A PSZICHOLÓGIAI BIZTONSÁGÉRZET ÖSSZETEVŐINEK VIZSGÁLATA KVANTITATÍV ELEMZÉS TÜKRÉBEN

ÖSSZEFOGLALÁS

A környezet változékonysága nagymértékben befolyásolja az egyén biztonságérzetét. A szubjektív biztonságérzet alakulásában kulcsszerepet játszik az, hogy az egyén hogyan észleli, éli meg a veszélyt és a különböző kockázatokat, illetve hogyan dolgozza fel a kognitív/értelmi és affektív/érzelmi formában az egyes információkat. Jelen tanulmány pszichológiai szempontból vizsgálja a biztonságérzet alakulását, különös tekintettel a kognitív sebezhetőség és a kitettség jelenségre, amely a példátlan információ-túlterhelésből fakad napjainkban. A szubjektív biztonságérzetet alakító, befolyásoló tényezőket kvantitatív kutatás keretében vizsgáltuk. A kutatás eredményeinek fényében azonosíthatóvá váltak a pszichológiai biztonságérzetet fenyegető tényezők és azok jelentősége, valamint klaszterelemzéssel olyan szegmensek rajzolódtak ki, amelyek a biztonsággal kapcsolatos attitűdök alapján egyéni preferenciákkal jellemezhetők.

XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM 28-31

DOI: 10.24387/CI.2023.4.6

Cikk megtekintése:http://controllerinfo.hu/wp-content/uploads/2024/02/ContrInf_beliv_2023-04_negyedev-6.pdf

IRODALMI FELDOLGOZÁS

BAEVA, I.A. – BORDOVSKAIA, N.V. (2015): The psychological safety of the educational environment and the psychological well-being of Russian secondary school pupils and teachers. Psychol. Russ. State Art, 8, 86, doi:10.11621/pir.2015.0108.

BECK, U. (2011): Living in and Coping with World Risk Society. In H.G. BRAUCH – O.Ú. SPRING – C. MESJASZ – J. GRIN – P. KAMERI-MBOTE – B. CHOUROU – P. DUNAY – J. BIRKMANN (Eds.). Coping with Global Environmental Change, Disasters and Security: Threats, Challenges, Vulner-abilities, and Risks, pp. 11–17. New York: Springer.

BLYNOVA, O.Y. – HOLOVKOVA, L.S. – SHEVIAKOV, O.V. (2018): Philosophical and sociocultural dimensions of personality psychological security. Anthr. Meas. Philos. Res., pp. 73–83, doi:10.15802/ampr.v0i14.150750.

BRAUCH, H.G. (2011): Concepts of Security Threats, Challenges, Vulnerabilities and Risks. In H.G. BRAUCH – O.Ú. SPRING – C. MESJASZ – J. GRIN – P. KAMERI-MBOTE – B. CHOUROU – P. DUNAY – J. BIRKMANN (Eds.). Coping with Global Environmental Change, Disasters and Security: Threats, Challenges, Vulnerabilities and Risks, pp. 61–106. New York: Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-642-17776-7_2

BROWN, S.P. – LEIGH, T.W. (1996): A new look at psychological climate and its relationship to job involvement, effort, and performance. J. Appl. Psychol., 81, 358–368, doi:10.1037/0021-9010.81.4.358.

EDMONDSON, A.C. – LEI, Z. (2014): Psychological Safety: The History, Renaissance, and Future of an Interpersonal Construct. Annu. Rev. Organ. Psychol. Organ. Behav., 1, pp. 23–43. 

HISCOCK, R. – KEARNS, A. – MACINTYRE, S. – ELLAWAY, A. (2001): Ontological Security and Psycho-Social Benefits from the Home: Qualitative Evidence on Issues of Tenure. Hous. Theory Soc., 18, pp. 50–66, doi:10.1080/14036090120617.

JIA, J. – LI, D. – LI, X. – ZHOU, Y. – WANG, Y. – SUN, W. – ZHAO, L. (2018): Peer victimization and adolescent Internet addiction: The mediating role of psychological security and the moderating role of teacher-student relationships. Computers in Human Behavior, 85, pp. 116-124.

KOHLHOFFER-MIZSER, CS. (2017): Mediáció a jogi személyek életében II. – munkaügyi mediáció: a munkaügyi mediáció In: Csiszárik-Kocsir, Ágnes (szerk.) Vállalkozásfejlesztés a XXI. században : VII. tanulmánykötet Budapest, Magyarország : Óbudai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Kar (2017) 833 p. pp. 292-302.  

KOHLHOFFER-MIZSER, CS. (2018): Mediáció a jogi személyek életében I.In: Csiszárik-Kocsir, Ágnes (szerk.) Vállalkozásfejlesztés a XXI. században VI. : tanulmánykötet Budapest, Magyarország : Óbudai Egyetem  

KOLBE, M. – EPPICH, W. – RUDOLPH, J. – MEGUERDICHIAN, M. – CATENA, H. – CRIPPS, A. –  CHENG, A. (2020): Managing psychological safety in debriefings: a dynamic balancing act. BMJ simulation & technology enhanced learning, 6(3), 164.

MAHROUS, A.M. – MOUSTAFA, Y.M. – EL-ELA, M.A.A. (2018): Physical characteristics and perceived security in urban parks: Investigation in the Egyptian context. Ain Shams Eng. J., 9, pp. 3055–3066, doi:10.1016/j.asej.2018.07.003.

MILJKOVIC, M. – PEŠIĆ, A. (2019): Informational and psychological aspect of security threath in contemporary environment. TEME: Casopis za Društvene Nauke, 43(4).

OBRENOVIC, B. –  JIANGUO, D. – KHUDAYKULOV, A. –  KHAN, M. A. S. (2020): Work-family conflict impact on psychological safety and psychological well-being: A job performance model. Frontiers in psychology, 11, 475.

OWEN, T. (2008): Measuring Human Security. In Environmental Change and Human Security: Recognizing and Acting on Hazard Impacts; NATO Science for Peace and Security Series C: Environmental Security; Liotta, P.H., Mouat, D.A., Kepner, W.G., Lancaster, J.M., Eds.; Springer: Dordrecht, The Netherlands,; pp. 35–64, https://doi.org/10.1007/978-1-4020-8551-2_3.

QI, X. – WEN, Y. (2021): Research on the Relationship between Psychological Safety and Individual Job Burnout. In SHS Web of Conferences (Vol. 96, p. 02004). EDP Sciences 

WANG, J. – LONG, R. – CHEN, H. – LI, Q. (2019): Measuring the Psychological Security of Urban Residents: Construction and Validation of a New Scale. Front. Psychol., 10, 2423, doi:10.3389/fpsyg.2019.02423.

ZOTOVA, O. – KARAPETYAN, L. (2018): Psychological security as the foundation of personal psychological wellbeing (analytical review). Psychology of Russia: State of Art. 11. 100-113. 10.11621/pir.2018.0208.