Dr. Lakatos Vilmos

AZ ESG-JELENTÉS BEFEKTETŐI ÉRTÉKÍTÉLETRE GYAKOROLT HATÁSA MAGYAR TŐZSDEI VÁLLALATOK PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

Szerző:

A piacvezető vállalkozások nem pénzügyi jelentései ezidáig önkéntes többletinformáció nyújtásnak voltak minősíthetők, ami bizonyította ezen cégek elkötelezettségét a jövőbeni fenntarthatóság iránt. 2022-ben az Európai Tanács hivatalosan is elfogadta a Vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelvet, amely alapján az EU-ban működő vállalatok egyre szélesebb körének kell jelentenie lépcsőzetesen nem-pénzügyi számaikról. Tanulmányunkban azokra a 2023-ban már több éve tőzsdei cégekre fókuszáltunk, amelyek törvényi kötelezettség nélkül is már ekkor ESG típusú jelentésekkel igazolták, hogy hosszú távon fontosnak ítélik ezeket a törekvéseket. Hipotézisként fogalmaztuk meg, hogy e vállalati kör piaci értékmutatói pozitívabb és egyúttal reálisabb befektetői értékítéletet tükröznek vissza a kontrollcsoportéhoz képest, amely viszont az eredményeink alapján csak a P/BV mutatóinál mutatkozott meg magas statisztikai valószínűséggel. Bár átlagosan a befektetők reálisabban ítélték meg az ESG jelentést készítő vállalatokat, összességében ezek a különbségek statisztikailag még nem voltak szignifikánsak.
XII. ÉVF. 2024. 3. SZÁM 2-8
DOI: 10.24387/CI.2024.3.1

Cash flow elemzés dashboard alapú támogatással

Szerző:

A tanulmányban néhány dashboard alkalmazás általános jellemzése, valamint egy adott alkalmazásra illesztve 16 Hajdu-Bihar megyei mezőgazdasági kis- és középvállalkozás pénzforgalmi teljesítménymutatói szintén dashboard szemléltetéssel kerülnek bemutatásra, illusztrálva azokat az elemzési és összehasonlítási lehetőségeket, amelyek segítik a vezetőket a megalapozottabb döntéshozatalban.
X. ÉVF. 2022. 1. SZÁM 16-23
DOI: 10.24387/CI.2022.1.3

Tőkeszerkezeti összefüggések a regionális agrárvállalkozások körében

Szerző:

Az agrárium kifejezetten tőkeigényes ágazat, az ágazat szereplőit magas összegű eszközállomány jellemzi. Az eszközök állományán belül a befektetett eszközök dominanciája figyelhető meg. A 2008-2009-es válságot követően az agrárszektor hitelhez jutási lehetőségei is beszűkültek, azonban 2013-tól folyamatosan nő a bankhitelek aránya a szektoron belül, köszönhetően a kedvezményes hitelkonstrukcióknak, például a Növekedési Hitelprogramoknak. Abban, hogy a bankok erőteljesebben nyitottak az agrárvállalkozások irányába az is szerepet játszott, hogy nőtt a szektor vállalkozásai által realizált jövedelem volumene, bár a jövedelmezőségről ez nem mondható el. Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a 2012 és 2018 közötti időszakban milyen változások mentek végbe a társas agrárvállalkozások tőkeszerkezetében, s e változásoknak milyen hatásuk volt a gazdálkodás néhány más jellemzőjére. Kutatásunk három statisztikai régió társas agrárvállalkozásaira terjedt ki. Igyekeztünk feltárni az egyes régiók közötti eltéréseket, s azok lehetséges okait. Megállapítottuk – többek között – hogy a társas agrárvállalkozásokra továbbra sem jellemző a jelentős eladósodottság, s a kötelezettségállományon belül a hosszú lejáratú kötelezettség aránya tovább nőtt.
CONTROLLER INFO IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 2-7
DOI: 10.24387/CI.2021.2.1

Méret függő kontrolling sajátosságok a mezőgazdasági vállalkozások esetén

Szerző:

A tanulmányban bemutatásra kerülnek az elemzésbe vont mezõgazdasági kis- közepes és nagyvállalkozások kontrolling jellemzõi, a vállalkozások tervezési sajátosságai, a beszállítók és vevõk értékelési gyakorlata, a termelés, illetve szolgáltatás likviditásának megítélése, valamint a vállalkozások jövõképe, amely alapján ha általánosítani nem is, de bizonyos mértékben jellemezni lehet a kontrolling eszközök és módszerek az eltérõ méretkategóriájú mezõgazdasági vállalkozások által történõ alkalmazását.
CONTROLLER INFO IX. évf. 2021.1. szám 24-29.
DOI: 10.24387/CI.2021.1.5

Szerkesztőség

információ

magazin