Dr. Hegedûs Szilárd

NEHÉZ HELYZET KIALAKULÁSA A 2019-2022 KÖZÖTT A MAGYAR KKV-K PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

Szerző:

A tanulmány Hegedűs (2023) korábbi eredményeit tágítja ki 2019 és 2022 között a nehéz helyzetű vállalkozások vonatkozásában, megegyező módszertannal. A 2019 és 2022 közötti időszak a globális gazdaság számára számos kihívást jelentett, azonban a magyar középvállalatok példáján keresztül végzett kutatásunk azt mutatja, hogy a nehéz helyzetű (NH) vállalkozások aránya csökkent, annak ellenére, hogy több válság is befolyásolta a gazdasági környezetet. Ez a tendencia arra utal, hogy a vállalkozások képesek voltak alkalmazkodni és javítani pénzügyi helyzetüket a kihívások ellenére. Az ágazati sajátosságok alapvetően nem változtak, de jelentős csökkenés figyelhető meg a feldolgozóiparban, a szállításban és az IT szektorban. Ez a csökkenés valószínűleg annak köszönhető, hogy ezek az ágazatok hatékonyabban tudtak reagálni a piaci változásokra és a technológiai fejlődés előnyeit kihasználva stabilizálni tudták működésüket. A válságok ezen paramétereket nem befolyásolták jelentősen, mivel az adatfelvétel módja megegyezett a különböző időszakokban, azonban az adatbázis eltérő volt, ami minimális eltéréseket okozhatott az eredményekben. Az adatfelvétel módszertanának konzisztenciája biztosította, hogy a kapott adatok összehasonlíthatók és megbízhatóak legyenek, így a változások valóban a gazdasági környezet és a vállalkozások alkalmazkodóképességének következményei. A nehéz helyzet kialakulását leginkább az üzleti kockázat határozta meg, amely magában foglalja a piaci ingadozásokat, a gazdasági bizonytalanságokat és a vállalkozások egyedi kockázatait. Az üzleti kockázat kezelésében sikeres vállalkozások jobban tudták csökkenteni a nehéz helyzetbe kerülés esélyét. Ez arra utal, hogy a vállalkozásoknak nemcsak a gazdasági környezet változásaira kell reagálniuk, hanem hatékony kockázatkezelési stratégiákat is ki kell alakítaniuk a hosszú távú pénzügyi stabilitás érdekében. Az elemzés összességében azt mutatja, hogy a vállalkozások adaptív képességei és kockázatkezelési gyakorlatai kulcsfontosságúak a nehéz helyzetek elkerülésében, és hogy a válságok ellenére is lehetőség van a pénzügyi helyzet javítására, ha megfelelő stratégiákat alkalmaznak.
XII. ÉVF. 2024. 3. SZÁM 42-47
DOI: 10.24387/CI.2024.3.7

ECONOMIC SHOCKS AND THEIR IMPACT ON CORPORATE FINANCIAL INDICATORS: EMPIRICAL ANALYSIS IN HUNGARY

Szerző:

The study examines the impact of different economic shocks on corporate financial indicators. It uses a dataset of 4396 observations to assess the strength and significance of the relationship between different economic shocks and key financial indicators such as liquidity, solvency and profitability. The analysis reveals that recessionary exogenous shocks are the most common and are significantly associated with a number of financial indicators. The results suggest that while most financial indicators show weak correlations with economic shocks, some, such as ROA and wage levels, show medium sensitivity. These insights can help firms in strategic planning and risk management during economic downturns.
XII. évfolyam 2024. Special Issues 1. 51-58
DOI: 10.24387/CI.SI.2024.1.9

EXAMINING THE RESILIENCE OF HUNGARIAN FAMILY ENTERPRISES USING AN ECONOMIC RESILIENCE MODEL FOR 2020-2022

Szerző:

This paper examines the relationship between the economic resilience of Hungarian family small and medium-sized enterprises, their direct industry competitors and leading industry enterprises in the context of the economic downturn, inflationary pressures and the initial period of the Russian-Ukrainian war between 2020 and 2022. The findings of the study, based on empirical evidence, indicate a correlation between the economic resilience of the samples over the period under examination, albeit a weak one. Further analysis of the data suggests that the industry competitors in the lead demonstrated the greatest economic resilience in terms of the distribution of their respective sample sizes. It is noteworthy that over the period under consideration, a considerable proportion of the main activities and enterprises exhibited sustained growth, with only a limited number of cases of sustained or persistent decline.
XII. évfolyam 2024. Special Issues 1. 40-44
DOI: 10.24387/CI.SI.2024.1.7

A SZÁMVITELI CSALÁS VÁLLALATI ÉRTÉKVÁLTOZÁSRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AMERIKAI TŐZSDÉRE VEZETETT VÁLLALATOK ADATAI ALAPJÁN

Szerző:

Jelen tanulmányunkban a csalás, különösen a számviteli csalás a számviteli közzétételi minőségre, valamint a vállalati értékváltozásra gyakorolt hatását vizsgáljuk, illetve a vizsgált vállalatok adatai közötti statisztikailag szignifikáns eltérést a kutatási terület változói mentén a csalárd számviteli műveletek nyilvánosságra hozatali időszakai során. A kutatás empirikus eredményei alapján megállapítható, hogy az alkalmazott számviteli minőséget mérő modell nem volt képes szignifikáns eltérést kimutatni az érintett vállalatok értékei alapján, illetve a vállalati értékváltozásban sem tapasztalható szignifikáns eltérés. Megfigyeléseink hozzájárulnak a gazdasági bűncselekmények hatásait részletező szakirodalom bővítéséhez, egyes témaköreinek részletezéséhez.
XII. ÉVF. 2024. 2. SZÁM 13-16
DOI: 10.24387/CI.2024.2.3

DETERMINANTS OF INFLATION IN AGRICULTURE, FOOD INDUSTRY AND COMMERCIAL SECTOR

Szerző:

Unfortunately, the years 2022 and 2023 will become “famous” in economic history publications for the runaway inflation in the domestic economy. However, the process was determined by several factors, one glaring example being the extremely high food price inflation. The aim of our study is to investigate the evolution of profit margins and margins of companies operating in the domestic agricultural, food and retail sectors between 2014 and 2021, based on the study by Konczal, M., & Lusiani, N. (2022). The research objective is thus to test the extent to which the factors that contribute to the profit-price spiral that drives inflationary effects increased after the pandemic. Our hypothesis is that, in the wake of the pandemic, companies in the sectors studied significantly increased the two variables determining profitability, which subsequently contributed to a dramatic increase in food prices. In addition, we examine how the value added of the sectors under study has changed, where we hypothesise that the companies in the sectors under study have sought to compensate for the impact of the previous significant wage dynamics.
XI. évf. 2023. SPECIAL ISSUE1 15-19
DOI: 10.24387/CI.2023. SPECIAL ISSUE.2

A vállalkozás folytatása számviteli alapelv érvényesülése állami tulajdonú gazdasági társaságoknál

Szerző:

Kutatásunkban állami vállalatok vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét vizsgáltuk, illetve, hogy egyes intézkedések hogyan hatnak működőképességükre. Ezen vállalatok működőképessége kiemelten fontos, mivel közpénzekkel gazdálkodnak. Az állami tulajdonú vállalatok működését különböző jogszabályok, válság és járványhelyzetek, illetve politikai érdekek befolyásolhatják.
X. ÉVF. 2022. 3. SZÁM 7-11
DOI: 10.24387/CI.2022.3.2

A Covid gazdasági hatásai a fuvarszervezésre egy esettanulmányon keresztül

Szerző:

A 2020-as év a kihívások éveként könyvelhető el a történelemkönyvekben, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a koronavírus okozta felfordulás. A tanulmányunk során egy anonim fuvarszervezői tevékenységet folytató vállalat adatainak feldolgozása által kerülhettünk közelebb a vírus hatásainak megértéséhez. Természetesen a kutatás nem általános, a koronavírus egy adott vállalkozásra kifejtett hatásai lesznek bemutatva, de lehetséges, hogy egy hasonló tevékenységi körben működő vállalatra teljesen más hatás érvényesült.

IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM  8-16

DOI: 10.24387/CI.2021.2.2

A magyar és a német lakosság pénzügyi tudatosságának felmérése

Szerző:

A pénzügyi kultúra témaköre nem ismeretlen senki számára. Mind a subprime válság, mind a pandémiás helyzet elõtérbe helyezi a téma fontosságát. Kutatásunkban Magyarországon és Németországban élõ embereket kérdeztünk meg a pénzügyi tudatosságukról, illetve felmérést végeztünk, hogy mennyiben vannak tisztában az alapvetõ pénzügyi fogalmakkal, melyekkel a mindennapi életben is találkoznak. Érdekes megfigyelés, hogy a német válaszadók több mint a fele értékelte kevésbé pénzügyileg tudatosnak önmagát, míg ez a magyar válaszadók esetében alig több mint 20 százalék volt.CONTROLLER INFO IX. évf. 2021.1. szám 16-19.
DOI: 10.24387/CI.2021.1.3

Szerkesztőség

információ

magazin