XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM

Manapság a fenntartható fejlődés egyre jelentősebb a cégek, illetve szervezetek körében, azonban a humánerőforrás gazdálkodásnak is fontos szerepe van. A tanulmány a humánerőforrás menedzsment fenntartható fejlődésben betöltött szerepét vizsgálja. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az emberi erőforrás menedzsment hogyan integrálja tevékenységébe a fenntartható értékeket. Rámutatunk, hogy a HR hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez főként erőforrásoktól, kapacitástól, szervezeti struktúrától függ, de mindenekelőtt a felsővezetés elkötelezettségének függvénye. Miért fontos tehát a zöld humánerőforrás menedzsment (GHRM, azaz Green Human Resources Management)? A fenntarthatósági stratégiák manapság több ezer vállalaton belül gyorsan fejlődnek, válaszul azokra a kihívásokra és katasztrófákra, amelyeket az éghajlatváltozás hozott, és egyre inkább azzal fenyeget, hogy visszafordíthatatlan és pusztító károkat okoz világunkban. A magánszektor alapvető szerepet játszik az éghajlatváltozás megállításáért folytatott küzdelemben. Ahhoz, azonban, hogy a vállalatok hosszútávon sikeresek legyenek, és előre haladhassanak fenntarthatósági útjukon, elengedhetetlen a felülről lefelé irányuló megközelítés, csakúgy, mint az alelnökök és a felső vezetés – köztük az emberek és a HR – támogatása.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 43-48
DOI: 10.24387/CI.2023.2.9

A jelen pillanatának elemei bármikor rekonstruálhatók, letölthetők legyenek ki kellett alakulnia a bináris kódolásnak. Napjainkban a bináris kódolás elektromos jelek hiányából vagy jelenlétéből tevődik össze, melyek kombinációi egyre komplexebb információkat, adatokat képeznek le. Az exponenciális növekedés, illetve a digitalizáció motorjai tehát az algoritmusok. A negyedik ipari forradalom vívmányai az elmúlt évtizedben sok területen szinte teljesen átformálták a mindennapi életet, gondolkodást, ezzel lehetőségeket nyitva egy korábban nem tapasztalt fenntarthatóbb, egészségesebb, emberibb jövő felé. Az OECD vizsgálta, hogy az innovációnak néha az szab gátat, hogy sok az innovációs tevékenységben rejlő bizonytalanság, magasak a költségek, kereskedelmi sikerét csak valószínűsíteni lehet, mérése pedig nagyon nehéz. A kihívás egy olyan innovatív gazdaság támogatása, amely a társadalom javát szolgálja. Magyarország 2030-ra az innovációs ökoszisztéma értékteremtő képessége és a vállalati szektor termelékenységének erőteljes növelése révén Európa jelentős innovátorai közé tervezi a felzárkózást. Azok a vállalatok láthatnak stabil jövőt maguk előtt, akik az innovációkra, versenytárs-elemzésekre kellő figyelmet fordítanak, és a folyamatos fejlesztésre való igény a vállalati kultúra részét képezi, a piacon maradás, illetve a nemzetközi piacra lépés feltétele, hogy a szemlélet az egész vállalatnál az legyen, miként lehetne javítani a terméket, folyamatot, szolgáltatást, a világot. Mert a 21. század a vállalkozásoknak a jövőbeni fennmaradáshoz a digitalizáció mellett a fenntarthatóságot is a mérlegre helyezi.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 28-42
DOI: 10.24387/CI.2023.2.8

A COVID-19 kapcsán az egyik legmeghatározóbb gazdasági tényező a bizonytalanság volt, ami még a poszt pandémiás időszakban is jelentős mértékben megfigyelhető volt a vállalkozások életében. Az Információ-technológia szolgáltatás ágazat ilyen jellegű elemzése kiemelten időszerűnek tekinthető, mivel az informatika szerepe a koronavírus-világjárvány következtében jelentősen felértékelődött, ugyanis ez a terület nemcsak a versenyképesség fenntartásában játszik fontos szerepet, hanem egyre inkább központivá válik, ami a fennmaradáshoz is elengedhetetlen, ugyanis ilyen esetben minden tranzakciót az IT szektor a technológia útján közvetít. A kutatás fő célja, hogy statisztikai módszerekkel meghatározza, hogy a magyar és a szlovák KKV szektorba tartozó vállalkozások tőkeszerkezete és jövedelmezősége, valamint likviditása között van-e szignifikáns különbség. A kutatás egyediségét az adja, hogy az Információ-technológiai szolgáltatás ágazatot a vállalkozások területi hovatartozás eltéréseivel mutatja, majd az így kapott eredményekből összehasonlító értékelő elemzéssel mutat rá a koronavírus világjárványt megelőzően megfigyelhető tendenciákra, valamint a járvány alatt bekövetkező változásokra.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 32-37
DOI: 10.24387/CI.2023.2.7

Az ügyfél online vásárlási útvonalának részletes megismerése és megértése jelentősen hozzájárul a konverzió tervezhetőségéhez, befolyásolhatóságához és az erre vonatkozó, hatékony marketingstratégia kialakításához. Az online értékesítés sikerességének értékelésénél segítségünkre szolgálnak a kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-ok), amelyek lehetővé teszik az eltérések időben történő felismerését és a váratlan piaci változásokra való felkészülést. Jelen tanulmányban a fogyasztó és a vállalat közötti interakciós pontokat elemezzük, melyek megértése hozzájárul az online értékesítés hatékonyságának növeléséhez.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 27-31
DOI: 10.24387/CI.2023.2.6

Napjainkban egyre inkább felértékelődik a vállalati pénzügyi tudatosság szerepe és jelentősége, aminek legfőbb okozói egyrészt a folyamatosan és drasztikusan változó üzleti környezet, másrészt a gazdasági és geopolitikai változások. Mindezek gyökerei a 2008-as pénzügyi válságra vezethetőek vissza, ugyanakkor a 2020-as koronavírus válság, majd a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán konfliktus még inkább felszínre hozta a vállalatok pénzügyi tudatosságának jelentőségét. A vállalkozások újabb és újabb kihívásokkal szembesülnek, amelyekre megfelelő pénzügyi válaszokat szükséges adniuk. Ez azonban tudatosságot követel meg tőlük, valamint a velük kapcsolatban lévő érintettektől egyaránt, így az államtól, a pénzügyi intézményektől és a helyi hatóságoktól is, kiemelten a helyi önkormányzatoktól.

Tanulmányunkban elemezni kívánjuk a hazai KKV-szektor pénzügyi tudatosságának mértékét.  Kutatásunk során kkv-k körében végrehajtott három mintavétel adatait elemezzük konfirmatív faktormodell segítsével. A belső és külső pénzügyi mutatók súlya jelentősen változott modellünkben a COVID-19 járvány és az orosz-ukrán konfliktus miatt. 2022-re a kockázati és biztosítási index vált a legfontosabb mutatóvá, a külső pénzügyi mutatók fontossága növekedett, míg az adózási index jelentősége csökkent.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 21-26
DOI: 10.24387/CI.2023.2.5

A fenntartható vállalkozások címzettjeinek meghatározását követően, azok gazdasági, környezeti és társadalmi attitűdjei kerültek a vizsgálat fókuszába. Vélelmezhető, hogy a különböző címzetteknek eltérőek az érdekeik a gazdasági és környezeti dimenziók terén, ugyanakkor a társadalmi attitűdök esetében sokkal árnyaltabb megállapítást kell tennünk. A fenntarthatósági értékek megjelennek a vállalati küldetésben, a jövőképben, a cég stratégiájában, amelyet nagymértékben befolyásolhatnak egyrészt a kulturális tényezők: mint erkölcs, vallás, iskolázottság, továbbá a demográfiai tényezők: népesség száma, életkor, nemek alakulása, továbbá fontosak az egészségügyi és szociális tényezők, amelyek nem feltétlenül köthetők egy-egy címzetthez, azok valamennyi szereplőre hatással lehetnek (Gast és szerzőtársai (2017). A fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés megteremtése globális kihívás és egyben valamennyi érintett felelőssége. A felelősség vonatkozik a gazdaság, a társadalom és a környezet iránt.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 16-20
DOI: 10.24387/CI.2023.2.4

Globális pénzügyi és gazdasági válságok, rendkívüli (háborús) körülmények hatására – permanensen ismétlődően – kételyek merülnek fel a beszámolók valóságtartalmával kapcsolatban, amelynek következtében folyamatos hangsúly átrendeződés figyelhető meg a számviteli alapelvek között. A számviteli szabályozásban megfigyelhető az a tendencia, hogy a valódiság elve kerül előtérbe az óvatosság elvével szemben. A valódiság elvének értelmezése azonban a gyakorlatban számos problémát vet fel, amelyek ismerete nélkül a vállalkozások vagyonának, beszámolójának valódiság szempontjából történő megítélése nem valósítható meg. A valódiság tartalmának elemzése alapján megállapítható, hogy a valódiság mindig csak viszonylagos lehet, mindig csak a körülmények, célok ismerete mellett ítélhető meg megfelelően.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 12-15
DOI: 10.24387/CI.2023.2.3

A pénzügyi információk a döntéshozatal egyik legfontosabb eszközei. A segítségükkel elemezhető a múlt és a jelen, valamint prognosztizálható a jövő, azaz egy kommunikációs eszközként is felfogható. A vállalatoknak kötelező nyilvánosságra hozni a működésükkel kapcsolatos információkat a hatékony befektetési döntések meghozatala érdekében, mivel a befektetők a számviteli beszámolóból nyert információkra támaszkodnak, azt elemzik és értelmezik, mint a jövőbeli hozamráták előrejelzéseinek és a kockázatértékelésének alapját. Kutatásunk során célunk megvizsgálni, hogy a gazdasági szakemberek figyelembe veszik-e és hasznosítják-e a partnereik által közzétett számviteli beszámolóban és a kiegészítő mellékletben foglalt információkat.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 7-11
DOI: 10.24387/CI.2023.2.2

A controlling eltéréselemzés módszereiről, alkalmazási területeiről és vizualizációjáról szóló cikksorozatunk harmadik és negyedik részében az eltéréselemzés számszerű módszereit vesszük sorba a legegyszerűbbektől az összetettebb tényezőkre bontási technikákig. Ebben a részben kitérünk az összehasonlítás és az összehasonlíthatóság lényegére, a tényezőkre bontás módszereinek feltételeire, végül a multiplikatív összefüggésekre épülő kumulatív eljárások közül a láncbehelyettesítés és az abszolút különbözetek módszerének alkalmazását mutatjuk be egy konkrét számpéldán keresztül.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 2-6
DOI: 10.24387/CI.2023.2.1