Menich-Jónás Judit

A helyi önkormányzatok gazdálkodásának alapja az éves költségvetés, mely az államháztartás része. Az önkormányzati gazdálkodás egyik legfontosabb területe a költségvetés-tervezés, melynek elkészítése során a bevételeket és a kiadásokat tekintve jelentős a bizonytalanság. A széles feladat- és hatáskör, az egyre romló finanszírozás, és a növekvő működési kiadások évről-évre egyre nagyobb terhet róttak az önkormányzatokra. Az önkormányzati rendszer megújítására egészen 2011-ig várni kellett. A helyi önkormányzatok a feladataik ellátáshoz szükséges forrás biztosítása érdekében részt vehetnek vállalkozásokban, azonban – bár a 2011. évi önkormányzati reformok kapcsán az önkormányzatok adósságállományának átvállalása megtörtént – az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok magas adósságállománya kockázatot jelent a helyi alrendszer, illetve az államháztartás egésze számára. Az önkormányzatok gazdasági társaságainak működését, illetve a hozzájuk kapcsolódó kockázatokat meghatározzák a tulajdonos önkormányzat működésében megjelenő kockázatok, és ez fordítva is igaz. A gazdasági társaságok működésének átláthatóságához, az üzleti tervezéshez, beszámoltatáshoz, a szükséges korrekciók végrehajtásához szükséges a tulajdonosi joggyakorlás erősítése, a feladatellátás gazdaságosságának és hatékonyságának mérésére alkalmas követelmény- és célrendszer kialakítása.
IX. ÉVF. 2021. 3. SZÁM 56-61.
DOI: 10.24387/CI.2021.3.11

A globalizáció térnyerése a világgazdaság számos pontján megmutatta a hatásait. Nemzetközi kereskedelem tekintetében jelentős mértékű élénkülés ment végbe, így a számvitellel szemben is fokozatosan újabb igények merültek fel. A nemzeti számviteli szabványok hiányosságai és korlátai egyre inkább felszínre kerültek a nemzetközi piacokon. Egyértelművé vált, hogy új kihívással nézett szembe a könyvelői szakma. Megoldásként a nemzetközi számviteli rendszerek kidolgozása szolgált. A szakirodalmi áttekintésemben kifejezetten az IFRS-ek alkalmazására térek ki, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen tényezők befolyásolják a bevezetésre vonatkozó döntést és milyen hatásai vannak a már megvalósult bevezetésnek. Az IFRS-ek befogadása az Európai Unióba a számvitel nemzetközi harmonizációjának törekvéseiben mérföldkő volt, így célszerűnek tartom a téma részletesebb körültekintése érdekében, hogy bemutassam hogyan ment végbe ez a folyamat az Európai Unión belül, illetve kitérek az IFRS-ek magyarországi alkalmazására.
IX. ÉVF. 2021. 2. SZÁM 27-32
DOI: 10.24387/CI.2021.2.5