Összes cikk

Manapság a fenntartható fejlődés egyre jelentősebb a cégek, illetve szervezetek körében, azonban a humánerőforrás gazdálkodásnak is fontos szerepe van. A tanulmány a humánerőforrás menedzsment fenntartható fejlődésben betöltött szerepét vizsgálja. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az emberi erőforrás menedzsment hogyan integrálja tevékenységébe a fenntartható értékeket. Rámutatunk, hogy a HR hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez főként erőforrásoktól, kapacitástól, szervezeti struktúrától függ, de mindenekelőtt a felsővezetés elkötelezettségének függvénye. Miért fontos tehát a zöld humánerőforrás menedzsment (GHRM, azaz Green Human Resources Management)? A fenntarthatósági stratégiák manapság több ezer vállalaton belül gyorsan fejlődnek, válaszul azokra a kihívásokra és katasztrófákra, amelyeket az éghajlatváltozás hozott, és egyre inkább azzal fenyeget, hogy visszafordíthatatlan és pusztító károkat okoz világunkban. A magánszektor alapvető szerepet játszik az éghajlatváltozás megállításáért folytatott küzdelemben. Ahhoz, azonban, hogy a vállalatok hosszútávon sikeresek legyenek, és előre haladhassanak fenntarthatósági útjukon, elengedhetetlen a felülről lefelé irányuló megközelítés, csakúgy, mint az alelnökök és a felső vezetés – köztük az emberek és a HR – támogatása.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 43-48
DOI: 10.24387/CI.2023.2.9

A jelen pillanatának elemei bármikor rekonstruálhatók, letölthetők legyenek ki kellett alakulnia a bináris kódolásnak. Napjainkban a bináris kódolás elektromos jelek hiányából vagy jelenlétéből tevődik össze, melyek kombinációi egyre komplexebb információkat, adatokat képeznek le. Az exponenciális növekedés, illetve a digitalizáció motorjai tehát az algoritmusok. A negyedik ipari forradalom vívmányai az elmúlt évtizedben sok területen szinte teljesen átformálták a mindennapi életet, gondolkodást, ezzel lehetőségeket nyitva egy korábban nem tapasztalt fenntarthatóbb, egészségesebb, emberibb jövő felé. Az OECD vizsgálta, hogy az innovációnak néha az szab gátat, hogy sok az innovációs tevékenységben rejlő bizonytalanság, magasak a költségek, kereskedelmi sikerét csak valószínűsíteni lehet, mérése pedig nagyon nehéz. A kihívás egy olyan innovatív gazdaság támogatása, amely a társadalom javát szolgálja. Magyarország 2030-ra az innovációs ökoszisztéma értékteremtő képessége és a vállalati szektor termelékenységének erőteljes növelése révén Európa jelentős innovátorai közé tervezi a felzárkózást. Azok a vállalatok láthatnak stabil jövőt maguk előtt, akik az innovációkra, versenytárs-elemzésekre kellő figyelmet fordítanak, és a folyamatos fejlesztésre való igény a vállalati kultúra részét képezi, a piacon maradás, illetve a nemzetközi piacra lépés feltétele, hogy a szemlélet az egész vállalatnál az legyen, miként lehetne javítani a terméket, folyamatot, szolgáltatást, a világot. Mert a 21. század a vállalkozásoknak a jövőbeni fennmaradáshoz a digitalizáció mellett a fenntarthatóságot is a mérlegre helyezi.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 28-42
DOI: 10.24387/CI.2023.2.8

A COVID-19 kapcsán az egyik legmeghatározóbb gazdasági tényező a bizonytalanság volt, ami még a poszt pandémiás időszakban is jelentős mértékben megfigyelhető volt a vállalkozások életében. Az Információ-technológia szolgáltatás ágazat ilyen jellegű elemzése kiemelten időszerűnek tekinthető, mivel az informatika szerepe a koronavírus-világjárvány következtében jelentősen felértékelődött, ugyanis ez a terület nemcsak a versenyképesség fenntartásában játszik fontos szerepet, hanem egyre inkább központivá válik, ami a fennmaradáshoz is elengedhetetlen, ugyanis ilyen esetben minden tranzakciót az IT szektor a technológia útján közvetít. A kutatás fő célja, hogy statisztikai módszerekkel meghatározza, hogy a magyar és a szlovák KKV szektorba tartozó vállalkozások tőkeszerkezete és jövedelmezősége, valamint likviditása között van-e szignifikáns különbség. A kutatás egyediségét az adja, hogy az Információ-technológiai szolgáltatás ágazatot a vállalkozások területi hovatartozás eltéréseivel mutatja, majd az így kapott eredményekből összehasonlító értékelő elemzéssel mutat rá a koronavírus világjárványt megelőzően megfigyelhető tendenciákra, valamint a járvány alatt bekövetkező változásokra.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 32-37
DOI: 10.24387/CI.2023.2.7

Az ügyfél online vásárlási útvonalának részletes megismerése és megértése jelentősen hozzájárul a konverzió tervezhetőségéhez, befolyásolhatóságához és az erre vonatkozó, hatékony marketingstratégia kialakításához. Az online értékesítés sikerességének értékelésénél segítségünkre szolgálnak a kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-ok), amelyek lehetővé teszik az eltérések időben történő felismerését és a váratlan piaci változásokra való felkészülést. Jelen tanulmányban a fogyasztó és a vállalat közötti interakciós pontokat elemezzük, melyek megértése hozzájárul az online értékesítés hatékonyságának növeléséhez.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 27-31
DOI: 10.24387/CI.2023.2.6

Napjainkban egyre inkább felértékelődik a vállalati pénzügyi tudatosság szerepe és jelentősége, aminek legfőbb okozói egyrészt a folyamatosan és drasztikusan változó üzleti környezet, másrészt a gazdasági és geopolitikai változások. Mindezek gyökerei a 2008-as pénzügyi válságra vezethetőek vissza, ugyanakkor a 2020-as koronavírus válság, majd a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán konfliktus még inkább felszínre hozta a vállalatok pénzügyi tudatosságának jelentőségét. A vállalkozások újabb és újabb kihívásokkal szembesülnek, amelyekre megfelelő pénzügyi válaszokat szükséges adniuk. Ez azonban tudatosságot követel meg tőlük, valamint a velük kapcsolatban lévő érintettektől egyaránt, így az államtól, a pénzügyi intézményektől és a helyi hatóságoktól is, kiemelten a helyi önkormányzatoktól.

Tanulmányunkban elemezni kívánjuk a hazai KKV-szektor pénzügyi tudatosságának mértékét.  Kutatásunk során kkv-k körében végrehajtott három mintavétel adatait elemezzük konfirmatív faktormodell segítsével. A belső és külső pénzügyi mutatók súlya jelentősen változott modellünkben a COVID-19 járvány és az orosz-ukrán konfliktus miatt. 2022-re a kockázati és biztosítási index vált a legfontosabb mutatóvá, a külső pénzügyi mutatók fontossága növekedett, míg az adózási index jelentősége csökkent.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 21-26
DOI: 10.24387/CI.2023.2.5

A fenntartható vállalkozások címzettjeinek meghatározását követően, azok gazdasági, környezeti és társadalmi attitűdjei kerültek a vizsgálat fókuszába. Vélelmezhető, hogy a különböző címzetteknek eltérőek az érdekeik a gazdasági és környezeti dimenziók terén, ugyanakkor a társadalmi attitűdök esetében sokkal árnyaltabb megállapítást kell tennünk. A fenntarthatósági értékek megjelennek a vállalati küldetésben, a jövőképben, a cég stratégiájában, amelyet nagymértékben befolyásolhatnak egyrészt a kulturális tényezők: mint erkölcs, vallás, iskolázottság, továbbá a demográfiai tényezők: népesség száma, életkor, nemek alakulása, továbbá fontosak az egészségügyi és szociális tényezők, amelyek nem feltétlenül köthetők egy-egy címzetthez, azok valamennyi szereplőre hatással lehetnek (Gast és szerzőtársai (2017). A fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés megteremtése globális kihívás és egyben valamennyi érintett felelőssége. A felelősség vonatkozik a gazdaság, a társadalom és a környezet iránt.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 16-20
DOI: 10.24387/CI.2023.2.4

Globális pénzügyi és gazdasági válságok, rendkívüli (háborús) körülmények hatására – permanensen ismétlődően – kételyek merülnek fel a beszámolók valóságtartalmával kapcsolatban, amelynek következtében folyamatos hangsúly átrendeződés figyelhető meg a számviteli alapelvek között. A számviteli szabályozásban megfigyelhető az a tendencia, hogy a valódiság elve kerül előtérbe az óvatosság elvével szemben. A valódiság elvének értelmezése azonban a gyakorlatban számos problémát vet fel, amelyek ismerete nélkül a vállalkozások vagyonának, beszámolójának valódiság szempontjából történő megítélése nem valósítható meg. A valódiság tartalmának elemzése alapján megállapítható, hogy a valódiság mindig csak viszonylagos lehet, mindig csak a körülmények, célok ismerete mellett ítélhető meg megfelelően.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 12-15
DOI: 10.24387/CI.2023.2.3

A pénzügyi információk a döntéshozatal egyik legfontosabb eszközei. A segítségükkel elemezhető a múlt és a jelen, valamint prognosztizálható a jövő, azaz egy kommunikációs eszközként is felfogható. A vállalatoknak kötelező nyilvánosságra hozni a működésükkel kapcsolatos információkat a hatékony befektetési döntések meghozatala érdekében, mivel a befektetők a számviteli beszámolóból nyert információkra támaszkodnak, azt elemzik és értelmezik, mint a jövőbeli hozamráták előrejelzéseinek és a kockázatértékelésének alapját. Kutatásunk során célunk megvizsgálni, hogy a gazdasági szakemberek figyelembe veszik-e és hasznosítják-e a partnereik által közzétett számviteli beszámolóban és a kiegészítő mellékletben foglalt információkat.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 7-11
DOI: 10.24387/CI.2023.2.2

A controlling eltéréselemzés módszereiről, alkalmazási területeiről és vizualizációjáról szóló cikksorozatunk harmadik és negyedik részében az eltéréselemzés számszerű módszereit vesszük sorba a legegyszerűbbektől az összetettebb tényezőkre bontási technikákig. Ebben a részben kitérünk az összehasonlítás és az összehasonlíthatóság lényegére, a tényezőkre bontás módszereinek feltételeire, végül a multiplikatív összefüggésekre épülő kumulatív eljárások közül a láncbehelyettesítés és az abszolút különbözetek módszerének alkalmazását mutatjuk be egy konkrét számpéldán keresztül.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 2-6
DOI: 10.24387/CI.2023.2.1

Jelen publikáció a SARS-CoV-2 vírus okozta (COVID-19) világjárvány Európában jelentkező első hullámát követő dél-németországi, illetve az ausztriai Wörgl városában folytatott tanulmányút keretein belül megvalósult kutatás tapasztalatai alapján elemzi a Chiemgauer működési mechanizmusának megváltozását. A szerzők kérdőíves és mélyinterjús felmérést készítettek a Chiemgauer működési területének több városában, illetve a helyi pénz elfogadóhelyein. A tanulmány fókuszában az a kérdés áll, hogy a vizsgált térségben milyen a helyi pénzek elfogadottsága a fogyasztói oldalon, illetve a helyi pénz milyen új kihívásokkal gazdagodik.
XI. ÉVF. 2023. 1. SZÁM 54-59
DOI: 10.24387/CI.2023.1.9

A controlling eltéréselemzés módszereiről, alkalmazási területeiről és vizualizációjáról szóló cikksorozatunk második részében a vízesés-diagram alkalmazásának szerteágazó lehetőségeit mutatjuk be. Kitérünk többek között a klasszikus bázis-tárgy, illetve terv-tény eltérések hatótényezőkre való felbontásainak, az időbeli és területi eltérések részidőszakokra és részterületekre bontásainak, a pénzügyi-számvitel kimutatásoknak és az ezek sorain mutatkozó változásoknak, valamint néhány speciális funkcionális üzleti területhez kapcsolódó eltéréselemzésnek a vízesés-diagramon történő ábrázolására is.
XI. ÉVF. 2023. 1. SZÁM 48-53
DOI: 10.24387/CI.2023.1.8

A 2022-es év a pénzügyi befektetők számára kifejezetten negatívnak volt tekinthető. A piacok valamennyi szegmensében negatív hozamok voltak jellemzők. A részvénypiacok 2008 óta nem látott visszaesést szenvedtek el, elsősorban a jegybankok kamatemelései hatására. A kötvénypiacokon pedig, az emelkedő hozamok következtében „morzsolódtak le” az árfolyamok. A negatív hatások alól a kriptopénzek piacai sem tudták kivonni magukat. Szinte valamennyi ismertebb kriptodeviza árfolyama mély zuhanásnak indult az elmúlt időszakban. E folyamatot felerősítették azok a hírek, amelyek a világ harmadik legnagyobb kriptotőzsdéjének, az FTX-nek az összeomlásáról szóltak. A kriptopénzek világa elsősorban a fiatalabb korosztály körében népszerű. Vizsgálatunk során, online kérdőíves felmérés keretében azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy a 18 és 25 év közötti korosztály mennyire van tisztában a befektetési lehetőségekkel, hogyan reagáltak a 2022-ben végbement negatív folyamatokra, hogyan viszonyulnak a kriptopénzekbe való befektetésekhez, és tisztában vannak-e annak kockázataival.
XI. ÉVF. 2023. 1. SZÁM 41-47
DOI: 10.24387/CI.2023.1.7

A koronavírus járvány következtében alig maradt olyan gazdasági szereplő, amely ne szenvedte volna el az azt követően kialakult igen súlyos gazdasági válságot. Ebben az időszakban újfent hangsúlyos kérdés lett, hogy hogyan lehet hatékonyan és megfelelő módon válságot kezelni. Bár 2008-at követően már komoly leckét kaphattunk a gazdasági világválságok természetéből, egyes szereplők még mindig nem tudtak megfelelően felkészülni egy újabb válság átvészelésére. Ma hangsúlyosan nehéz helyzetben vagyunk. Nemcsak a COVID-19 járvány, hanem az orosz-ukrán konfliktus is megnehezíti a gazdasági körülményeket. Ebben a tanulmányban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan igyekeztek a kisebb vállalkozások reagálni az őket érintő gazdasági kihívásokra. Felmérésünkben a KKV szektor vállalkozásait kérdeztük meg többek között a válságkezelésük módjáról. Jelen tanulmány ennek eredményeit mutatja be.
XI. ÉVF. 2023. 1. SZÁM 33-40
DOI: 10.24387/CI.2023.1.6

Az ipari forradalmak történelme az egész társadalmat érintő „globális fejlődés” története egyben. Könnyen belátható, hogy a technológia fejlődése évszázadok óta átható gazdasági és társadalmi változásokat generál, mely radikálisan átformálja az ipari tájat és ezzel együtt a gazdasági ökoszisztémát. Évszázadok óta az innovatív technológiák alkalmazása az egyes régiók számára hatalmas fejlődési potenciált jelentet, viszont a növekedés ütemében kezdetektől jelentős és egyre kardinálisabb regionális különbségeket tapasztalunk. A különböző országok idősoros GDP – vagy még inkább GNI vagy SNA – mutatói jól reprezentálják a nemzetgazdaságok eltérő és tendenciózusan növekvő különbségeket mutató teljesítményét. A differenciált fejlődés okait kutatva hamar eljutunk a megállapításig, hogy a gyors és hatékony implementáció az, ami határozott és tartós fejlődést indukál az egyes régiók és országok fejlődéstörténetében. Jelen tanulmány célja, hogy feltárja az összefüggéseket az ipari forradalmak és a pénzügyi technológia (FinTech) evolúciója között. Először áttekintjük, hogy milyen technológiai paradigmaváltások környezetében fejlődött a pénzügyi világ, majd a technológiai fejlődés táplálta globalizáció gazdasági hatásait tárjuk fel a pénzügyi folyamatokon keresztül. Az ipari forradalmak szerves és elválaszthatatlan részét képezik a gazdaság egészének fejlődésének, mintegy infrastrukturális hátteret biztosítva az egyes szektoroknak. Történeti áttekintésünk végén eljutunk napjaink új pénzügyi szolgáltatói és a szektor tradicionális szereplői által alkalmazott legújabb fejlesztések rövid áttekintéséig. Belátjuk, hogy a technológiai fejlődés sosem egy izolált folyamat, hanem egyre szorosabb együttműködés keretében a szektorspecifikus alkalmazásokon keresztül szinte azonnal megjelenik a szolgáltatók, valamint a felgyorsult verseny hatására a fogyasztók platformjain egyaránt.
XI. ÉVF. 2023. 1. SZÁM 27-32
DOI: 10.24387/CI.2023.1.5

A tanulmány célja egy rendkívül szerteágazó és átfogó témakörben megvizsgálni, mikor érdemes egy vállalkozást fejleszteni. A piacok megszerzése, megtartása és tartós versenyelőny megszerzése a főbb célok, amelyeket egy piaci szereplőnek szem előtt kell tartania. Kutatásomban az ideális fejlesztési stratégiát próbálom meghatározni, amely iránymutatás lehet számos vállalkozásnak. A vállalkozásokra úgy tekintünk, akik a profitmaximalizálás elérése érdekében teszik meg a lépéseiket: ez lehet költségcsökkentés – költségminimalizáló stratégia, vagy a termékük, szolgáltatásuk egyedivé tétele, amellyel magasabb áron értékesíthetnek. A fejlesztések mindkét esetben elengedhetetlenek, azonban a befektetések megtérülését is figyelembe kell venni. Az alkalmazott kutatási módszer a tanulmány elkészítésénél legfőképp a szakirodalmi áttekintés, és annak rendszerezése. Megközelítésemben arra tettem kísérletet, hogy a jelenleg évek óta tartó bizonytalanság ellenére olyan modellt készítsek, amely segítségére lehet a fejlődni kívánó vállalkozások számára. A kutatási eredmény egy gyakorlatorientált modell, ha úgy tetszik egy itiner, amely alapján eldönthető a fejlesztést érdemes-e elkezdeni a rendelkezésre álló adatok alapján, vagy sem. A téma mindig is aktuális volt és lesz. A források tanulmányozása szerint azonban ilyen formában a téma még nem volt feldolgozva, amely létjogosultságot jelen kutatásunknak.
XI. ÉVF. 2023. 1. SZÁM 23-26
DOI: 10.24387/CI.2023.1.4

A digitalizáció hatása egyértelműen megfigyelhető a mindennapjainkban, körülvesz minket. Az ügyfelek már szinte minden céggel, állami szervezettel tudnak kommunikálni, szolgáltatásokat tudnak igénybe venni digitális csatornákon keresztül. Ez igaz a cégek közti kapcsolattarásra és együttműködésre is. Ennek következménye, hogy valamilyen szinten változtak az egyes cégek belső folyamatai és átestek valamilyen szintű, minőségű digitális transzformáción. A kérdés, hogy ez az átalakulás hogyan érinti a controlling területet, ennek hatására történnek-e változások, változtatások, illetve az ilyen típusú transzformációk a jövőben befolyásolni fogják-e a controllinggal szembeni elvárásokat, módosítani fogják-e a mindennapi gyakorlatot. Jelen kutatás nem átfogó, reprezentatív jellegű viszont figyelemfelkeltő jelleggel bemutatja a várható kihívásokat.
XI. ÉVF. 2023. 1. SZÁM 13-22
DOI: 10.24387/CI.2023.1.3

A vállalkozások gazdasági helyzetére vonatkozó információkat a számviteli beszámolók tartalmazzák. Függetlenül attól, hogy IFRS, US GAAP, vagy az adott nemzeti beszámolók alapján készülnek a kimutatások, valamennyien egységesek abból a szempontból, hogy a vállalkozások vagyoni helyzetéről, eredményességéről tájékozódhatunk. A gazdasági adatok mellett, ma már a környezeti fenntarthatóság is előtérbe kerül. A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumok meghatározásával nyomon követhetővé válik, hogy a vállalkozás tevékenységei milyen módon és mértékben kapcsolódnak a fenntarthatósági célokhoz. Mindez versenyképességi szempontból is meghatározó lehet, ugyanis várható, hogy a jövőben már nem csak „tisztán” gazdasági szempontok alapján mérlegel a piac. A gazdasági tényezők mellett a környezeti, társadalmi hatások ismertetése is elengedhetetlenné válik (Deegan-Blomquist, 2006, Bollas-Araya et.al., 2018,). A hárompilléres modellben való gondolkodás létjogosultságát támasztja alá, hogy a nem pénzügyi nagyvállalatoknak 2023. január 1-jétől közzé kell tenniük – az előző éves beszámolási időszakra, vagyis a közzététel időpontját megelőző naptári évre vonatkozóan –, hogy gazdasági tevékenységeik mely környezeti célkitűzéshez járultak hozzá jelentős mértékben. Ennek keretében ismertetniük kell a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos teljesítménymutatókat, és az azokhoz kapcsolódó információkat. A kulcsteljesítménymutatók – Key Performance Indicators (KPI-ok) – az árbevételre, a tőkekiadásokra, a működési költségekre és azok arányára vonatkozik (2020/852 EU Rendelet (22); 2021/2178 EU Rendelet).
XI. ÉVF. 2023. 1. SZÁM 8-12
DOI: 10.24387/CI.2023.1.2

Napjainkban digitalizáció hatása sokrétű és holisztikus, amely a gazdaság minden szereplőjére iparágtól és cégmérettől függetlenül hatást gyakorol. Az adat egyfajta új egyedi erőforrássá vált, amely nagyban tudja javítani a szervezetek eredményességét és alapját tudja képezni egy modern adat vezérelt üzletnek, és üzleti modellnek is. A tervezés, terv ellenőrzés, vezetői információszolgáltatás, döntéselőkészítés és teljesítmény mérés minősége és lehetőségei eddig is jelentős befolyással bírtak a controlling működését tekintve. A rendelkezésre álló adatok teljessége és hatékony feldolgozása a legújabb contorlling rendszerek és információs szoftverek alapvető elemét képezik. Az elmúlt években végbemenő adatvagyon gazdálkodási és informatikai fejlesztések, valamint az adattárház és Big Data rendszerek és a rájuk épülő adatfelhasználási megoldások fejlődése új lehetőségeket nyitottak meg a controlling munka számára. Jelen cikk az adatvagyon gazdálkodás és a controlling tevékenység kapcsolatát vizsgálja.
XI. ÉVF. 2023. 1. SZÁM 2-7
DOI: 10.24387/CI.2022.4.1