A költségvetési szervek vezetőivel szemben elvárás, hogy a szervezet vagyonával (eszközök, források) hatékonyan és eredményesen gazdálkodjanak, azonban a jelenlegi szabályozási rendszer nem feltétlenül kínál elegendő támpontot a szervezetek fejlesztésére vonatkozóan.
X. ÉVF. 2022. 4. SZÁM 57-62
DOI: 10.24387/CI.2022.4.10
Napjaink társadalmának, gazdasági és kulturális környezetét tekintve célja és véleményem szerint egyik alapvetô igénye az életminôség állandó és folyamatos javítása, annak fejlesztése. A szakirodalmak egyetértenek abban, hogy a most érvényes geopolitikai és geoökonómiai környezetben az életszínvonalat és annak minôségét értelmezhetjük úgy is, mint a társadalomnak a terméket, munkát, környezetet, egészségügyi ellátást és biztonságot együttesen kezelô strukturált, minôségügyi rendszerét. A piacgazdaságokra is általánosan jellemzôvé vált, hogy a minôségi termékek gyártását, és magas szintû szolgáltatások biztosítását helyezik az elôtérbe, hiszen ez az, ami jelentôsen meghatározza a versenyképességüket, a piaci versenyben elért eredményeiket, illetve piaci pozíciójukat. Jelen tanulmányban azt mutatom be hogyan is mûködik ez a minôségorientált magatartás a gazdálkodást végzô szervezetek mindennapjaiban és hogyan lehet ezt rendszerbe foglalni.
CONTROLLER INFO VIII. ÉVF. 2020. 2. SZÁM 32-36.
DOI: 10.24387/CI.2020.2.6
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénynek, valamint a költségvetési szervek belsõ kontrollrendszerérõl és belsõ ellenõrzésérõl szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek megfelelõen a költségvetési szervek kötelesek belsõ ellenõrzési rendszert működtetni abból a célból, hogy … tovább »
