A HALASZTOTT ADÓ ALKALMAZÁSA A MAGYAR SZÁMVITELBEN – ELMÉLET ÉS GYAKORLAT

A globális minimumadó megjelenése többek között azt is eredményezte, hogy a magyar számviteli szabályozásban is megjelent a halasztott adó alkalmazásának lehetősége.

Az alapvető elgondolása a halasztott adó intézményének az, hogy a beszámolók címzettjei a tárgyévről készült beszámolóban már előre láthassák azoknak az adózással kapcsolatos visszaforduló tételeknek az összevont hatását, amelyek a tárgyévet követő években növelik vagy csökkentik majd az nyereségadó fizetési kötelezettséget.

Összefoglaló tanulmányunk két fő kérdés köré szerveződik. Az egyik, hogy melyek azok a tételek, amelyek előreláthatóan növelik vagy csökkentik a későbbi évek nyereségadó fizetési kötelezettségét. A másik pedig, hogy milyen módszerrel lehet számszerűsíteni a későbbi nyereségadó fizetési kötelezettségre gyakorolt hatást.
XII. ÉVF. 2024.2.SZÁM 2-6
DOI: 10.24387/CI.2024.2.1

A SZÁMVITELI SZAKMA DIGITALIZÁLÁSA

A számviteli szakma hagyományos szakma, a számviteli szabályok és alapelvek már évek óta változatlanok. Az üzleti élet globalizációja, az erősebb szabályozás és a számos technológiai, innovációs megoldás azonban nem kerüli meg a könyvelői szakmát sem. A számviteli szakma előtt álló kihívások a gyakorlat és az üzleti/gazdasági folyamatok gyors adaptációjának és átalakításának szükségességében mutatkozik meg anélkül, hogy feladnánk az alapvető számviteli szabályokat és elveket. A tanulmány célja megvizsgálni a számviteli szakma digitalizációjával kapcsolatos lehetőségeket és kockázatokat, a számviteli szakma digitalizációjával szembeni kihívásokat szakirodalmi kutatással, és egy kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása a számviteli szakmában dolgozók körére vonatkozóan. A kutatás konklúziója, hogy a technológiai változások és a digitalizáció jelentős hatással lesz a számviteli szakmára a jövőben. Ezek a változások befolyásolják a könyvelők munkájának módját, új ismeretekre megszerzésére lesz szükség, és végül ezáltal „új típusú” számviteli szakembereket eredményez.
XI. ÉVF. 2023. 3. SZÁM 43-49
DOI: 10.24387/CI.2023.3.9

Könyvvizsgálati helyzetkép, a könyvvizsgálat minőségének mérése

A 2014/56/EU irányelv előírásai szerint a könyvvizsgálók munkájának megítélése a közfelügyelet fel­ adata. A könyvvizsgálat minőség-ellenőrzésének mindig a kockázaton kell alapulnia, arányosnak kell lennie a befektetők kockázatával, és a megbízások nagyságával. Rizikó faktornak tekintendő az … tovább »

A Cash flow-kimutatás összeállítása és elemzése a 2019. évi Számviteli Törvényi változások háttérvilágításában

Tanulmányunkban a Számviteli Törvény és a gyakorlati alkalmazás gyűrűjében rendszerezzük a cash flow-kimutatás összeállításához és elemzéséhez szükséges ismereteket. Az elméleti ismeretek összefoglalásán túl gyakorlati esetek és esettanulmányok is segítik a témához kapcsolódó ismeretek újragondolását miközben … tovább »

Teljesítmény mérése a vállalkozások gyakorlatában, a free cash flow levezetésének modellje

Tanulmányunkban egy – a hazai számviteli törvény alapján vezetett nyilvántartások alapján összeállítható – free cash flow modellt vázolunk fel, amely feltehetően alkalmas lehet a hazai vállalatok (elsősorban a közép- és nagyvállalatok) teljesítménymérésére. A teljesítmény mérésének … tovább »