ECONOMIC VALUE AND SOCIAL CONSTRAINTS OF WOMEN’S BUSINESS PRESENCE

Cultural contexts shape the participation of women in corporate leadership and entrepreneurial sectors in markedly different ways. Moreover, the level of female business activity demonstrates notable variation across economic regions. From a macro perspective, both leadership empowerment and entrepreneurial self-actualization may be subject to gender-related constraints. These constraints often stem from prevailing societal stereotypes and traditional private life roles, thereby limiting the extent to which women can contribute to business performance and broader economic outcomes.
XIII. ÉVFOLYAM 2025. SPECIAL ISSUES 3. 28-33
DOI: 10.24387/CI.SI.2025.3.5

SCIENTOMETRIC CONNECTION OF GREINER’S MODELL ADAPTATION POTENTIAL

The aim of this study is to provide a comprehensive overview of the methodological frameworks, outcomes, and challenges associated with the scientometric analysis of the Greiner model. The study focuses on three main dimensions: the analysis of citation networks and co-citation relationships, thematic clustering using the LDA method, and the examination of cooperation networks. The application of scientometric methods to the analysis of the Greiner model enables a thorough exploration of the model’s scientific impact, theoretical connections, thematic trends, and adaptation possibilities in a complex manner.
XIII. ÉVFOLYAM 2025. SPECIAL ISSUES 3. 24-27
DOI: 10.24387/CI.SI.2025.3.4

THE RELATIONSHIP BETWEEN FINANCIAL REPORTING AND THE FORCES AFFECTING CORPORATE GOVERNANCE

The article examines the relationship between financial reporting and corporate governance and its impact on corporate performance, highlighting the fundamental effects that have a significant impact on the functioning of modern companies. The research aims to explore how different stakeholders, such as shareholders, creditors and regulators, influence the quality of financial reporting and the evolution of corporate governance. The paper highlights the importance of the fact that the often divergent interests of managers and owners can generate agency costs, the extent of which owners seek to minimise by demanding reliable and timely financial information from management. In addition, the research also addresses the role of creditors, who also contribute to ensuring greater transparency for companies, as they require detailed financial statements when competing for finance. This situation also has a significant impact on corporate governance practices, as in many cases lenders want to control the financial decisions of companies and therefore require regular financial and management information. The article also highlights the growing role of CSR (corporate social responsibility) and ESG (environmental, social and governance) expectations in the evolution of financial reporting as companies respond to social, environmental and ethical expectations. These expectations impact not only on companies’ reputations but also on their long-term financial performance, as investors and other stakeholders increasingly look for responsible companies that transparently communicate their long-term management objectives. Ultimately, the article also highlights the need for companies to not only comply with legal obligations through the development of their financial reporting, but also to consider the needs and expectations of various stakeholders, thereby contributing to the increasing level of corporate responsibility in the modern business environment.
XIII. ÉVFOLYAM 2025. SPECIAL ISSUES 3. 18-24
DOI: 10.24387/CI.SI.2025.3.3

STRATEGIC FINANCIAL CONTROLLING AND BUSINESS EVALUATION METHODS-FUTURE TRENDS

Strategic Financial Controlling (SFC) plays a vital role in aligning financial activities with an organization’s long-term objectives. It ensures that there is no disconnect between strategic planning with financial oversight, an ensures that resources are allocated efficiently and performance is tracked against strategic goals. Changes in the global business environment have become more volatile making a shift in the SFC function, shifting it from traditional financial monitoring to a more strategic, forward-looking role (Becker, Mahlendorf, Schäffer, & Thaten, 2022). Current trends in SFC are strongly influenced by digitalization and sustainability imperatives. These trends have made companies to include Environmental, Social, and Governance (ESG) factors into strategic financial planning, moving beyond pure profit metrics to consider long-term societal impact and corporate responsibility (PwC, 2023). Non-financial factors that drive value like innovation capability, customer experience, and workforce engagement have also been recognised for their strategic relevance and integrated into the financial strategy (Deloitte, 2022). The integration of artificial intelligence (AI) and predictive analytics in business evaluation has enabled organizations to access large amount of data to anticipate trends, model scenarios, and support strategic decisions. The use of AI in financial controlling is accelerating the transition from descriptive to predictive and prescriptive analytics. Enterprise Resource Planning (ERP) and Business Intelligence (BI) tools now allow for real-time forecasting, dynamic budgeting, and improved risk assessments (Gartner, 2023). Due to these advancements, the controller’s role has been evolving into that of a strategic business partner with focus on long-term value creation (CIMA & AICPA, 2021). Despite these advancements, several challenges such as data quality, ethical AI governance, system integration, and the need develop new professional competencies among the financial profession prevent the full adoption of AI and ESG principles in financial controlling (World Economic Forum, 2023). Leadership in the organization continue to face challenges in prioritization among the ESG objectives with short-term objectives (KPMG, 2022). To address these complexities, frameworks like the Balanced Scorecard and models such as Customer-Based Corporate Valuation (CBCV) are being used to link intangible drivers to measurable financial outcomes (Gupta, Lehmann, & Schulze, 2021). These shifts indicate that SFC is not only adapting to but also enabling the strategic transformation of modern enterprises.
XIII. ÉVFOLYAM 2025. SPECIAL ISSUES 3. 13-17
DOI: 10.24387/CI.SI.2025.3.2

MEASURING THE RELATIONSHIP BETWEEN ACCOUNTING REPORTING QUALITY AND ESG PERFORMANCE IN THE US CONTEXT

This research investigates the relationship between sustainability and accounting quality, as well as the direction of this relationship. The analysis focuses on the decline in accounting quality related to earnings management and performance scores derived from the ESG (Environmental, Social, and Governance) assessment frameworks. The final sample includes 126 US companies listed on NASDAQ and NYSE stock exchanges, selected after methodological screening. A detailed and methodological analysis of the accounting and sustainability data of these randomly selected companies from 2018 to 2024 shows a negative relationship using correlation and regression analysis between earnings management and ESG performance for all variables analysed, except for 2023. This negative correlation is statistically significant for each year with a significant correlation, and the R² values indicate that the explanatory power of the models is moderate.
XIII. ÉVFOLYAM 2025. SPECIAL ISSUES 3. 2-12
DOI: 10.24387/CI.SI.2025.3.1

A SZOLGÁLTATÁSMINŐSÉG ÉRTELMEZÉSE ÉS SZEREPE A SZÁMVITELI TEVÉKENYSÉGBEN

A számvitel nem csupán adminisztratív tevékenység, hanem egyre inkább olyan komplex szolgáltatás, amely közvetlen hatással van a gazdálkodó szervezetek pénzügyi megbízhatóságára, jogszabályi megfelelésére és döntéshozatalára. A tanulmány célja, hogy szakirodalmi alapokon feltárja a számviteli munka, mint szolgáltatás minőségének értelmezését, sajátosságait és meghatározó tényezőit. A dolgozat bemutatja a szolgáltatásminőség klasszikus modelljeit, majd ezek alkalmazhatóságát elemzi a számviteli szolgáltatások kontextusában. A tanulmány rámutat arra, hogy a számviteli szolgáltatás minőségét nemcsak a technikai pontosság, hanem a szolgáltató szakértelme, etikai hozzáállása, ügyfélkapcsolata és technológiai alkalmazkodóképessége is meghatározza. A magyar és nemzetközi szakirodalom alapján megállapítható, hogy a számviteli szolgáltatás minősége multidimenzionális, és fejlesztése nemcsak szakmai, hanem stratégiai kérdés is a gazdasági szereplők számára.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 71-76
DOI: 10.24387/CI.2025.4.12

NEMEK KÖZTI SZAKADÉK A MAGYAR CÉGEK FINANSZÍROZÁSÁBAN

A vállalkozások működésének finanszírozásában a forrásszerzés lehetősége és az eladósodottság mértéke is kulcskérdés. A magyarországi közép és nagyvállalatok esetében a vezetés nemi összetétele szerint különbség figyelhető meg a tőkeszerkezet és az adósságszolgálat tekintetében a cégek pénzügyi jellemzői és pénzügyi mutatói alapján. A kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy az eltérések inkább a kockázatérzékenység mentén keresendők és nem a gátló tényezők hálójában. Mindemellett tény, hogy még a legnagyobb, nők által vezetett cégek is kisebbek, kitettségük pedig jóval alacsonyabb a férfiak által vezetett társaiknál.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 64-70
DOI: 10.24387/CI.2025.4.11

A GENERÁCIÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A MUNKAHELYEKEN: KÉT KÜLÖNBÖZŐ KARRIERKEZDŐ CSOPORT EREDMÉNYEI ALAPJÁN

A generációk közötti együttműködés a munkahelyeken kulcsfontosságú a szervezeti alkalmazkodóképesség szempontjából. Kutatásom két pályakezdő csoport – szakmát tanult fiatalok és HR szakos egyetemi hallgatók– munkahelyi elvárásait és vezetői preferenciáit vizsgálja az együttműködés tükrében. A 2025 tavaszán végzett kvantitatív kérdőíves felmérés (108 főt vont be) és 17 zárt kérdés alapján munkahelyválasztási szempontokat, motivációkat, vezetői elvárásokat és generációs attitűdöket mért. Mindkét csoport fontosnak tartja a rugalmas munkaidőt, támogató csapatot és fejlődési lehetőséget, továbbá a vezetőktől bizalmat, támogatást és visszajelzést várnak. A HR hallgatók nyitottabbak digitális kommunikációra és változatos feladatokra, míg a szakmát tanultak a személyes támogatást és munka-magánélet egyensúlyt hangsúlyozzák. A generációs együttműködés igényei összhangban vannak a modern szervezeti elvárásokkal, tudatos kezelésük, fejlesztésük növeli az alkalmazkodóképességet.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 60-63
DOI: 10.24387/CI.2025.4.10

A MAGYAR SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉS AZ IFRS-EK SZERINT KONSZOLIDÁLÓ VÁLLALATCSOPORTOK ÁTLAGOS KAMATRÁTÁJA ÉS KAMATFEDEZETTSÉGE

A piaci szereplők számára elengedhetetlen, hogy érthető, átlátható, megbízható és összehasonlítható beszámolók álljanak rendelkezésre. A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok célja, hogy biztosítsa a pénzügyi kimutatások egységes értelmezését és az adatok összehasonlíthatóságát. Különösen a befektetők, hitelezők számára fontos, hogy ha egy társaság vállalatcsoport tagjaként működik, az egyedi beszámoló mellett az összevont (konszolidált) beszámolót is ismerjék és elemezzék. Arra keresem a választ, hogy a hitelezők megbízhatóbb partnernek tekintik-e a nemzetközi standardok alapján konszolidáló cégcsoportokat, így kedvezőbb kamatlábat kínálnak-e számukra, szemben a magyar számviteli törvény szerint konszolidáló vállalatcsoportokkal. A cikkben elemzésre és összehasonlításra kerül a kétféle szabályozás alapján konszolidáló vállalatcsoportok idegen tőke átlagos költsége, valamint kamatfedezeti mutatója. A vizsgált évek közül nem mindegyikben igazolható a két csoport közötti eltérés.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 54-59
DOI: 10.24387/CI.2025.4.9

TÉVES ÖSZTÖNZŐK, KÉSŐI VÁLASZOK: DEVIZAHITELEZÉS ÉS VÁLSÁGKEZELÉS KÖZÉP-EURÓPÁBAN – EGY SZISZTEMATIKUS IRODALMI ÁTTEKINTÉS (SLR) MÓDSZERTANÁVAL ELVÉGZETT VIZSGÁLAT TÜKRÉBEN

A 2000-es években a közép-kelet-európai országokban ugrásszerűen nőtt a lakossági devizahitelek aránya, különösen a svájci frank alapú konstrukciók térhódításával. A 2008-as globális pénzügyi válság hatására az árfolyamkockázat és a nem megfelelő kockázatértékelés rendszerszintű problémákat okozott, amelyek az állami és jegybanki beavatkozások szükségességét eredményezték. A tanulmány szisztematikus irodalmi áttekintés (SLR) módszertanára építve négy visegrádi ország (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország) devizahitelezési gyakorlatát vizsgálja. Az eredmények rámutatnak, hogy a szabályozási időzítés, a pénzügyi intézményi magatartás, valamint a háztartások devizakitettsége kulcsszerepet játszottak a válság alakulásában. Míg Magyarország és Lengyelország súlyos következményekkel szembesült, addig Szlovákia és Csehország időben történő szabályozása és a gazdaságpolitikai fegyelem megakadályozta a devizahitelezés rendszerszintű elterjedését.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 47-53
DOI: 10.24387/CI.2025.4.8

TŐZSDEI TELJESÍTMÉNY ELŐREJELZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ANFIS-MODELLEKKEL

A tanulmány célja a tőzsdei előrejelzési módszerek fejlődésének bemutatása, különös tekintettel az ANFIS (Adaptive Neuro-Fuzzy Inference System) modellek alkalmazhatóságára. Az elemzés rávilágít arra, hogy a klasszikus technikai és fundamentális elemzési megközelítések korlátai miatt egyre nagyobb szerep jut a mesterséges intelligencia alapú rendszereknek. Az ANFIS modellek a nemlineáris és zajos pénzügyi adatok kezelésében kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, miközben képesek ötvözni az emberi szakértelem és az adatalapú tanulás előnyeit. A kutatás alátámasztja, hogy a gondosan kiválasztott bemeneti változók mellett az ANFIS versenyképes előrejelzési pontosságot kínál, ugyanakkor a modell gyakorlati alkalmazása során elengedhetetlen a piaci realitások, mint például a kereskedési költségek figyelembevétele.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 39-46
DOI: 10.24387/CI.2025.4.7

A MAGYAR TULAJDONÚ CÉGEK VÁLLALATI ÉRTÉKFEJLŐDÉSE – 2. RÉSZ

Az üzleti szervezetek legfontosabb célkitűzése a vállalati érték növelése. Ezért a vállalati értékfejlődés különösen aktuális gazdálkodási téma. Jelen kutatás a legértékesebb magyar tulajdonú cégek vállalati értékfejlődését tárja fel a 2018 és 2022 közötti időszakra vonatkozóan, hangsúlyozva a világjárvánnyal szembeni ellenálló képességüket. A tanulmány egy vállalatértékelési teljesítményindex segítségével elemzi a legfontosabb pénzügyi mutatókat, így a saját tőke és az eszközök, valamint a bevétel megtérülését és a pénztermelő képességet. Az elemzés során egy iparági szintű értékelés azonosítja az átlag feletti és az átlag alatt teljesítő szektorokat, míg klaszteranalízis segítségével hatékonyság és jövedelmezőség alapján kategorizálhatók a vállalatok. A helyzetelemzés kiindulópontként szolgálhat a befektetők és a döntéshozók számára, az eredmények betekintést engednek a sikeres vállalatok stratégiáiba.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 33-38
DOI: 10.24387/CI.2025.4.6

TÁMOGATÁSSAL INDULÓ MIKROVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI – KONTROLLING, MINT KITÖRÉSIPONT

Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően Magyarországon is megkérdőjelezhetetlenné vált a mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) gazdasági jelentősége, köszönhetően a foglalkoztatásban betöltött kiemelkedő szerepüknek, illetve a hozzáadott érték teremtéséhez való nem elhanyagolható hozzájárulásuknak. Közülük is nagy számban, több, mint 90%-ban vannak a mikrovállalkozások, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és árbevétele nem éri el a 2 millió eurót. Azonban az esetek nagy részében önfoglalkoztatásról, vagy néhány fős-, esetleg családi vállalkozásról beszélhetünk, amelyek a helyi gazdaság részeként próbálják megállni helyüket. Számtalan szakirodalom foglalkozik a kis- és középvállalkozások helyzetével, lehetőségeivel, emellett azonban az újonnan alakuló mikrovállalkozások fejlődése és azok kihívásai egy sokkal kevésbé kutatott téma. Jelen tanulmány célja, hogy a szakirodalom áttekintésével rávilágítson ezen vállalkozások helyzetére, indulási-, finanszírozási- és működési nehézségeire, és a nehézségek mellett a kontrollingra, mint lehetséges kitörési pontjaikra.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 24-32
DOI: 10.24387/CI.2025.4.5

AI-ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉSEK A TECHNIKAI ELEMZÉSBEN: INDIKÁTOROK ÉS A GÉPI TANULÁS VIZSGÁLATA

A kutatás során hagyományos technikai indikátorokat fogunk összevetni mesterséges intelligencia alapú modellekkel. Az indikátorokat több évtizede ismeri a befektetői közösség, azonban a technológiai fejlődésnek hála, a gépi tanulási módszerek egyre fontosabb szerephez jutnak. A kutatás fő célja meghatározni, hogy melyik megközelítéssel lehet nagyobb profitot elérni a részvénypiacon. Ehhez három indikátor és mesterséges intelligencia algoritmus teljesítményét vizsgáltuk meg öt darab amerikai részvény historikus adatain, 2017 január 1. és 2024 december 31. között, továbbá a gépi tanulási algoritmusok az 1996. január 1.-től 2017. december 31.-ig tartó időszak adataival lettek betanítva. Az eredményekből látható, hogy a Lineáris Regresszió generálta a legnagyobb profitot az Apple részvény esetében, azonban érdemes figyelembe venni az ezzel járó kockázatot és a nagyfokú volatilitást.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 20-23
DOI: 10.24387/CI.2025.4.4

PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓK ÉS A VÁLLALATIRÁNYÍTÁSRA HATÓ ERŐK KAPCSOLATA

A cikk a pénzügyi beszámolók és a vállalatirányítás összefüggéseit, valamint a vállalati teljesítményre gyakorolt hatásait vizsgálja, kiemelve azokat az alapvető hatásokat, amelyek jelentős hatással vannak a modern vállalatok működésére. A kutatás célja, hogy feltárja, hogyan befolyásolják a különböző érdekelt felek, mint például a tulajdonosok, hitelezők és szabályozó hatóságok, a pénzügyi jelentések minőségét és a vállalatirányítás fejlődését. A cikk kiemeli annak jelentőségét, hogy a menedzserek és tulajdonosok sokszor eltérő érdekei ügynöki költségeket generálhatnak, amelyek mértékét a tulajdonosok azzal kívánják minimalizálni, hogy megbízható és megfelelő időben megosztott pénzügyi információkat követelnek a menedzsmenttől.Emellett a kutatás foglalkozik a hitelezők szerepével is, akik szintén hozzájárulnak a vállalatok nagyobb mértékű átláthatóságának biztosításához, hiszen a finanszírozásért folytatott verseny során megkövetelik a részletes pénzügyi kimutatásokat. Ez a helyzet jelentős hatással van a vállalatirányítási gyakorlatokra is, hiszen a hitelezők sok esetben kontrollálni szeretnék a vállalatok pénzügyi döntéseit, emiatt rendszeres pénzügyi és gazdálkodási információkat kérnek.A cikk továbbá hangsúlyozza a CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás) és ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) elvárások szerepének növekedését a pénzügyi jelentések fejlődésében, amellyel a vállalatok reagálnak a társadalmi, környezeti és etikai elvárásokra. Ezek az elvárások nemcsak a vállalatok reputációjára, hanem a hosszú távú pénzügyi teljesítményükre is kihatnak, mivel a befektetők és más érdekeltek egyre inkább keresik a felelős vállalatokat, amelyek átláthatóan kommunikálják a hosszútávú gazdálkodási céljaikat. Végső soron a cikk arra is rávilágít, hogy a vállalatok pénzügyi beszámolóik alakításán keresztül nemcsak a törvényi kötelezettségeket igyekeznek teljesíteni, hanem a különböző érdekelt felek igényeit és elvárásait is figyelembe kell venniük, ezáltal hozzájárulva a vállalati felelősségvállalás szintjének emelkedéséhez a modern üzleti környezetben.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 13-19
DOI: 10.24387/CI.2025.4.3

IDŐBEN VÁLTOZÓ KOCKÁZATOK ÉS PIACI INTEGRÁCIÓ: A V4 ORSZÁGOK ESETE

A globális pénzügyi integráció a piacok szorosabb összekapcsolódását és ezáltal a sokkhatások fokozottabb terjedését eredményezte. Ebben a környezetben a Visegrádi Négyek (V4) érdekes példával szolgálhatnak, hiszen több közös vonásuk ellenére jelentős különbségek fedezhetők fel a gazdaságpolitikai stratégiájukban. A tanulmányban a BUX index és a V4 országok tőzsdeindexei közötti kapcsolatot futóablakos robusztus korreláció segítségével vizsgáljuk meg. A hagyományos korrelációval szemben a robusztus korreláció jól tudja kezelni a kiugró értékeket és az adatok jelentős heterogenitását. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a BUX index összekapcsolódása nagyfokú időbeni heterogenitást mutatott más V4 országok tőzsdeindexeivel, a robusztus korreláció értéke pedig időszaktól függően rendkívül alacsony vagy magas is lehetett. A számítások eredményei egyúttal megerősítik a szlovák tőzsdeindex mozgásának viszonylagos elszigeteltségét.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 8-12
DOI: 10.24387/CI.2025.4.2

A TULAJDONOSI TŐKE ALAPÚ KÖZÖSSÉGI FINANSZÍROZÁS, MINT ALTERNATÍV TŐKEGYŰJTÉSI LEHETŐSÉG (II. RÉSZ: KIS MAGYAR HELYZETKÉP)

Az előző lapszámban megjelent cikkemben (Veres, 2025) a közösségi finanszírozást, illetve egyik típusának, a tulajdonosi tőke alapú formának az elméleti alapjait, kontextusát és a rá vonatkozó szabályozási keretrendszert mutattam be röviden. E kutatás második része a magyar tapasztalatokat vizsgálja, elsősorban a tőkealapú crowdfunding hazai felületén, a Tőkeportálon az elmúlt öt esztendőben lezárult kampányok elemzésével, másrészt empirikus tapasztalatok (interjúk, saját befektetések) alapján. Szembeötlő, hogy az egyéb tőkegyűjtési módokhoz, különösen a Magyarországon évente újonnan kihelyezett vállalati hitelek teljes összegéhez képest az így bevont tőke nagysága rendkívül alacsony volt. Bár ez nyilván e terület sajátosságaiból is adódik, a nemzetközi példák és a finanszírozási igények alapján indokolt lenne ezen arány növelése. Ehhez számos tényező kedvező irányba változott: mindenekelőtt a megfelelő szabályozás és a jó példák, illetve az ennek nyomán erősödő bizalom növelhetnék az így bevont tőke nagyságát, ugyanakkor szükséges a jobb kommunikáció, az ismeretterjesztés, valamint a proaktívabb hozzáállás a jogalkotó, jogalkalmazó és a szolgáltatói oldal részéről is.
XIII. ÉVF. 2025. 4. SZÁM 2-7
DOI: 10.24387/CI.2025.4.1

BOOK REVIEW: PIKETTY, T. (2024). NATURE, CULTURE, AND INEQUALITY: A COMPARATIVE AND HISTORICAL PERSPECTIVE

Thomas Piketty’s Nature, Culture, and Inequality: A Comparative and Historical Perspective (2024) offers an analysis of inequality from historical, cultural, economic and environmental perspectives. Referring to the World Inequality Database and history, Piketty examines distribution of income, wealth and welfare across Europe, Middle East and South Africa. Author argues that inequality is not a natural process. It is a result of the choices of institutions, ideologies and people. Some other topics such as history of taxation, progressive redistribution and welfare state also included in the further chapters of the book. The last chapter of the book focuses on environmental inequality, focusing on carbon emissions and a globalized action for climate change. The book includes lots of comparative evidence as well as arguments, but it leaves empty spots on practical policy measures especially for taxation and environmental management. The target audience of the book is academics and researchers that seek data-driven perspective on historical roots and modern challenges of inequality.
XIII. ÉVFOLYAM 2025. SPECIAL ISSUES 2. 75-76
DOI: 10.24387/CI.SI.2025.2.13

THE RESEARCH ONION APPLIED: A LAYERED METHODOLOGY FOR A DOCTORAL CASE-STUDY PROGRAM

This article presents a hands‑on use of the Research Onion and argues that it is more than a pedagogical sketch: it is a decision grammar for research design. I first condense the Onion’s layers – research philosophy, theory‑building approach, method choice, strategy, time horizon, and techniques – into an actionable map. I then show, step by step, how these choices were implemented in a doctoral study that examines recurring management‑control patterns in firms located in Adizes’ Prime lifecycle stage. Throughout, the emphasis is on coherence: each layer must make sense on its own and, crucially, align with the others. The contribution is twofold. Substantively, the paper documents a replicable decision pathway that yields a defensible qualitative multi‑case design with abductive reasoning, cross‑sectional timing and interview/document‑based. Methodologically, the article demonstrates how explicit assumptions and quality safeguards (credibility, transferability, dependability, confirmability) can be integrated as design features rather than after‑the‑fact justifications. The result is a transparent blueprint that other scholars can adapt to related management and accounting questions while preserving sensitivity to context and use‑in‑practice.
XIII. ÉVFOLYAM 2025. SPECIAL ISSUES 2. 72-74
DOI: 10.24387/CI.SI.2025.2.12