Dr. Varga János

A tanulmány tárgya, hogy bemutassa a Junior Engineers Camp – Harman Hackathon eredményeit, tanulságait, amely Székesfehérváron az önkormányzat, a vállalat és a felsőoktatási intézmény együttműködésében valósul meg. A cikk nem tűzi ki célul, hogy a hackathonra vonatkozó teljes szakirodalmi hátteret ismertesse. Ugyanakkor fontos feladata, hogy a Harman Hackathonon keresztül betekintést nyújtson az együttműködésben résztvevő szervezetek, intézmények, az önkormányzat szerepeinek, egymást kiegészítő tevékenységeibe. A tanulmány további célja megvizsgálni ezen a konkrét hackathon révén milyen értékek jönnek létre a különböző stakeholderek részéről. A kutatás a hackathon szervezőinek és résztvevőinek nézőpontjait, előzetes elképzeléseit, tapasztalatait és meglátásait elemzi kérdőíves kutatás eredményeként. Nézőpontjuk rávilágít arra, hogyan lehet egy helix modell együttműködésen alapuló hackathont hatékonyabban és szervezettebben menedzselni, hogy a folyamat végén új érték keletkezzen. A tanulmány alapvető célja az, hogy bizonyítékot találjon arra nézve, hogy az innovációs együttműködésnek ebben a formájában az érintettek (szervezők, résztvevők) win-win helyzetben találhatják magukat. A kutatás hozzájárul, ahhoz, hogy a hackathont, mint közösségi élményen alapuló értékteremtő folyamatot is megjelenítsük, annak közösségépítő szerepével. Az innovatív közösség építése hozzájárulhat a helyi társadalom jól-létéhez és a környezeti, társadalmi kihívások leküzdéséhez.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 61-66
DOI: 10.24387/CI.2025.1.12

A kutatás az Óbudai Egyetem hallgatói körében vizsgálja a mesterséges intelligencia (MI) gazdasági felsőoktatásban való alkalmazását. A munka áttekinti az MI oktatási potenciálját és az oktatásban való alkalmazásának előnyeit és kihívásait meglévő kutatási eredményekkel alátámasztva. 162 aktív hallgató körében elvégzett kérdőíves felmérés részletezésével mutatja be az egyetem hét gazdasági és menedzsment szakán tanuló körében végzett adatgyűjtés eredményeit leíró statisztikák és hipotézisvizsgálatok segítségével. Az eredmények szerint a diákok a korábbi mesterséges intelligenciával kapcsolatos tapasztalatuktól függetlenül összességében pozitívan tekintenek ennek a techonológiának az oktatásban való használatára, 91%-a úgy véli, hogy az MI előnyösen lenne használható az egyetemi oktatásban. A következtetések hangsúlyozzák az MI oktatási integrációjának jelentőségét és szükségességét, ajánlásokat téve az intézmények számára az MI oktatási képességek fejlesztésére és a tanárok képzésére.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 40-45
DOI: 10.24387/CI.2025.1.8

A cikk a fenntarthatóság és az innováció összefüggéseit vizsgálja a turisztikai szektorban, kihangsúlyozva az új stratégiák és megközelítések elengedhetetlen szükségességét a kihívásokkal teli globális környezetben. A kutatás többlépcsős módszertant alkalmaz, a Scopus adatbázis és a VOSviewer segítségével öt kulcsfontosságú témakört azonosított: környezeti fenntarthatóság, gazdasági fejlődés, technológiai előrelépések, oktatás, valamint irányítás és stratégiai menedzsment. Az elemzés rávilágít a turizmusban rejlő fenntarthatósági lehetőségekre és az innovációs potenciál kiaknázásának fontosságára. A fenntartható turizmus megvalósítása kulcsfontosságú a turisztikai desztinációk hosszú távú versenyképességének és fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Az eredmények alapján a tanulmány a megalkotott szisztematikus keretrendszer használatát javasolja, amely segíti a turisztikai ágazat szereplőit a fenntarthatósággal összefüggő innovációk kialakításában.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 34-39
DOI: 10.24387/CI.2025.1.7

A tanulmány célja a digitalizáció logisztikai ágazatra gyakorolt hatásainak feltárása, különös tekintettel az ellátási láncok hatékonyságára, rugalmasságára és ügyfélélményére. A kutatás során négy vállalat vezetőjével készített félig strukturált interjúk és szekunder források elemzése történt. Az elemzés szerint a modern technológiák, mint a mesterséges intelligencia, az Internet of Things, és az automatizáció növelik az ágazat hatékonyságát és csökkentik az emberi hibák esélyét. Emellett azonban jelentős akadályokat jelentenek az adatbiztonság, a technológiai költségek és a munkaerő képzése. Az ügyfélélmény javulása mellett az együttműködés és az átláthatóság szintén kiemelkedő jelentőségű. A digitalizáció alapvető átalakulást eredményez a logisztikai szektorban, amely kulcsfontosságú lesz a globális versenyképesség fenntartásában. A kutatás rámutat, hogy a sikeres digitalizáció feltétele az IT-infrastruktúra fejlesztése, az oktatás előmozdítása, valamint az iparág szereplői közötti együttműködés erősítése.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 7-13
DOI: 10.24387/CI.2025.1.2