Az elsõ kriptovaluta, a Bitcoin megjelenése óta több mint 2000 kriptovaluta kibocsátás történt, annak ellenére, hogy a szabályozási környezet kifejezetten hiányosnak tekinthetõ. A tanulmány célja olyan kulcskérdések bemutatása, amelyekkel muszáj foglalkoznia a jogalkotónak a kriptoeszközök szabályozása során.
Controller Info 2019. VII.évf.(2) szám 49-53.
10.24387/CI.2019.2.9
I. Bevezetés
Az elsõ kriptovaluta, a bitcoin 2009 októberi megjelenését követõen több mint 2000 darab különbözõ kripto eszköz nyilvános kibocsátására került sor. Mindez azonban úgy történt, hogy az egyes nemzetgazdaságok még nem alakították a pénzügyi eszköz szabályozási környezetét. A probléma összetettségét jó illusztrálja, hogy néhány év alatt akár teljes támogatástól a teljes tiltásig is eljutott egy-egy joghatóság (Kína, India), viszont az átfogó jogszabályi környezet kialakítása, eddig még – Málta és részben Észtország kivételével – egyetlen joghatóság alatt sem valósult meg (Szalay, 2019; Szalay, 2018). Márpedig ahhoz, hogy megfelelõ jogi környezet alakulhasson ki (Visegrády, 1995; Visegrády, 2001), szükség van a megfelelõ gazdasági szabályozókra különösen az adózás területén (Szilovics, 2012) és jól alkalmazható jogszabályi környezetre (Zéman – Kecskés – Bárczi – Béhm, 2018; Varga, 2017; Kenyeres –Vágyi – Varga, 2016; Lentner, 2018), hogy a gazdasági szereplõk megfelelõ módon tudjanak alkalmazkodni egy új technológiai ökoszisztéma által nyújtott lehetõségekhez és
elkerülhetõvé váljanak azok használatából eredõ veszélyek társadalmi szintûvé válása. A jelen tanulmány célja, hogy a kripto eszközök létrejöttének és mûködési mechanizmusainak bemutatásával – elsõsorban a jogi – szabályozási környezet alapvetõ irányait feltárja.
Felhasznált irodalom
BÉLYÁCZ IVÁN – SZÁSZ ERZSÉBET (2016): Ciklikus pénzügyi válság, vagy szisztematikus rendszerhibák tragikus összeadódása, Gazdaság és Pénzügy 3. évf. 2. szám 86-109 old.
BÉLYÁCZ IVÁN (2014): A financializáció szerepe a globális pénzügyi válság kialakulásában, Hitelintézeti Szemle, 13. évf. 1. szám 28-45.old
BUJTÁR Zsolt (2018) A kriptovaluták európai és máltai szabályozásának összehasonlítása Európai jog 2018 18. évf. 5. szám 8. old.
DIEMERS, D. – ARSLANIAN, H. – MCNAMARA, G. – DOBRUAZ, G. – WOHLEGEMUTH, L. (2018): Initial Coin Offerings A strategic perspective, PWC. Elérhetõ: https://cryptovalley.swiss/wp-content/uploads/20180628_PwC-SCVA-ICO-Report_EN.pdf (2018. 12. 18.)
FINDLAW (2018): What is the Howey Test? Elérhetõ: http://consumer.findlaw.com/securities-law/what-is-the-howey-test.html (olvasva 2018. november 11.)
KECSKÉS András, BUJTÁR Zsolt (2018): A kriptovaluta ökoszisztéma európai uniós és a svájci szabályozásának összehasonlítása.Jura 24. évf. 2. szám 9. old
KECSKÉS, András – HALÁSZ, Vendel (2013a): A kezdeti nyilvános részvénykibocsátás elõnyei és hátrányai Miskolci Jogi Szemle: 8. évf: 2. szám 137-149 old.
KECSKÉS, András – HALÁSZ, Vendel (2013b) : Stock corporations: a guide to initial public offerings, corporate governance and hostile takeovers Bécs, Ausztria, Budapest, Magyarország : HVG-ORAC, LexisNexis , 566 old.
LENTNER CSABA – ZÉMAN ZOLTÁN (2017): A pénzügyi válság bankszabályozási controll elveinek meghatározóbb történeti elvei, Európai Jog, XVII. évf. 1. szám, 8-14. old.
LENTNER CSABA (2018): A bankszabályozás tudományos rendszertana és fejlõdéstörténete. In: Lentner, Csaba (ed.): Bankmenedzsment: Bankszabályozás – Pénzügyi fogyasztóvédelem Budapest, 2013., 27-81. old.
N.N. (2017): Japan Recognises Bitcoin as Currency Starting April 2017. News BTC. Elérhetõ: https://www.newsbtc. com/2017/04/02/japan-officially-recognises-bitcoincurrency-starting-april-2017/ (olvasva 2018. november 11.) a természetes személyek adóztatásában. Jura, 18. évf., 1. sz., 119–126.
SZALAY GÁBOR (2019): A kriptovaluták nemzetközi szabályozási trendjei Kriptovaluták nemzetközi szabályozási trendjei Kriptotõzsdék és ICO-k értékpapírjogi perspektívából Jogtudományi Közlöny 2019 3. szám 126-134. old.
SZALAY, Gábor (2018): Múltbéli csalárd ügyek áttekintése jelenkori problémák tükrében – a transzparencia hiányának következményei CONTROLLER INFO 6. évf : . szám 28-33. old.
SZILOVICS, Csaba (2012): Az igazságosság elveinek érvényesülése a természetes személyek adóztatásában JURA 18.évf. 1.. szám 119-126. old.
SZILOVICS, Csaba ; TAKÁCS, István (2003): Néhány gondolat az adócsalásról és az adócsalás hazai szabályozásáról Belügyi Szemle (1995-2006) 15.évf: 9. szám 99-113. old.
UNITED STATES COMMODITY FUTURES TRADING COMMISSION (n.d.): Glossary. Elérhetõ: https://www.cftc. gov/ConsumerProtection/EducationCenter/CFTCGlossary/index.htm#C (2019. 01. 19.)
UNITED STATES SECURITIES AND EXCHANGE COMMISSION (2017a): Crowdfunding for Investors, Elérhetõ: https://www.sec.gov/oiea/investor-alerts-bulletins/ib_crowdfunding-.html (2019. 02. 11.)
UNITED STATES SECURITIES AND EXCHANGE COMMISSION (2017b): SEC Issues Investigative Report Concluding DAO Tokens, a Digital Asset, Were Securities –U.S. Securities Laws May Apply to Offers, Sales, and Trading of Interests in Virtual Organizations. Elérhetõ: https://www. sec.gov/news/press-release/2017-131 (2019. 12. 18.)
VARGA, József (2017): Az adóteher-csökkentés és a gazdaság kifehérítésének pályája Magyarországon 2010 után [Reducing the Tax Burden and Whitening the Economy in Hungary after 2010] Pénzügyi Szemle 62.évf. 1. szám 7-20 old.
KENYERES, Sándor – VÁGYI, Ferenc Róbert – VARGA, József (2016): A számvitel és az adózás szerepe a globalizált világgazdaságban [Accounting and Taxation in the globalized World Economy] Gazdaság és Társadalom 13 évf. 3. szám 83-95. old.
VISEGRÁDY, Antal (1995): A jog hatékonyságának problémái Magyar Jog 1. szám 6-16. old.
VISEGRÁDY, Antal (2001):Legal Cultures in the European Union Acta Juridica Hungarica 15. évf. 3-4 szám 203-217 old.
VOLKERING, S. (2017): Crypto revolution, Bitcoin, Cryptocurrency and the future of the money, Southbank Investment Research Limited 65 évf. 117-124. old.
ZÉMAN Zoltán – KECSKÉS András – BÁRCZI Judit – BÉHM Imre (2018) (szerk.) Pénzügyi és jogi szabályozási kontroll Pécs: Pécsi Tudományegyetem
