségek költségviselôk és költséghelyek szerinti, rendszerszintû mérésére és számbavételére. A bevezetett elôírások szerint, ez az államháztartás egészében egységesen, úgynevezett szakfeladatok szerint történt, amelyek az ellátott közfeladatok, szakmai alaptevékenységek központilag meghatározott nómenklatúrája volt. A 2017 évtôl hatályos elôírások szerint ezen központi szabály a költségek tekintetében megszûnt, az intézmények saját hatáskörben rendelkezhetnek az önköltségszámítás rendszerének kialakításáról (Lentner,2017).
Felhasznált irodalom
DÖMÖTÖRFY JÓZSEFNÉ, SZAMKÓ JÓZSEFNÉ (2013): Számviteli és gazdálkodási változások az államháztartás területén, Budapest, Complex Kiadó. ISBN 9789632953090, terjedelem 333p.
LENTNER CSABA (2017): Közpénzügyi menedzsment. Dialóg Campus, pp. 91-112.
LUKÁCS JÁNOS, TÓTH MÁRK, ZÉMAN ZOLTÁN (2012): A számviteli politika döntéstámogatásának modellezése ágazati mátrix fejlesztéssel, Gazdaság és Társadalom, 4. évfolyam, 2012/3-4 szám, pp. 106-117.
ORMOS MIHÁLY, VERESS ATTILA (2011): „Eredmény- versus pénzforgalmi szemlélet a közszférában – az eredményszemléletre történô átforgatás egy modellje”, Számvitel, Adó és Könyvvizsgálat, 2011/11 szám, pp. 1-8.
PAVLIK LÍVIA (2015): Önköltségszámítás az államháztartási számvitel új szabályozási keretei között, Pénzügyi Szemle, 60. évfolyam, 2015/1. szám, pp. 63-78.
PAVLIK LÍVIA (2017): Verseny és controlling a közszféra egy fontos szegmensében, a felsôoktatásban, Pénzügyi Szemle, 62. évfolyam, 2017/1. szám, pp. 48-70.
VERESS ATTILA (2011): A teljesítés szemlélet érvényesülése a hazai felsôoktatási intézmények számvitelében, Doktori Értekezés, 121p
VERES PÁL, GOLOVICS JÓZSEF (2016): Új szereplôk a magyar felsôoktatásban: Kancellári rendszer és konzisztórium, A kancellári rendszer bevezetése a magyar felsôoktatásban. Tapasztalatok és várakozások, NFKK, Budapest, pp.7-21. ISBN 978963-89092-7-8.
