Dr. Siklósi Ágnes

AZ EGYETEMI HALLGATÓK FOGLALKOZTATÁSI FORMÁINAK ÁTTEKINTÉSE A HAZAI JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETBEN

Szerző:

A hallgatók egyik legnagyobb kihívása a megélhetés biztosításának forrását megtalálni tanulmányaik befejezte után vagy akár már az alatt is. A környezeti tanulmányokat is figyelembe véve mondhatjuk, hogy a diákok fokozatosan már a középiskolai éveik idején megjelennek a munkaerőpiacon. A fejlődő országokban a 16 és 29 év közti fiatalok átlag 39%-a folytatja ezt az életmódot. (Quintini, 2015) A teljes munkaidőben való munkavégzés és az egyetemi tanulmányok párhuzamos folytatása sok időt igényel, ami a szabadidős tevékenységek terhére jelentkezik. Azok a hallgatók, akik a középiskolai tanulmányaik befejezése után egyből megjelennek a munkaerőpiacon, már nehezen lépnek ki onnan a teljes idejű tanulmányok kedvéért. Sokan ezért a levelezős képzési formát választják, vagy részmunkaidős foglalkoztatás mellett próbálnak mindkét helyen helytállni. A hallgatói jogviszony mellett többféle foglalkoztatási lehetőség közül választhatnak a hallgatók. Tanulmányunkban ezen jogviszonyokat mutatjuk be a jogszabályi előírások tükrében, megvizsgálva az egyes jogviszonyok előnyeit és hátrányait mind a munkavállaló (jelen esetben a munkavállaló hallgató), mind a munkáltató szemszögéből.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 52-56
DOI: 10.24387/CI.2024.2.10

A HALASZTOTT ADÓ ALKALMAZÁSA A MAGYAR SZÁMVITELBEN – ELMÉLET ÉS GYAKORLAT

Szerző:

A globális minimumadó megjelenése többek között azt is eredményezte, hogy a magyar számviteli szabályozásban is megjelent a halasztott adó alkalmazásának lehetősége.

Az alapvető elgondolása a halasztott adó intézményének az, hogy a beszámolók címzettjei a tárgyévről készült beszámolóban már előre láthassák azoknak az adózással kapcsolatos visszaforduló tételeknek az összevont hatását, amelyek a tárgyévet követő években növelik vagy csökkentik majd az nyereségadó fizetési kötelezettséget.

Összefoglaló tanulmányunk két fő kérdés köré szerveződik. Az egyik, hogy melyek azok a tételek, amelyek előreláthatóan növelik vagy csökkentik a későbbi évek nyereségadó fizetési kötelezettségét. A másik pedig, hogy milyen módszerrel lehet számszerűsíteni a későbbi nyereségadó fizetési kötelezettségre gyakorolt hatást.
XII. ÉVF. 2024.2.SZÁM 2-6
DOI: 10.24387/CI.2024.2.1

A SZÁMVITELI SZAKMA DIGITALIZÁLÁSA

Szerző:

A számviteli szakma hagyományos szakma, a számviteli szabályok és alapelvek már évek óta változatlanok. Az üzleti élet globalizációja, az erősebb szabályozás és a számos technológiai, innovációs megoldás azonban nem kerüli meg a könyvelői szakmát sem. A számviteli szakma előtt álló kihívások a gyakorlat és az üzleti/gazdasági folyamatok gyors adaptációjának és átalakításának szükségességében mutatkozik meg anélkül, hogy feladnánk az alapvető számviteli szabályokat és elveket. A tanulmány célja megvizsgálni a számviteli szakma digitalizációjával kapcsolatos lehetőségeket és kockázatokat, a számviteli szakma digitalizációjával szembeni kihívásokat szakirodalmi kutatással, és egy kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása a számviteli szakmában dolgozók körére vonatkozóan. A kutatás konklúziója, hogy a technológiai változások és a digitalizáció jelentős hatással lesz a számviteli szakmára a jövőben. Ezek a változások befolyásolják a könyvelők munkájának módját, új ismeretekre megszerzésére lesz szükség, és végül ezáltal „új típusú” számviteli szakembereket eredményez.
XI. ÉVF. 2023. 3. SZÁM 43-49
DOI: 10.24387/CI.2023.3.9

Könyvvizsgálati helyzetkép, a könyvvizsgálat minőségének mérése

Szerző:

A 2014/56/EU irányelv előírásai szerint a könyvvizsgálók munkájának megítélése a közfelügyelet fel­ adata. A könyvvizsgálat minőség-ellenőrzésének mindig a kockázaton kell alapulnia, arányosnak kell lennie a befektetők kockázatával, és a megbízások nagyságával. Rizikó faktornak tekintendő az … tovább »

Innováció és fenntarthatóság a hazai számviteli felsőoktatásban

Szerző:

A számviteli felsőoktatás területén is folyamatos kihívásoknak kell megfelelni: változó munkaerőipaci elvárások, hallgatói motivációk, szakmai kompetencia követelmények, jogszabályi környezet, gazdasági környezet, globalizáció kihívásai és nem utolsó sorban az egyetemek között folyó verseny is folyamatos megújulásra … tovább »

Szerkesztőség

információ

magazin