AN OVERVIEW OF NON-PROFIT ORGANIZATIONS ACROSS HUNGARY

This paper aims to present a wide range of examining the research concerning Non-Profit Organizations in Hungary. Starting with a review of the civic society’s theories relevant to this field, encountering various essential definitions to clear the concept, exploring through the phenomena among the European Union in general defining their mission, motives and tools , in addition to shedding light on the Hungarian Non-Profit Organizations in depth by performing trend analysis to reveal the time series changes using M-K test as a non-parametric approach as well as applying the Sen’s slop method to encounter the trend magnitude. This study examines the financial sustainability of NPOs by calculating the differences between their income and expenditure, provides an overview of multiple variables related to these organizations such as Number of NPO, Expenditure, Revenues, Employees in NPO sector and Number of volunteers. This paper also highlights the emergence of NPOs sector in Hungary between 2003-2023, as well as evaluating their performance on a county scale with providing a spatial distribution and clearing the average revenue of NPOs in Hungary.
XIII. ÉVFOLYAM 2025. SPECIAL ISSUES 1. 46-55
DOI: 10.24387/CI.SI.2025.1.7

AZ ESG-JELENTÉS BEFEKTETŐI ÉRTÉKÍTÉLETRE GYAKOROLT HATÁSA MAGYAR TŐZSDEI VÁLLALATOK PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

A piacvezető vállalkozások nem pénzügyi jelentései ezidáig önkéntes többletinformáció nyújtásnak voltak minősíthetők, ami bizonyította ezen cégek elkötelezettségét a jövőbeni fenntarthatóság iránt. 2022-ben az Európai Tanács hivatalosan is elfogadta a Vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelvet, amely alapján az EU-ban működő vállalatok egyre szélesebb körének kell jelentenie lépcsőzetesen nem-pénzügyi számaikról. Tanulmányunkban azokra a 2023-ban már több éve tőzsdei cégekre fókuszáltunk, amelyek törvényi kötelezettség nélkül is már ekkor ESG típusú jelentésekkel igazolták, hogy hosszú távon fontosnak ítélik ezeket a törekvéseket. Hipotézisként fogalmaztuk meg, hogy e vállalati kör piaci értékmutatói pozitívabb és egyúttal reálisabb befektetői értékítéletet tükröznek vissza a kontrollcsoportéhoz képest, amely viszont az eredményeink alapján csak a P/BV mutatóinál mutatkozott meg magas statisztikai valószínűséggel. Bár átlagosan a befektetők reálisabban ítélték meg az ESG jelentést készítő vállalatokat, összességében ezek a különbségek statisztikailag még nem voltak szignifikánsak.
XII. ÉVF. 2024. 3. SZÁM 2-8
DOI: 10.24387/CI.2024.3.1

Cash flow elemzés dashboard alapú támogatással

A tanulmányban néhány dashboard alkalmazás általános jellemzése, valamint egy adott alkalmazásra illesztve 16 Hajdu-Bihar megyei mezőgazdasági kis- és középvállalkozás pénzforgalmi teljesítménymutatói szintén dashboard szemléltetéssel kerülnek bemutatásra, illusztrálva azokat az elemzési és összehasonlítási lehetőségeket, amelyek segítik a vezetőket a megalapozottabb döntéshozatalban.
X. ÉVF. 2022. 1. SZÁM 16-23
DOI: 10.24387/CI.2022.1.3

Tőkeszerkezeti összefüggések a regionális agrárvállalkozások körében

Az agrárium kifejezetten tőkeigényes ágazat, az ágazat szereplőit magas összegű eszközállomány jellemzi. Az eszközök állományán belül a befektetett eszközök dominanciája figyelhető meg. A 2008-2009-es válságot követően az agrárszektor hitelhez jutási lehetőségei is beszűkültek, azonban 2013-tól folyamatosan nő a bankhitelek aránya a szektoron belül, köszönhetően a kedvezményes hitelkonstrukcióknak, például a Növekedési Hitelprogramoknak. Abban, hogy a bankok erőteljesebben nyitottak az agrárvállalkozások irányába az is szerepet játszott, hogy nőtt a szektor vállalkozásai által realizált jövedelem volumene, bár a jövedelmezőségről ez nem mondható el. Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a 2012 és 2018 közötti időszakban milyen változások mentek végbe a társas agrárvállalkozások tőkeszerkezetében, s e változásoknak milyen hatásuk volt a gazdálkodás néhány más jellemzőjére. Kutatásunk három statisztikai régió társas agrárvállalkozásaira terjedt ki. Igyekeztünk feltárni az egyes régiók közötti eltéréseket, s azok lehetséges okait. Megállapítottuk – többek között – hogy a társas agrárvállalkozásokra továbbra sem jellemző a jelentős eladósodottság, s a kötelezettségállományon belül a hosszú lejáratú kötelezettség aránya tovább nőtt.
CONTROLLER INFO IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 2-7
DOI: 10.24387/CI.2021.2.1

Méret függő kontrolling sajátosságok a mezőgazdasági vállalkozások esetén

A tanulmányban bemutatásra kerülnek az elemzésbe vont mezõgazdasági kis- közepes és nagyvállalkozások kontrolling jellemzõi, a vállalkozások tervezési sajátosságai, a beszállítók és vevõk értékelési gyakorlata, a termelés, illetve szolgáltatás likviditásának megítélése, valamint a vállalkozások jövõképe, amely alapján ha általánosítani nem is, de bizonyos mértékben jellemezni lehet a kontrolling eszközök és módszerek az eltérõ méretkategóriájú mezõgazdasági vállalkozások által történõ alkalmazását.
CONTROLLER INFO IX. évf. 2021.1. szám 24-29.
DOI: 10.24387/CI.2021.1.5