Dr. Tóth Róbert

A TŐKEBEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK GYAKORLATI KÉRDÉSEI A MEZŐGAZDASÁGBAN

Szerző:

A beruházási döntéseket megelőző érzékenységvizsgálat módszertana széles körben ismert és a döntéselőkészítés során annak hasznosítása napjainkban egy természetes igény. A kockázatok becslése, az egyes tényezők hatása mérhető, és a tőkebefektetők számára elengedhetetlen információkat tartalmaz. A jelenleg tapasztalt nemzetközi és hazai változó tényezőknek kitett gazdaságban kiemelten szükséges vizsgálni a reálberuházások kivitelezését érintő kockázatokat – pl. építés során felhasználandó anyagok árváltozása, – valamint a működés során várható hatásokat. A vizsgált témakör két területet ölel fel, egyrészt a negatív hatás bekövetkezésének valószínűségét, másrészt annak hatását. Tanulmányunkban bemutatjuk, annak egyszerű módszertanát, amely segítségével megállapítható, hogy a kedvezőtlen hatás milyen összegben, milyen mértékben módosítja a tervezett beruházás várható jövedelemezőségét. Munkánk során vizsgáljuk a befektető által elvárt „kockázati felár” meghatározásának módját. Áttekintjük, hogy számítások elvégzésével hogyan tudunk segítséget nyújtani a befektetők számára az optimális döntés érdekében.
XII. ÉVF. 2024. 3. SZÁM 21-27
DOI: 10.24387/CI.2024.3.4

ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN

Szerző:

A mai gazdasági környezetet az átlagosnál több tényező teszi változatossá, kockázatossá. Vannak nem várt fordulatok, amelyek a tartósnak látszó környezetet nagyon rövid idő alatt megváltoztatják, teszik ingataggá a gazdálkodás feltételeit. Gondolhatunk háborús helyzetekre, természeti katasztrófákra, a járványügyi helyzetekre és egyéb jelentős változást előidéző eseményekre. A jelenlegi helyzetben a pénztulajdonosok, tőkebefektetők fokozottan figyelnek a megtakarításaikra, elemzik a lehetőségeiket. A vállalkozások hosszútávú versenyképességének megalapozásában kiemelt szerep jut a tervezésnek, a várható folyamatok hatásvizsgálatának. Cikkünkben a reálbefektetésekről, a beruházásokról, azok kockázatáról, a beruházásgazdaságossági számításokról írunk, kiemelten, modellszámításokkal bemutatva az érzékenységvizsgálat módszerét.
XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM 40-46
DOI: 10.24387/CI.2023.4.9

A VÁLLALATI PÉNZÜGYI TUDATOSSÁG EGYRE INKÁBB FELÉRTÉKELŐDŐ SZEREPE A KORONAVÍRUS VÁLSÁG ÉS AZ OROSZ-UKRÁN KONFLIKTUST KÖVETŐEN

Szerző:

Napjainkban egyre inkább felértékelődik a vállalati pénzügyi tudatosság szerepe és jelentősége, aminek legfőbb okozói egyrészt a folyamatosan és drasztikusan változó üzleti környezet, másrészt a gazdasági és geopolitikai változások. Mindezek gyökerei a 2008-as pénzügyi válságra vezethetőek vissza, ugyanakkor a 2020-as koronavírus válság, majd a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán konfliktus még inkább felszínre hozta a vállalatok pénzügyi tudatosságának jelentőségét. A vállalkozások újabb és újabb kihívásokkal szembesülnek, amelyekre megfelelő pénzügyi válaszokat szükséges adniuk. Ez azonban tudatosságot követel meg tőlük, valamint a velük kapcsolatban lévő érintettektől egyaránt, így az államtól, a pénzügyi intézményektől és a helyi hatóságoktól is, kiemelten a helyi önkormányzatoktól.

Tanulmányunkban elemezni kívánjuk a hazai KKV-szektor pénzügyi tudatosságának mértékét.  Kutatásunk során kkv-k körében végrehajtott három mintavétel adatait elemezzük konfirmatív faktormodell segítsével. A belső és külső pénzügyi mutatók súlya jelentősen változott modellünkben a COVID-19 járvány és az orosz-ukrán konfliktus miatt. 2022-re a kockázati és biztosítási index vált a legfontosabb mutatóvá, a külső pénzügyi mutatók fontossága növekedett, míg az adózási index jelentősége csökkent.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 21-26
DOI: 10.24387/CI.2023.2.5

Kontrolling a nemzetközi számviteli szabályok szerint könyvelő vállalkozások gyakorlatában

Szerző:

A globalizáció jelentôs hatást gyakorol a vállalkozások pénzügyi és számviteli rendszereire is. Ezek a folyamatok sok esetben kulcsfontosságú tényezôknek tekinthetôek, amelyekhez történô alkalmazkodás akár versenyképességi tényezô is lehet. Jelen írásunkban törekszünk áttekinteni a magyar számviteli rendszer és IFRS szerinti értékelési szabályok eltéréseit, másrészt meghatározott értékelési területek különbségeit.
CONTROLLER INFO VIII. évf. 2020.4. szám 8-12.
DOI: 10.24387/CI.2020.4.2

Szerkesztőség

információ

magazin