THE CHARACTERISTICS OF HUNGARIAN ECONOMIC GROWTH

When examining Hungarian economic growth, the dynamics of credit and investment play an important role. GDP, as the basis for measuring economic performance, often fails to adequately consider social and environmental factors. Therefore, alternative indicators, such as the Human Development Index and the Gross National Happiness Index, are more closely linked to measuring social well-being and sustainability. Attention to quality investments, which are essential for maintaining economic growth, is particularly important, as these investments foster technological development and the modernization of economic structures. The role of the credit market is also crucial, as appropriate credit provision and financing of investments fundamentally influence economic growth. Despite crises and geopolitical tensions, favourable lending conditions and state-supported credit programs, such as the Széchenyi Card Program, provide significant support for launching investments in domestic businesses. However, the external market environment, high inflation, and financial uncertainties may hold back further investments, which could reduce competitiveness in the long term.
XIII. ÉVFOLYAM 2025. SPECIAL ISSUES 2. 13-19
DOI: 10.24387/CI.SI.2025.2.3

A TŐKEBEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK GYAKORLATI KÉRDÉSEI A MEZŐGAZDASÁGBAN

A beruházási döntéseket megelőző érzékenységvizsgálat módszertana széles körben ismert és a döntéselőkészítés során annak hasznosítása napjainkban egy természetes igény. A kockázatok becslése, az egyes tényezők hatása mérhető, és a tőkebefektetők számára elengedhetetlen információkat tartalmaz. A jelenleg tapasztalt nemzetközi és hazai változó tényezőknek kitett gazdaságban kiemelten szükséges vizsgálni a reálberuházások kivitelezését érintő kockázatokat – pl. építés során felhasználandó anyagok árváltozása, – valamint a működés során várható hatásokat. A vizsgált témakör két területet ölel fel, egyrészt a negatív hatás bekövetkezésének valószínűségét, másrészt annak hatását. Tanulmányunkban bemutatjuk, annak egyszerű módszertanát, amely segítségével megállapítható, hogy a kedvezőtlen hatás milyen összegben, milyen mértékben módosítja a tervezett beruházás várható jövedelemezőségét. Munkánk során vizsgáljuk a befektető által elvárt „kockázati felár” meghatározásának módját. Áttekintjük, hogy számítások elvégzésével hogyan tudunk segítséget nyújtani a befektetők számára az optimális döntés érdekében.
XII. ÉVF. 2024. 3. SZÁM 21-27
DOI: 10.24387/CI.2024.3.4

ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN

A mai gazdasági környezetet az átlagosnál több tényező teszi változatossá, kockázatossá. Vannak nem várt fordulatok, amelyek a tartósnak látszó környezetet nagyon rövid idő alatt megváltoztatják, teszik ingataggá a gazdálkodás feltételeit. Gondolhatunk háborús helyzetekre, természeti katasztrófákra, a járványügyi helyzetekre és egyéb jelentős változást előidéző eseményekre. A jelenlegi helyzetben a pénztulajdonosok, tőkebefektetők fokozottan figyelnek a megtakarításaikra, elemzik a lehetőségeiket. A vállalkozások hosszútávú versenyképességének megalapozásában kiemelt szerep jut a tervezésnek, a várható folyamatok hatásvizsgálatának. Cikkünkben a reálbefektetésekről, a beruházásokról, azok kockázatáról, a beruházásgazdaságossági számításokról írunk, kiemelten, modellszámításokkal bemutatva az érzékenységvizsgálat módszerét.
XI. ÉVF. 2023. 4. SZÁM 40-46
DOI: 10.24387/CI.2023.4.9

A VÁLLALATI PÉNZÜGYI TUDATOSSÁG EGYRE INKÁBB FELÉRTÉKELŐDŐ SZEREPE A KORONAVÍRUS VÁLSÁG ÉS AZ OROSZ-UKRÁN KONFLIKTUST KÖVETŐEN

Napjainkban egyre inkább felértékelődik a vállalati pénzügyi tudatosság szerepe és jelentősége, aminek legfőbb okozói egyrészt a folyamatosan és drasztikusan változó üzleti környezet, másrészt a gazdasági és geopolitikai változások. Mindezek gyökerei a 2008-as pénzügyi válságra vezethetőek vissza, ugyanakkor a 2020-as koronavírus válság, majd a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán konfliktus még inkább felszínre hozta a vállalatok pénzügyi tudatosságának jelentőségét. A vállalkozások újabb és újabb kihívásokkal szembesülnek, amelyekre megfelelő pénzügyi válaszokat szükséges adniuk. Ez azonban tudatosságot követel meg tőlük, valamint a velük kapcsolatban lévő érintettektől egyaránt, így az államtól, a pénzügyi intézményektől és a helyi hatóságoktól is, kiemelten a helyi önkormányzatoktól.

Tanulmányunkban elemezni kívánjuk a hazai KKV-szektor pénzügyi tudatosságának mértékét.  Kutatásunk során kkv-k körében végrehajtott három mintavétel adatait elemezzük konfirmatív faktormodell segítsével. A belső és külső pénzügyi mutatók súlya jelentősen változott modellünkben a COVID-19 járvány és az orosz-ukrán konfliktus miatt. 2022-re a kockázati és biztosítási index vált a legfontosabb mutatóvá, a külső pénzügyi mutatók fontossága növekedett, míg az adózási index jelentősége csökkent.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 21-26
DOI: 10.24387/CI.2023.2.5

Kontrolling a nemzetközi számviteli szabályok szerint könyvelő vállalkozások gyakorlatában

A globalizáció jelentôs hatást gyakorol a vállalkozások pénzügyi és számviteli rendszereire is. Ezek a folyamatok sok esetben kulcsfontosságú tényezôknek tekinthetôek, amelyekhez történô alkalmazkodás akár versenyképességi tényezô is lehet. Jelen írásunkban törekszünk áttekinteni a magyar számviteli rendszer és IFRS szerinti értékelési szabályok eltéréseit, másrészt meghatározott értékelési területek különbségeit.
CONTROLLER INFO VIII. évf. 2020.4. szám 8-12.
DOI: 10.24387/CI.2020.4.2