A TŐKEBEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK GYAKORLATI KÉRDÉSEI A MEZŐGAZDASÁGBAN

A beruházási döntéseket megelőző érzékenységvizsgálat módszertana széles körben ismert és a döntéselőkészítés során annak hasznosítása napjainkban egy természetes igény. A kockázatok becslése, az egyes tényezők hatása mérhető, és a tőkebefektetők számára elengedhetetlen információkat tartalmaz. A jelenleg tapasztalt nemzetközi és hazai változó tényezőknek kitett gazdaságban kiemelten szükséges vizsgálni a reálberuházások kivitelezését érintő kockázatokat – pl. építés során felhasználandó anyagok árváltozása, – valamint a működés során várható hatásokat. A vizsgált témakör két területet ölel fel, egyrészt a negatív hatás bekövetkezésének valószínűségét, másrészt annak hatását. Tanulmányunkban bemutatjuk, annak egyszerű módszertanát, amely segítségével megállapítható, hogy a kedvezőtlen hatás milyen összegben, milyen mértékben módosítja a tervezett beruházás várható jövedelemezőségét. Munkánk során vizsgáljuk a befektető által elvárt „kockázati felár” meghatározásának módját. Áttekintjük, hogy számítások elvégzésével hogyan tudunk segítséget nyújtani a befektetők számára az optimális döntés érdekében.
XII. ÉVF. 2024. 3. SZÁM 21-27
DOI: 10.24387/CI.2024.3.4

ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN

A mai gazdasági környezetet az átlagosnál több tényező teszi változatossá, kockázatossá. Vannak nem várt fordulatok, amelyek a tartósnak látszó környezetet nagyon rövid idő alatt megváltoztatják, teszik ingataggá a gazdálkodás feltételeit. Gondolhatunk háborús helyzetekre, természeti katasztrófákra, a járványügyi helyzetekre és egyéb jelentős változást előidéző eseményekre. A jelenlegi helyzetben a pénztulajdonosok, tőkebefektetők fokozottan figyelnek a megtakarításaikra, elemzik a lehetőségeiket. A vállalkozások hosszútávú versenyképességének megalapozásában kiemelt szerep jut a tervezésnek, a várható folyamatok hatásvizsgálatának. Cikkünkben a reálbefektetésekről, a beruházásokról, azok kockázatáról, a beruházásgazdaságossági számításokról írunk, kiemelten, modellszámításokkal bemutatva az érzékenységvizsgálat módszerét.
XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM 40-46
DOI: 10.24387/CI.2023.4.9

Beruházások teljesítésének, a tárgyi eszközök bekerülési értékének elszámolása a magyar számviteli rendszerben és az IFRS szerint Összehasonlító elemzés

A szerzők célja a cikkel, hogy egy összehasonlítással bemutassák a magyar számviteli rendszer és az IFRS előírásai szerinti értékelési szabályok eltéréseit. Az előírások különbsége kihat a vállalati eredmény és vagyon megállapítására, így a cégek működésének megítélésére is. Jelen írásban régóta vitatott terület kerül vizsgálat alá. A kivitelezési teljesítmények évvégi elszámolása korábban lehetetlenné tette a befejezetlen termelésben rejlő eredmény egyértelmű kimutatását és ez hatással volt az adókapcsolatokra is. A szerzők véleménye szerint az IFRS előírásai szerinti értékelési szabályok pontosabban határozzák meg folyamatok eredményeit, a tevékenységek jövedelmezőségét, mint a jelenleg hatályos magyar előírások. A cikkben először röviden bemutatásra kerül, hogy a magyar gazdálkodók mely körében kerültek már bevezetésre az IFRS elszámolási, könyvelési előírásai, majd a két kiválasztott -egymással összefüggő – terület részletes ismertetése következik. A gyakorlati példák számszerűsített adatokkal érzékeltetik az eltéréseket. A szerzők bíznak abban, hogy a gyakorlati példák ismertetése jól mutatja az eltéréseket és gondolatokat ébresztenek az olvasóban, további területek összehasonlításárra bíztatva a szakma iránt érdeklődőket.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 22-26
DOI: 10.24387/CI.2021.2.4

Objektív értékmeghatározás, vagy az alkudozás alapja? Vállalat értékelés elméleti és gyakorlati összefüggései a mai magyar gazdaságban

A mai magyar gazdaságban is egyre gyakrabban fordul elő, hogy szükségessé válik egy-egy vállalat piaci értékének meghatározása. Erre jó példa lehet egy cég értékesítése, esetleges banki tranzakciók stb. Ennek a tevékenységnek azonban hazánkban még nem … tovább »