Összes cikk

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az ellenőri megállapításai és javaslatai által értékteremtő módon segíti a közvagyon és közpénzek szabályszerű, gazdaságos és eredményes felhasználását. Alapvetően szekunder kutatással és esettanulmány módszerével mutatjuk be a számvevőszéki ellenőrzési javaslatok hasznosulását önkormányzati ellenőrzési fókusszal, az utóellenőrzések tapasztalatait feldolgozva. A feltárt hibák, hiányosságok felszámolására készített intézkedési tervek kutatásunk alapján nem minden esetben kerülnek ténylegesen és megfelelően végrehajtásra. Tanulmányunk fontos következtetése, hogy az ellenőrzési tevékenységhez tartozó erőforrás áldozat a közjó és a társadalom érdekében alapvetően csak az ellenőrzöttek aktív együttműködésével hasznosulhat, amely esetenként sérül. Az utóellenőrzési tapasztalatok alátámasztják az önkormányzati alrendszer rendszeres monitoring tevékenységének szükségességét. Javasolt az önkormányzati belső ellenőrzés és az átfogó számvevőszéki ellenőrzés szinkronjának megteremtése.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 47-51
DOI: 10.24387/CI.2024.2.9

A nemzeti dohányboltok forgalmának látványos fejlődése hazai viszonylatban nyomon követhető. A szakirodalom feldolgozását és szekunder kutatást hazai szerzők témához kapcsolódó publikációinak összehasonlító elemzésével végeztük. Primer kutatásként kvalitatív kutatás keretében szakértői interjúkat, fókuszcsoportos interjút és netnográfiai adatelemzést folytattunk. A nemzeti dohánybolt rendszer bevezetése óta megváltoztak a dohányáru vásárlási szokások, ami az értékesítést is változtatásokra késztette. A dohánytermék vásárlók egyre tudatosabbak lettek, valamint nőttek az igényeik és a lehetőségeik. A fókuszcsoportos kutatás eredményei szerint a dohánytermék, mint rutinvásárlás során nagyon fontos üzletválasztási tényező az üzlet elhelyezkedése, közeli parkolás, a széles termékválaszték, a gyors vásárlás lehetősége és az eladók személye. A netnográfiai adatelemzés keretében google-on, facebook-on (szakértői interjúalanyok dohányboltjának facebook oldalain) és blogokon hozzászólásokat elemeztünk a dohányzással és dohányboltokkal kapcsolatos online térben történő információ megosztásról, és keresésről.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 39-46
DOI: 10.24387/CI.2024.2.8

Egy adott ajánlatkérői szegmens és közbeszerzései vizsgálatának alkalmával következtetéseket vonhatunk le az adott ajánlatkérői feladatellátás kiemelt tárgykörei tekintetében. A helyi önkormányzatok fejlesztéspolitikai, illetve gazdaságpolitikai szerepkörei erősödésének alkalmas mércéje lehet az építési beruházások és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési eljárások számbavétele. Amennyiben nem vitatjuk, hogy egy sikeres projekt mérföldköve az adott közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatása és jogvita nélküli lezárása, vajon milyen más körülmények azok, amelyek ezt az eredményességet befolyásolhatják?
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 34-38
DOI: 10.24387/CI.2024.2.7

A tanulmány fő célja a nagyszabású sportesemények gazdasági következményeinek átfogó vizsgálata, különös tekintettel azokra a hatásokra, amelyek a rendező országok gazdaságára gyakorolnak. A vizsgálat hipotézisei szerint ezek a rendezvények jelentős pozitív gazdasági hatásokkal járnak, mint például a turizmus bővülése, a helyi vállalkozások tevékenységének fokozódása és az infrastrukturális fejlesztések. A kutatás módszertana korábbi sportesemények gazdasági értékeléseire, helyi és globális gazdasági statisztikákra, valamint releváns szakirodalmi forrásokra támaszkodik. A tanulmány kiemelten foglalkozik a sportrendezvények gazdasági hatásainak hosszú távú következményeivel, beleértve a tartós előnyöket és kihívásokat. A négy vizsgált világbajnokság – Németország (2006), Dél-Afrika (2010), Brazília (2014) és Oroszország (2018) – elemzése alapján megerősíti, hogy a sportesemények gazdasági hatásainak alapos előzetes felmérése elengedhetetlen a várt gazdasági és társadalmi előnyök maximalizálása érdekében. A kutatás rávilágít a társadalmi kihívások kezelésének fontosságára, mint a költségvetési túllépések és a társadalmi elégedetlenség. A jövőbeli kutatások irányába mutatva, a tanulmány egy integrált mutatószám kidolgozását javasolja, amely képes lenne komplex módon értékelni egy sportesemény várható társadalmi és gazdasági hatásait, elősegítve a sportrendezvények hatékonyabb tervezését és értékelését.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 28-33
DOI: 10.24387/CI.2024.2.6

A tranzakciós költségek elmélete fontos témát jár körül, amely meghatározó jelenség a változó munkakörnyezetben, ahol számos működő cég van és egyre dinamikusabb az üzleti növekedés. A tanulmány célja, hogy bemutassa a tranzakciós költségek fogalmát és egy keretet adjon a tranzakciós költségek jelentésének megértéséhez. Számos cikkben, tanulmányban találkozhatunk a tranzakciós költségek fogalmával és az ezekkel kapcsolatos elméleti kérdésekkel. A szakirodalmi áttekintés rávilágít arra, hogy a tranzakciós költségek olyan költségek, amelyek a vállalat piaci tevékenységei miatt merülnek fel – ideértve a díjakat, járulékokat, adókat –, amelyeket a cég azért fizet, hogy szolgáltatást nyújtson, vagy pedig árut állítson elő akár külső partner részére, vagy pedig vállalaton belüli tevékenységek érdekében. A szakirodalmi áttekintés során kiderült, hogy a cégeknek össze kell hasonlítaniuk a belső és a külső tranzakciós költségeket, és azt a legalacsonyabb költséget kell választaniuk, amely a nyereség növekedését teszi lehetővé. Mindez tehát azt jelenti, hogy a vállalatoknak minimális szintre kell a tranzakciós költségeket csökkenteniük, hogy ezáltal nagyobb profitot és versenyelőnyt legyenek képesek elérni.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 22-27
DOI: 10.24387/CI.2024.2.5

Jelen tanulmány célja egy multinacionális szolgáltató vállalat kontextusában a lean controlling rendszer alapos vizsgálata, mely integrálja a lean menedzsment filozófiát a hagyományos kontrolling funkcionalitásokkal. A kutatás lényegét a lean menedzsment és annak folyamatokkal összefüggő kontrolling eszközökre és módszertanokra gyakorolt hatásának elemzése adja meg egy terciális szektorban működő vállalat példáján keresztül. E célból egy instrumentális esettanulmány került végrehajtásra, melynek tárgya egy telekommunikációs ágazatban tevékenykedő vállalat hazai leányvállalata volt. A kutatás során különös figyelmet fordítottunk a lean menedzsment működési mechanizmusainak és a célérték-költség számítási módszer alkalmazásának, valamint az irodai menedzsment és vevőszolgálati területeken történő lean implementáció eredményeinek elemzésére. A vizsgált szervezetnél a lean módszertan által támogatott kontrolling rendszer a folyamatok hatékonyságának növelése mellett elősegíti a vállalati kultúra átalakítását és a dolgozók innovatív részvételét. A tanulmány kimutatta, hogy a lean controlling modell jelentős mértékben hozzájárul a vállalati teljesítmény és a pénzügyi eredményesség javításához, a lean menedzsment elveinek kontrolling tevékenységekbe való integrálásával. Az eredmények rávilágítanak a lean menedzsment széleskörű alkalmazásának előnyeire a szervezeti hatékonyság és versenyképesség növelése terén.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 17-21
DOI: 10.24387/CI.2024.2.4

Jelen tanulmányunkban a csalás, különösen a számviteli csalás a számviteli közzétételi minőségre, valamint a vállalati értékváltozásra gyakorolt hatását vizsgáljuk, illetve a vizsgált vállalatok adatai közötti statisztikailag szignifikáns eltérést a kutatási terület változói mentén a csalárd számviteli műveletek nyilvánosságra hozatali időszakai során. A kutatás empirikus eredményei alapján megállapítható, hogy az alkalmazott számviteli minőséget mérő modell nem volt képes szignifikáns eltérést kimutatni az érintett vállalatok értékei alapján, illetve a vállalati értékváltozásban sem tapasztalható szignifikáns eltérés. Megfigyeléseink hozzájárulnak a gazdasági bűncselekmények hatásait részletező szakirodalom bővítéséhez, egyes témaköreinek részletezéséhez.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 13-16
DOI: 10.24387/CI.2024.2.3

A felhőalapú számítástechnikai megoldások a vállalatok számára nyújtott támogatói képességüknek köszönhetően meglehetősen nagy népszerűségre tettek szert az elmúlt évek digitális innovációja során, és rohamosan alakítják át a társaságok üzleti működését. A felhőalapú rendszerekre vonatkozó szerződéses megállapodások során az ügyfél, a szolgáltatás igénybe vevője nem rendelkezik a szerződésben meghatározott alapszoftverrel, hanem szükség szerint hozzáférhet ahhoz. E technológiai innováció számviteli kezelése a szakembereket is kihívás elé állítja a tekintetben, hogy a felhőalapú számítástechnikai megállapodások az IAS 38 Immateriális eszközök vagy az IFRS 16 Lízingek standard hatálya alá tartozik-e, illetve amennyiben egyiknek sem felel meg, akkor pedig a megállapodást szolgáltatási szerződésként szükséges-e elszámolni. Mivel az IFRS-ek nem nyújtanak pontos útmutatást az ilyen megállapodások kezelésére és a felmerülő költségek elszámolására vonatkozóan, így e cikkben kívánjuk a felmerülő számviteli aggályokat, valamint a technológia számviteli kezelésével kapcsolatos legfontosabb választási lehetőségeket megvizsgálni és bemutatni.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 7-12
DOI: 10.24387/CI.2024.2.2

A globális minimumadó megjelenése többek között azt is eredményezte, hogy a magyar számviteli szabályozásban is megjelent a halasztott adó alkalmazásának lehetősége.

Az alapvető elgondolása a halasztott adó intézményének az, hogy a beszámolók címzettjei a tárgyévről készült beszámolóban már előre láthassák azoknak az adózással kapcsolatos visszaforduló tételeknek az összevont hatását, amelyek a tárgyévet követő években növelik vagy csökkentik majd az nyereségadó fizetési kötelezettséget.

Összefoglaló tanulmányunk két fő kérdés köré szerveződik. Az egyik, hogy melyek azok a tételek, amelyek előreláthatóan növelik vagy csökkentik a későbbi évek nyereségadó fizetési kötelezettségét. A másik pedig, hogy milyen módszerrel lehet számszerűsíteni a későbbi nyereségadó fizetési kötelezettségre gyakorolt hatást.
XII. ÉVF. 2024.2.SZÁM 2-6
DOI: 10.24387/CI.2024.2.1

A tudatos élelmiszerfogyasztás az az állapot, amikor az emberek megfontolt döntéseket hoznak az ételeikkel és italaikkal kapcsolatban annak érdekében, hogy egészségesebben éljenek, környezettudatosabbak legyenek és társadalmi szempontból is felelősségteljesebben viselkedjenek. Jelen tanulmány középpontjában a magyar élelmiszerekkel kapcsolatos, a vásárlási döntést befolyásoló információszerzés elemzése áll a digitalizáció és a fogyasztói tudatosság aspektusából elemezve. Kvantitatív primer kutatási eredmények alapján elemeztük a hazai élelmiszertermékkel kapcsolatos információszerzés módját, megállapítva, hogy a társadalmi csatornák és a családtagok szerepe igen mérvadó információ a magyar élelmiszerek vásárlása során. A kutatás keretében azt is megállapítottuk, hogy hogy az élelmiszervásárlás még mindig jellemzően női feladat, a családon belüli vásárlási döntés tekintetében is alapvetően a női dominancia jellemzi az élelmiszer vásárlását, természetesen az egyéni preferencia mellett a családtagok elvárásainak és igényeinek figyelembevételével.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 53-58
DOI: 10.24387/CI.2024.1.9

A tanulmány azzal foglalkozik, hogy megvilágítsa, milyen lehetséges előnyei vannak annak, ha valaki innovációs tevékenységet végez. A tanulmány nem tűzi ki célul az innováció definiálását, tekintettel arra, hogy annak több száz ismert meghatározása létezik. Ugyanakkor fontos feladat lehet annak összegzése, hogy milyen hatásokra számíthat az a vállalkozás, amely innovációs tevékenységet kezdeményez és hajt végre sikeresen a szervezetnél. Az innováció hasznának összegzése után a hazai KKV szektor néhány szereplőjével készített interjús kutatás összefoglalása tárul elénk, amely gyakorlati bizonyítékát adja annak, hogy miért érdemes az innovációban valójában részt venni. A tanulmány alapvető célja az, hogy bizonyítékot találjon arra a felvetésre, hogy az innovációval ténylegesen is érdemes foglalkozni és egy-egy sikeres innováció több potenciális hasznot is hozhat egy gazdálkodó szervezetnek.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 47-52
DOI: 10.24387/CI.2024.1.8

A szoftverfejlesztés területén ismertté vált agilis szemlélet egyik legfőbb erőssége a változásokhoz való alkalmazkodás képessége, mely mellett a valódi értékteremtést és a magasabb szintű ügyfélelégedettséget helyezi a középpontba. Mindezek napjaink gyorsan változó, ügyfélközpontúságot hangsúlyozó világában rendkívül fontosak. Ennek köszönhetően az agilis szemlélet egyre elterjedtebbé, ismeretének szükségessége pedig lassan szinte megkerülhetetlenné válik. Az agilis szemléletet az Agilis kiáltvány megfogalmazói négy fő pillérre, négy értékre helyezték. Kutatásom célja, hogy megvizsgáljam az ehhez a négy értékhez való viszonyulást, azt, hogy generációnként mennyire azonosulnak ezekkel munkájuk során az emberek. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa annak a kutatásnak az eredményeit, melyben azt vizsgáltam, hogy az agilis szemlélet alapjának tekintett Agilis kiáltványban megfogalmazott értékekkel az egyes generációk tagjai mennyire képesek azonosulni.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 41-46
DOI: 10.24387/CI.2024.1.7

A kutatás, fejlesztés, és innováció napjainkban soha nem látott fontossággal bír. Az életstílus változásai és technológiai forradalmak, valamint a COVID-19 pandémia még inkább fókuszba helyezte az innovációt, valamint az innovációs tevékenységeket, ezáltal a KFI projekteket. Azonban az egyes országok innovációs attitűdje nem egyforma. Magyarország kiemelten kezeli az innovációs kezdeményezéseket, ösztönzi, és széleskörű eszköztárral próbálja segíteni azt. De kérdés, hogy minden vállalkozás nyitott az innovációra, tervez az innovációval? Tanulmányunk célja e kérdéskör körbejárása úgy, hogy összehasonlítjuk a magyar vállalkozásokat a Romániában működő társaikkal. Arra vagyunk kíváncsiak az írás során, hogy hogyan vélekednek a mintába bevont vállalkozások a KFI projektekről, hogyan vezetik, menedzselik azokat a projekt-, program-, és portfóliómenedzsment szemszögéből. Tanulmányunkkal rá szeretnék világítani a legfontosabb azonosságokra és különbözőségekre az egymástól való kölcsönös tanulás, valamint az erősségek és gyengeségek feltárása érdekében a két ország példája alapján.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 35-40
DOI: 10.24387/CI.2024.1.6

A közérdekű bejelentések fontos eszközök a társadalom és az állam számára egyaránt. Lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy jelentéseket tegyenek bizonyos, közérdeket érintő ügyekről, valamint potenciális visszaélésekről, illetve törvénytelenségekről. A közérdekű bejelentéseknek és visszaélés bejelentéseknek jelentősége van a jogállamiság és a közösségi érdek védelme szempontjából. A közérdekű bejelentések lehetővé teszik a polgároknak, hogy a hatóságokat értesítsék olyan ügyekről, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolják a közösséget. Ezek lehetnek környezetvédelmi aggodalmak, pénzügyi visszaélések, közhatalmi szabálytalanságok vagy etikai szabályszegések. Az információ a bejelentés pillanatában nem feltétlenül teljes, közléséhez pedig elengedhetetlen a bizalom. A nyilvánosság és a reparációs lehetőségek elérése érdekében ez a jogintézmény fontos hozzájárulás az információk feltárásához, amely segíthet megelőzni vagy felszámolni a szabályszegéseket, melyek a munkaviszony keretében jutottak a munkavállaló tudomására. A téma aktualitását erősíti, hogy a 250 fő feletti létszámot foglalkoztató nagyvállalatoknak 2023. július 24-től kezdődően már alkalmazniuk kell a 2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról törvény szabályait. Jelen tanulmány betekintést kíván nyújtani a panasz, a közérdekű bejelentés és a visszaélés bejelentés intézményeibe és a szervezetre, annak integritására fókuszálva célozza meg a szakirodalmi szintézist összeállítani. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a visszaélések bejelentéséről szóló jogszabályról, az úgynevezett whistleblowing törvényről rendelkezésre álló hazai és nemzetközi szakirodalmi tudnivalókat és egy olyan szakirodalmi áttekintést adjon, amely a szűkebb tárgyat összekapcsolja a szervezeti integritás témakörével.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 30-34
DOI: 10.24387/CI.2024.1.5

2023-ban Európa és hazánk is nagy kihívások elé néz: háború, háborús fenyegetettség, infláció, élelmiszerválság, klímaválság, időjárási szélsőégek, energiahiány és válság. Kutatásunk fókuszában az állt, hogy mit gondolnak a megkérdezettek, milyen tudásra és ismeretekre van szükség a megváltozott világunkban. A kérdéseink közt kiemelten kezeltük még, hogy az alanyok életformájukon, életvitelükön kívánnak-e, illetve kényszerülnek-e változtatni, hogyan változott meg a vásárlási szokásuk, a különböző szolgáltatások igénybevételéhez a hozzáállásuk az utóbbi időben. 51 alanyt kérdeztünk meg kvalitatív kutatásunk keretében 2023. március-májusban. A válaszadók közt X, Y és Z generáció tagjai közel azonos arányban szerepeltek, budapestiek 40%-ban, vidékiek 60%-ban. A kutatás eredményeként rávilágítottunk azokra az ismeretekre, készségekre, melyek meglátásunk szerint jelenleg a legfontosabbak, és melyek oktatására és elsajátítására a mai oktatási rendszerben szükség mutatkozik.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 24-29
DOI: 10.24387/CI.2024.1.4

A világgazdaságot számos pozitív és negatív trend és megatrend hatja át. A kedvezőbbnek tekinthető trendek közül kiemelkedik a digitalizáció és a zöld átállás, bár utóbbit egy kedvezőtlen természeti változás, a globális felmelegedés és az üvegházhatás idézte elő. A kedvezőtlen folyamatok közül kiemelkedik a COVID-19 világjárvány, az energiaválság, az inflációs nyomás vagy az orosz-ukrán háború gazdasági következményei. Számos vállalkozás nem találta meg a megfelelő eszközt a reagálásra, miközben a digitalizáció és a digitális megoldások mindenki számára elérhető alternatívát jelentettek. Jelen tanulmány éppen a digitalizáció és a digitális felkészültség állapotát járja körül a vállalkozások körében. Szakirodalmi részében arra keresi a választ, hogy a digitális eszközök miben segíthetnek egy gazdálkodó szervezet számára. A szakirodalmi áttekintést követően primer kutatási eredmények bemutatására vállalkozik, amellyel a gyakorlati oldalt kívánja megvilágítani a megkérdezettek gazdasági szereplők működésén keresztül.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 15-23
DOI: 10.24387/CI.2024.1.3

A világgazdaságot számos pozitív és negatív trend és megatrend hatja át. A kedvezőbbnek tekinthető trendek közül kiemelkedik a digitalizáció és a zöld átállás, bár utóbbit egy kedvezőtlen természeti változás, a globális felmelegedés és az üvegházhatás idézte elő. A kedvezőtlen folyamatok közül kiemelkedik a COVID-19 világjárvány, az energiaválság, az inflációs nyomás vagy az orosz-ukrán háború gazdasági következményei. Számos vállalkozás nem találta meg a megfelelő eszközt a reagálásra, miközben a digitalizáció és a digitális megoldások mindenki számára elérhető alternatívát jelentettek. Jelen tanulmány éppen a digitalizáció és a digitális felkészültség állapotát járja körül a vállalkozások körében. Szakirodalmi részében arra keresi a választ, hogy a digitális eszközök miben segíthetnek egy gazdálkodó szervezet számára. A szakirodalmi áttekintést követően primer kutatási eredmények bemutatására vállalkozik, amellyel a gyakorlati oldalt kívánja megvilágítani a megkérdezettek gazdasági szereplők működésén keresztül.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 9-14
DOI: 10.24387/CI.2024.1.2

Az emberi erőforrás az egyik legfontosabb faktor a vállalatok működésében, a vállalatok működésének kulcstényezője, a munkavállalók teljesítménye pedig függ a motivációjuktól és az elégedettségüktől. Az alkalmazottak motivációja, elégedettsége és ebből fakadó teljesítménye jelentős mértékben meghatározza a vállalat hatékonyságát. A tanulmány célja egyrészt az, hogy megvizsgálja a vezetői stílus és a munkavállalói elégedettség közötti összefüggést, másrészt az, hogy bemutassa, hogy a vezetői stílus hogyan befolyásolja a munkavállalók elégedettségét, illetve a különböző vezetési stílusok hatására vajon különböző elégedettséget lehet-e elérni a munkavállalók körében.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 2-8
DOI: 10.24387/CI.2024.1.1