A városfejlesztési alapokat már a 2007-2013-as európai uniós programozási idõszak óta hatékony pénzügyi eszközként használják a helyi gazdaság és a települések fejlõdése érdekében. A tanulmány nemzetközi és hazai példákon keresztül ad áttekintést a városfejlesztési alapok által elérhetõ elõnyökrõl.
Controller Info 2019. VII.évf.(4) szám 51-56.
10.24387/CI.2019.4.9
Bevezetés
A városfejlesztési alap (VFA) olyan új típusú pénzügyi konstrukció, amely állami és magántõke felhasználásával fenntartható városfejlesztést szolgáló finanszírozási modell kialakítását teszi lehetõvé.
A VFA, mint pénzügyi eszköz, rugalmasabb és hosszabb távon tervezhetõ finanszírozást biztosíthat a hagyományos állami (költségvetési vagy önkormányzati) és európai uniós pályázati forrásokkal szemben, továbbá alkalmas a 2021-ben induló új uniós finanszírozási ciklus forrásainak befogadására.
A pénzügyi alap akár 15 éves idõtávban, az önkormányzat saját döntésein alapuló, jól felépített projektportfolió valamennyi elemét teljes finanszírozással tudja támogatni. A tõkejuttatás további elõnye, hogy egyszerûsíti a fejlesztésekhez párosítható hitelfelvételi lehetõségeket is.
A helyi gazdasági élet ösztönzésére igen széles eszköztár áll rendelkezésre. Az iparûzési adó szabályozása útján beszedhetõ és újraelosztásra kerülõ források, az egyedileg kezelt befektetési kedvezmények, a szoft eszközökre (tanácsadás és mentorálás) épülõ tevékenységek és (köz)szolgáltatások mellett közvetlen forrásnyújtással is támogathatja a város a fejlesztési céljait szolgáló vállalkozások tevékenységét. Ilyen finanszírozási eszköznek tekinthetõ a speciális célú és mûködési hátterû városfejlesztési alap, amely a helyi vállalkozások tõkehelyzetén tud javítani, és a piaci körülmények között már oly népszerû kockázati tõke alkalmazását teheti lehetõvé egy általunk eddig nem használt, új megközelítésben.
Felhasznált irodalom
BEDÕCS B. et. al (2011): A JESSICA bevezetése Magyarországon – Értékelõ tanulmány. Elérhetõ: https://www.eib.org/attachments/documents/jessica_hungary_hu.pdf (elérve:2019. november 27.)
DOBOS K. et. al (2015): Smart City Tudásplatform – Metodikai javaslat. Lechner Ödön Tudásközpont, 2015, pp. 45
EIB (2010): JESSICA – Holding Fund Handbook. Elérhetõ: https://www.eib.org/attachments/documents/jessica_holding_fund_handbook_en.pdf (elérve: 2019.december 5.)
EIB (2016): The EU Urban Agenda. Toolbox. Elérhetõ: https://www.eib.org/attachments/thematic/the_eu_urban_agenda_toolbox_en.pdf (elérve: 2019. november 26.)
EIB (2018): JESSICA – Új lehetõség a fenntartható városi beruházásokat és növekedést támogató uniós források felhasználására. Elérhetõ: https://www.eib.org/attachments/thematic/jessica_2008_hu.pdf (elérve: 2019. november 26.)
EIB (2019): Gingko Fund. Elérhetõ: https://www.eib.org/en/ products/equity/funds/ginkgo_fund (elérve: 2019. november 26.)
IDCZAK, P., – MUSIAŁKOWSKA, I. (2019): The Capacity of JESSICA Projects to Repay Loans Based on Own Revenues. Entrepreneurial Business and Economics Review, 7(2), 141-157.
ITM (2019): A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerõsítésének stratégiája 2019-2030. Elérhetõ: https://www.kormany.hu/download/6/f7/b1000/KKV_Strategia.pdf (elérve: 2019. november 26.)
KREUZ, C. – NADLER, M (2010): JESSICA – UDF Typologies and Governance Structures in the context of JESSICA implementation. Elérhetõ: https://www.eib.org/attachments/documents jessica_horizontal _evaluation_study_ udf_en.pdf (elérve: 2019. december 5.)
NADLER, M. – NADLER, C. (2019): Financial engineering instruments for sustainable urban development – introducing an impact analysis for innovative urban policies. International Journal of Real Estate and Land Planning, vol. 2. (2019), eISSN 2623-4807
SZCZYGIEŁ, P. (2018): Use of Financial Instruments in Pomorskie Region. JESSICA Urban Development Fund example. ERRIN Innovation and Investment Working Group Meeting, 2018. április 19., Brüsszel. Elérhetõ: https://www. alpeuregio.org/images/Trento/Eventi/2018_04_19_II_WG_ERRIN/180419_PPT_Regional_Example_Pomorskie.pdf (elérve: 2019. november 26.)
Jogszabályok
A JESSICA-kezdeményezésre vonatkozó rendelkezések többek között:
a Tanács 1083/2006/EK rendeletének 36., 44. és 78. cikke,
az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendeletének 7. és 8. cikke, valamint
a Bizottság 1828/2006/EK rendeletének 43., 44., 45. és 46. cikke.
2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról
