Dr. Tangl Anita

A tanulmány középpontjába az IFRS-re (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra) történő áttérés során az eltérő számviteli szabályozás és értékelés hatására megváltozott jövedelmezőségi mutatószámok vizsgálatát helyeztük a Magyarországon működő tőzsdén jegyzett részvénytársaságok példáján keresztül. Napjaink egyik legdominánsabb számviteli szabályozási rendszere az IFRS, amely a szabályozási elvek és az értékelési módszerek tekintetében számottevő eltéréseket mutat a nemzeti törvényen alapuló számviteli szabályozásokkal szemben. A vizsgálat kiemelten az IFRS-re áttérő tőzsdei vállalatok egyedi éves beszámolóiban közzétett pénzügyi adatai alapján képzett árbevétel arányos jövedelem mutató (ROS) különböző típusainak alakulásával foglalkozik, mégpedig az első IFRS beszámolót megelőző összehasonlító időszak eredménykimutatás adatainak felhasználásával. A tanulmányban matematikai-statisztikai számítások segítségével kerülnek összehasonlításra a ROS mutatószámok ugyanazon időszakból származó, ám a fent említett különböző számviteli rendszerek által képviselt értékei. A vizsgálat célja, hogy a vállalatok teljesítményének értékelésekor az összehasonlítás által az eltérő eredmények mögött meghúzódó számviteli összefüggések ismeretének birtokában a vezetők helyes értelmezéshez és tájékoztatáshoz juthassanak, ezáltal segítsük a jövőben áttérni szándékozó cégek vezetőit döntésük meghozatalában, valamint, hogy az információk birtokában bármely részvényes, potenciális befektető vagy más érdekelt fél sikeres támogatást kapjon döntésük meghozatalában. A vizsgálat elvégzésével megállapításra került, hogy szignifikáns különbség van a vizsgált vállalatok IFRS- és a magyar számviteli törvény szerinti pénzügyi adatainak behelyettesítésével kapott Működési ROS mutatószámai között, amelyek közül az IFRS esetében kaptuk a kedvezőbb, jelentősen magasabb értékeket.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 33-40
DOI: 10.24387/CI.2021.2.6