PÉNZÜGYI RACIONALITÁS ÉS TULAJDONOSI ÉRDEKEK A FÖLDPIACON: A FÖLDÁRAK, A BÉRLETI DÍJAK ÉS A TŐKÉSÍTÉSI RÁTÁK ALAKULÁSA AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZEDBEN MAGYARORSZÁGON

A rendszerváltást követően az 1990-es évek elején lezajlott Magyarország huszadik századi harmadik „földosztása”, a kárpótlás, ami a termőföld magántulajdonba adásának folyamatát jelentette. Ezzel gyökeresen megváltoztak mind a földtulajdonlási, mind a földhasználati viszonyok, hiszen a korábbi állami és szövetkezeti földtulajdonlás és használat helyett a magántulajdonon alapuló földtulajdonlás, illetve a bérleti gazdálkodás előre törése következett be. Ebből következően a földet használók számára egy új költségelem, bérleti díj jelent meg a költségeik között, ami a föltulajdonosok számára viszont egy bevételi forrásként realizálódott. A jelen tanulmány a földárak, bérleti díjak és tőkésítési ráták elmúlt két évtizedes alakulását elemzi Magyarországon, kontrolling szemlélettel értelmezve, hogy a tulajdonosok és a bérlők milyen mértékben tudtak megfelelni az elvárt hozamoknak, és hogyan alakult a jövedelemstruktúra a gyakorlatban.
XIII. ÉVF. 2025. 3. SZÁM 2-7
DOI: 10.24387/CI.2025.3.1

ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN

A mai gazdasági környezetet az átlagosnál több tényező teszi változatossá, kockázatossá. Vannak nem várt fordulatok, amelyek a tartósnak látszó környezetet nagyon rövid idő alatt megváltoztatják, teszik ingataggá a gazdálkodás feltételeit. Gondolhatunk háborús helyzetekre, természeti katasztrófákra, a járványügyi helyzetekre és egyéb jelentős változást előidéző eseményekre. A jelenlegi helyzetben a pénztulajdonosok, tőkebefektetők fokozottan figyelnek a megtakarításaikra, elemzik a lehetőségeiket. A vállalkozások hosszútávú versenyképességének megalapozásában kiemelt szerep jut a tervezésnek, a várható folyamatok hatásvizsgálatának. Cikkünkben a reálbefektetésekről, a beruházásokról, azok kockázatáról, a beruházásgazdaságossági számításokról írunk, kiemelten, modellszámításokkal bemutatva az érzékenységvizsgálat módszerét.
XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM 40-46
DOI: 10.24387/CI.2023.4.9

A VÁLLALATI PÉNZÜGYI TUDATOSSÁG EGYRE INKÁBB FELÉRTÉKELŐDŐ SZEREPE A KORONAVÍRUS VÁLSÁG ÉS AZ OROSZ-UKRÁN KONFLIKTUST KÖVETŐEN

Napjainkban egyre inkább felértékelődik a vállalati pénzügyi tudatosság szerepe és jelentősége, aminek legfőbb okozói egyrészt a folyamatosan és drasztikusan változó üzleti környezet, másrészt a gazdasági és geopolitikai változások. Mindezek gyökerei a 2008-as pénzügyi válságra vezethetőek vissza, ugyanakkor a 2020-as koronavírus válság, majd a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán konfliktus még inkább felszínre hozta a vállalatok pénzügyi tudatosságának jelentőségét. A vállalkozások újabb és újabb kihívásokkal szembesülnek, amelyekre megfelelő pénzügyi válaszokat szükséges adniuk. Ez azonban tudatosságot követel meg tőlük, valamint a velük kapcsolatban lévő érintettektől egyaránt, így az államtól, a pénzügyi intézményektől és a helyi hatóságoktól is, kiemelten a helyi önkormányzatoktól.

Tanulmányunkban elemezni kívánjuk a hazai KKV-szektor pénzügyi tudatosságának mértékét.  Kutatásunk során kkv-k körében végrehajtott három mintavétel adatait elemezzük konfirmatív faktormodell segítsével. A belső és külső pénzügyi mutatók súlya jelentősen változott modellünkben a COVID-19 járvány és az orosz-ukrán konfliktus miatt. 2022-re a kockázati és biztosítási index vált a legfontosabb mutatóvá, a külső pénzügyi mutatók fontossága növekedett, míg az adózási index jelentősége csökkent.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 21-26
DOI: 10.24387/CI.2023.2.5

Kontrolling a nemzetközi számviteli szabályok szerint könyvelő vállalkozások gyakorlatában

A globalizáció jelentôs hatást gyakorol a vállalkozások pénzügyi és számviteli rendszereire is. Ezek a folyamatok sok esetben kulcsfontosságú tényezôknek tekinthetôek, amelyekhez történô alkalmazkodás akár versenyképességi tényezô is lehet. Jelen írásunkban törekszünk áttekinteni a magyar számviteli rendszer és IFRS szerinti értékelési szabályok eltéréseit, másrészt meghatározott értékelési területek különbségeit.
CONTROLLER INFO VIII. évf. 2020.4. szám 8-12.
DOI: 10.24387/CI.2020.4.2