Néhány Összefüggés a Közszolgálati Médiaszolgáltatás Terén az Európai Unióban

A három gazdasági tényező – a GDP növekedése, a kormányzati költségvetés, az infláció alakulása – abból a szempontból fontos, hogy a Közszolgálati Médiaszolgáltatók bevételei, akár állami támogatásból akár reklám bevételekből adódjon, mennyire lehet fenntartható a Közszolgálati Médiaszolgáltatók számára. A közszolgálati műsorszolgáltatóknak lehetőséget kell nyújtani arra, hogy technológia-semleges alapon kihasználják a szolgáltatási platformok digitalizálódása és diverzifikációja nyújtotta lehetőségeket a társadalom javára. A közszolgálati médiaszolgáltatók közpénz-jövedelmei két fő részből állnak 1- közalapítványok támogatása és a 2- havi előfizetések. Ehhez kapcsolódó kereskedelmi jövedelmek és a nem jelentős egyéb jövedelmek adják a közszolgálati médiaszolgáltatók teljes működési bevételét. Az összeállított statisztikai adatok, amelyek megbízható forrásonként használhatók, felölelik az állami támogatások, az előfizetések (Licence) és a reklám bevételek alakulását, együttes kölcsönhatásainak elemzését, valamint ezeknek az összefüggéseknek az összehasonlítását a kutatásba bevont országok néhány fontosabb gazdasági helyzetével. A kutatás során fontos volt figyelembe venni ezeknek a gazdasági változásoknak a kapcsolódásait a GDP növekedésével, az infláció százalékos alakulásával. Magyarországon, a közszolgálati médiaszolgáltató működési bevételei a 2013-2017-es időszakra vonatkozóan szerény mértékben 6,8%-kal növekedett, amely még így is lényegesen elmaradt az EU-29 tagországok átlagától. Ugyanakkor közszolgálati médiaszolgáltató működési bevételei egy főre esően számolva 0,1%-kal nőtt, amely lényegesen elmaradt az EU-29 tagországainak átlagos szintjétől. Viszont ezzel szemben Magyarországon a közszolgálati médiaszolgáltató működési bevételei (Mínusz-PSMGDP174) a GDP százalékában 0,25% volt, amely lényegesen túlszárnyalta az az EU-29 átlagos szintjét, és közel maradva, Egyesült Királyság és Németország 3,0%-os, Szlovénia 0,28%-os és Ausztria 0,27%-os szintjéhez, amelyek a legnagyobbak voltak az EU-29 tagországok esetében.

X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 33-38

DOI: 10.24387/CI.2022.2.6

Felhasznált irodalom:

EACEA  (Education, Audiovisual, and Culture Executive Agency, 2018): CREATIVE EUROPE, Supporting Europe’s cultural and creative sectors. Creative Europe Desks

https://ec.europa.eu/programmes/creative-europe/contact_en,

http://www.kreativeuropa.hu/

EACEA (Education, Audiovisual and Culture Executive Agency, 2019a): TV Programming 2019 – EACEA-25-2018 https://eacea.ec.europa.eu/creative-europe/beneficiaries-space/tv-programming-2019-eacea-25-2018_en

EACEA (2019b): Creative Europe – MEDIA – TV programming

https://eacea.ec.europa.eu/creative-europe/actions/media/tv-programming_en

https://ec.europa.eu/programmes/creative-europe/annual-work-programmes_en

https://ec.europa.eu/programmes/creative-europe/sites/creative-europe/files/c20196151-ce-awp-web.pdf

https://eacea.ec.europa.eu/creative-europe/actions/media/tv-programming_en

Európai Bizottság (1984): Határok nélküli televíziózásról szóló Zöld Könyv

Európai Parlament (2020): Ismertetők az Európai Unióról. Audiovizuális és médiapolitika. https://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/138/audiovizualis-es-mediapolitika#_ftn1

Európai Unió Hivatalos Lapja (2009.10.27): Az Európai Unió intézményeitől és szerveitől származó közlemények. Az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény.  3. Jogi háttér. 4. A 87. Cikk (1) bekezdésének alkalmazhatósága. 4.1. A közszolgálati műsorszolgáltatók állami finanszírozásának állami támogatás jellege.

https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2009:257:0001:0014: HU:PDF)

European Comission (2019b): The MEDIA sub-programme of Creative Europe

https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/media-sub-programme-creative-europe

http://europa.eu/pol/pdf/flipbook/hu/culture_audiovisual_hu.pdf

Gellén, K. (2012): A kereskedelmi közleményekkel szemben támasztott műsorszerkezeti követelmények. In Medias Res 2012/1 • 7, 105–121

Gellén, K. (2020):  Fórum. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az online térben – fókuszban a közösségi media.  In Medias Res 2020/1 • 5, 127–14, 2020 Június, IX. évf, 1. szám, https://media-tudomany.hu/wp-content/uploads/sites/13/2020/06/imr-2020-05.pdf

Koltay, A. – Nyakas, L. (Szerk, 2012):  Magyar és az európai médiajog. Kiadó: CompLex, 2012. p. 929.

Koltay, A. (2014, szerk): Media Freedom and Regulation in the New Media World (Budapest, Wolters Kluwer, 2014. 596 oldal, ISBN 978 963 295 400 4)

Koltay, A. – Török, B. (szerk., 2015): Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 2. (Budapest, Wolters Kluwer, 2015. 736 oldal, ISBN 978 963 295 515 5). In Medias Res 2016/1 • 17, 168–170

Koltay, A. (2017): Az internetes kapuőrök és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke – a sajtósza­badság új alanyai. Államés Jogtudomány, 2017/4., 129–140. 

Kreatív Európa Program 2014-2020, http://www.kreativeuropa.hu/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3_audiovizu%C3%A1lis_politik%C3%A1ja

https://ec.europa.eu/programmes/creative-europe/media/television-programming_en

Tóth, T. (2009, szerk.): A reklámjog nagy kézikönyve. Budapest, Complex, 2009.

Hivatkozott jogszabályok

/84/450/EGK tanácsi irányelv, Európai Tanács

Európai Parlament és az Európai Tanács 2007/65/EK irányelve (2007. december 11.)

Európai Parlament és az Európai Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális mé­diaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásá­ról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv).