How controlling supports decision taking in Industry 4.0 environment

In today’s fast changing economic environment the management must react rapidly, but decisions should have also a sound basis. This means new challenges for controlling, as its main task to support the management with founded reports. In such fast-changing environment dashboard reports can be a good supporting tool to management in decision making, where they can check real time data and drill down to further details, when it is needed. Also, information technology develops rapidly. What is on one hand helps controllers to build such dashboard reports, but on the other hand they should keep up with technology changes. My paper describes how data should be selected, cleaned, stored and prepared to dashboard reports. I also describe what to take care at visualisation of data in dashboard to help management to see the trends and the deviations quickly. At the end of my paper I present, how a dashboard implementation project looks like at a big manufacturing firm. My aim with this paper to help controllers with practical advices at implementation of new dashboard reporting.
IX. ÉVF. 2021. 3. SZÁM 62-66.
DOI: 10.24387/CI.2021.3.12

Önkormányzati gazdálkodás és az önkormányzati tulajdonú társaságok kapcsolata

A helyi önkormányzatok gazdálkodásának alapja az éves költségvetés, mely az államháztartás része. Az önkormányzati gazdálkodás egyik legfontosabb területe a költségvetés-tervezés, melynek elkészítése során a bevételeket és a kiadásokat tekintve jelentős a bizonytalanság. A széles feladat- és hatáskör, az egyre romló finanszírozás, és a növekvő működési kiadások évről-évre egyre nagyobb terhet róttak az önkormányzatokra. Az önkormányzati rendszer megújítására egészen 2011-ig várni kellett. A helyi önkormányzatok a feladataik ellátáshoz szükséges forrás biztosítása érdekében részt vehetnek vállalkozásokban, azonban – bár a 2011. évi önkormányzati reformok kapcsán az önkormányzatok adósságállományának átvállalása megtörtént – az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok magas adósságállománya kockázatot jelent a helyi alrendszer, illetve az államháztartás egésze számára. Az önkormányzatok gazdasági társaságainak működését, illetve a hozzájuk kapcsolódó kockázatokat meghatározzák a tulajdonos önkormányzat működésében megjelenő kockázatok, és ez fordítva is igaz. A gazdasági társaságok működésének átláthatóságához, az üzleti tervezéshez, beszámoltatáshoz, a szükséges korrekciók végrehajtásához szükséges a tulajdonosi joggyakorlás erősítése, a feladatellátás gazdaságosságának és hatékonyságának mérésére alkalmas követelmény- és célrendszer kialakítása.
IX. ÉVF. 2021. 3. SZÁM 56-61.
DOI: 10.24387/CI.2021.3.11

Szervezeti változásokat érintő kihívások kontrollja

Az állandóan változó gazdasági feltételekhez való folyamatos alkalmazkodás, a versenyképesség fenntartása a gazdálkodó szervezetek egyik legnagyobb próbatétele. Ebben nyújthat támogatást a szervezetfejlesztés és controlling tevékenység. A szervezetfejlesztők célja, hogy produktív és élhetőbb szervezeteket formáljanak. A controlling a vállalat működési folyamatát minőségi riportok készítésével és egy komplex vállalati irányítási rendszer operatív és stratégiai szintű üzemeltetésével támogatja. Mindkét tevékenység támogatja a vezetőket, a munkatársakat abban, hogy olyan szervezeti kultúrát, célrendszereket és működést alkossanak, amely megteremti a versenyelőnyt biztosító hozzáadott értéket és élhető környezetet biztosít a vállalat tagjai és a vállalat körül lévő kapcsolódások számára. Legyen szó egy dinamikusan fejlődő vállalkozás életéről vagy egy nagyvállalat működéséről a szervezetnek működése során folyamatos kihívásokkal kell szembenézni.
IX. ÉVF. 2021. 3. SZÁM 50-55.
DOI: 10.24387/CI.2021.3.10

Egy vállalat stratégiai és operatív controllingjának kialakítása, eszközeinek meghatározása

A jelenlegi gazdasági helyzet arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy gazdálkodásuk, döntéseik pontosak, aktuálisak és helyesek legyenek annak érdekében, hogy a folyamatosan változó piacokon meg tudjanak maradni. Ezen piacok dinamikus változása arra ösztönzi a vállalatokat, hogy minél gyorsabban és gördülékenyebben alkalmazkodjanak a kialakult változásokhoz. A jól működő vállalkozás két elengedhetetlen alapfeltétele és célkitűzése a költségminimalizálás és a profitmaximalizálás. Ezen célkitűzések megvalósítása egyértelműen a cégvezetés feladata. A vizsgálat alá vont vállalat esetében az általam javasolt stratégiai és operatív kontrolling jelentősége abban rejlik, hogy annak hatékony működése során a vállalat vezetősége folyamatos és naprakész, de megszűrt, strukturált, kiértékelt információkkal rendelkezzenek az adott projekt – akár változó gazdasági környezet mellett is -, illetve a vállalat gyenge pontjaival kapcsolatosan és a változásokra rugalmasan legyen képes reagálni.
IX. ÉVF. 2021. 3. SZÁM 46-49.
DOI: 10.24387/CI.2021.3.9

Döntéstámogatás forrásai és eredményesség – magyar KKV szektor vizsgálata a feldolgozóiparban

A hazai kis- és középvállalkozások az Európai Unió többi országához hasonlóan nagymértékben hozzájárulnak a bruttó hazai termék előállításához, a foglalkoztatásban pedig még ennél is jelentősebb szerepet töltenek be. A termelékenységük és a gazdasági hatékonyságuk azonban továbbra is lemaradást mutat a mind a fejlettebb európai országok kis- és középvállalataihoz képest, mind pedig a hazai nagyvállalatokkal történő összehasonlításban, ezért minden lehetőséget meg kell ragadni a versenyképességük fokozására. A vállalati versenyképesség fő összetevői a teljesítmény és hatékonyság. Ezt támasztják alá a vállalkozások és a kisvállalkozások körében végzett kutatások nagy része, azonban más kutatások azt is feltárták, hogy a szakirodalomban gyakran ellentmondásos eredmények születnek. Azt találták, hogy különböző tényezők különböző mértékben befolyásolják a cég teljesítményét, az eredmények gyakran következetlenek, illetve jelentéktelen összefüggésekről is beszámoltak.
IX. ÉVF. 2021. 3. SZÁM 36-45.
DOI: 10.24387/CI.2021.3.8

A COVID-19 hatása a magyar bankrendszerre

2020 elején egy új vírus ütötte fel a fejét Kínában. A szóbanforgó vírus az úgynevezett új koronavírus (a következőkben: COVID-19) volt, amely világszerte pandémiás helyzetet okozott. A világjárvány okozta körülmények miatt a nemzetgazdaságokban lassulás volt megfigyelhető, és ezzel egyidejűleg egy világméretű gazdasági válságot bontakozott ki.
IX. ÉVF. 2021. 3. SZÁM 32-35.
DOI: 10.24387/CI.2021.3.7

Tőzsdei indikátorok hatékonysága

Az elmúlt években a tőzsdei kereskedés rendkívüli népszerűségre tett szert. Kezdetben az emberek sorfordító jelleget tulajdonítanak egy bróker számla megnyitásának és a végtelen információ tömegből próbálják kiválasztani azokat az eszközöket, melyektől a sikereket remélik. De létezik e ez a siker? Van e a technikai elemzésnek és a technikai indikátoroknak jövendölő képessége? Vagy a tudományos világban elfogadott hatékony piacok elméletét lehetetlen kikerülni. Cikkemben ezekre a kérdésekre keresem a választ bemutatva a kereskedés esszenciáját, mely szubjektivitása miatt a kereskedők bizonyos százalékának bizonyíthatóan biztosítja a sikert. Az árfolyamok technikai elemzése sok százéves múltra tekint vissza gondolva csak a holland tulipántőzsdékre vagy a japán rizskereskedőkre. A technikai elemzés alapelve azóta sem változott, hogy lehet e stabilan előre jelezni az árfolyamok mozgását. A technológia fejlődésével ugyanakkor ez elemzés módszertana hatalmas átalakuláson ment át. A mai világban a technikai elemzés eszköztára szinte kimeríthetetlen. Cikkem második felében pivot pontok segítségével konkrét szimulációval elemzem, hogy a technikai indikátoroknak és az ezen alapuló egyszerű kereskedési stratégiának van e statisztikailag is bizonyítható, jósló funkciója. Vagy ezek az eszközök inkább csak döntéstámogató funkciót töltenek be a részvénykereskedésben.
IX. ÉVF. 2021. 3. SZÁM 28-31.
DOI: 10.24387/CI.2021.3.6

Célköltségszámítás mint lean módszer feltárása egy élelmiszeripari szervezet működésében

A célköltségszámítás több iparágon belül is sikeresen alkalmazott módszer, amely alkalmazásának hatására a szervezetek működési, költségallokációs és költségtervezési folyamatai hatékonyabbá válik. Az élelmiszeripar egyes szereplői esetében a célköltségszámítás implementálására az elmúlt évtizedekben azért sem kerülhetett sor, mert az élelmiszeripari termékek általában alacsony bonyolultsággal rendelkeznek. Továbbá a fogyasztói igények változása nem volt akkora befolyásoló erővel, mint más iparágakban, azonban ez napjainkra jelentősen megváltozott. Ezen költségelszámolási módszer nem csak egy költségszámítási eszközként funkcionál, hanem a folyamatok optimalizálásához és a szervezeti hatékonyság növeléséhez is hozzájárulhat. Alkalmazásával az élelmiszeripari szervezetek számára is elérhetővé válik a fogyasztói igények meghatározása, illetve a fogyasztói értékeke feltérképezése. Ezen fogyasztói igényeket és értékeket az ellátási lánc összes szereplőjének figyelemmel kell kísérnie, folyamatait és költség struktúráját ezek figyelembevétele mellett kell kialakítania. Magyarországon az élelmiszer-termékeket továbbfeldolgozó ipar területén a célköltségszámítási módszer egyáltalán nem alkalmazott, vagy csak ritka esetekben figyelhető meg az alkalmazása. Ugyanakkor ezen ritka esetek feltérképezésével kiválóan szemléltethető a célköltségszámítás hatékonysága. Kutatásomban egy az élelmiszer-termékeket továbbfeldolgozó szervezet költséganalitikáján keresztül ismertetem a célköltségszámítás alkalmazási lehetőségét, alkalmazásával elérhető eredményeket.
IX. ÉVF. 2021. 3. SZÁM 23-27
DOI: 10.24387/CI.2021.3.5

Kockázatkezelés az ellátási láncban

Az ellátási láncban az újszerű megoldások révén új kockázatok merülnek fel: az ellátási lánc hossza a megbízhatóságot csökkenti, a tevékenységeket összehangolva kell vizsgálni, és a piaci mechanizmusok jogi, gazdasági és etikai problémákat idéznek elő. Ezek együttes vizsgálata elengedhetetlen az ellátási láncban felmerülő kockázatokkal. A cikk az ellátási lánc fogalmának, annak kulcsfontosságú tényezőinek és az ehhez szorosan kapcsolódó versenyelőnyök bemutatását összegzi. Ezt követően rátér a kockázatokra, amelyet összekapcsol az ellátási lánccal, és megvizsgálja milyen kockázatokok merülhetnek fel a láncon belül, illetve a láncot körülvevő környezetben. Végül az említett kockázatok kezelésére próbál meg megoldási lehetőséget adni, amellyel lehetőség szerint a kockázatok csökkenthetők, illetve akár teljes mértékben eliminálhatóak.
IX. ÉVF. 2021. 3. SZÁM 16-22.
DOI: 10.24387/CI.2021.3.4

Kontrolling az online üzletek operációs vezetésében

Az online üzletek segítik a globalizációt, és hatékonyabb piacot teremtenek már csak az információs disszonanciák csökkentésén valamint a piacméreten keresztül is. Ezek a sajátos üzleti modellek ugyanakkor jelentős mennyiségű kihívást is jelentenek az operációs kontrolling tevékenységek tekintetében. A hagyományos üzletekhez képest az üzleti egységek határai még jobban összemosódnak, valamint a kontrolling tevékenységek sebessége is tovább hangsúlyosodik. Ebben a környezetben az operációs kontrolling nem csak folyamat, hanem rendszer szinten is fontos. Ahhoz, hogy ezt egy vállalat sikeresen végezze, és így hosszú távú teljesítményét javíthassa a belsőellenőrzés, fontos a szakemberek folyamatos tréningezése nem csak szakmai, hanem informatikai és rendszerismereti szempontból is.
IX. ÉVF. 2021. 3. SZÁM 12-15.
DOI: 10.24387/CI.2021.3.3

Logisztika a kontrolling megközelítéséből

A vállalat egy bonyolult szervezet, amely a kettős értékteremtés révén a vevő és a tulajdonos számára egyaránt értéket teremt. Minden vállalat kapcsolatban áll a tágabb környezetével, és belső szervezetével, rendszereivel. A vállalat menedzsmentje számára az adott iparági környezet elemzése, ezáltal a vállalat piaci elhelyezése, szerepének és stratégiájának meghatározása szempontjából kulcsfontosságú, hogy a vállalat egészének eredményességéről és gazdaságosságáról adott pillanatban és/vagy bizonyos időszakonként megfelelő információkkal rendelkezzen, ezért elengedhetetlen ezeknek a tényezőknek értékelése és folyamatos nyomon követése. Ezt a feladatot a vállalat kontrolling területe végzi el, döntéstámogató adatok és riportok előállításával.
IX. ÉVF. 2021. 3. SZÁM 7-11.
DOI: 10.24387/CI.2021.3.2

Aggregált KPI mutatószámok értékelése fuzzy logika alkalmazásával

Az elmúlt években az informatikai illetve gazdaság-informatikai innováció által létrejövő, elsősorban a Big Data és a digitalizáció alkalmazásával olyan adatbázisok és információs lehetőségek állnak rendelkezésre a szervezetek számára, amelyek alapjában véve változtatják meg az ezidáig alkalmazott controlling rendszereket. A különböző riportok egy-egy mutatószámban képesek kifejezni akár egy teljes terület vagy gyáregység teljesítményét illetve eredményét. Ahhoz hogy ez létrejöjjön alapvető elvárás a megfelelő és hatékony infrastruktúra és a megfelelő szakmai és matematikai módszerek alkalmazása. A mutatószámok hatékony értelmezéséhez és az abból történő döntéshozáshoz különböző értékelési algoritmusok és standardizálási normák szükségesek. Kutatásunkban egy esettanulmányt felhasználva megalkottunk egy értékáramok lean eredményességét szemléltető modellt. A fuzzy logika alapján kiválasztottunk egy szakértői bemeneti függvényt, amely egy nemzetközi gépjárműgyártó szervezet egyik hazai leányvállalata volt. Az aggregált mutatószámokat pedig egy standardizált, az értékáramok összességének átlagos eredményéhez viszonyítottuk. Az általunk felvázolt modell segítségével lehetőség nyílik arra hogy a lean fuzzy modellek ne csak a vállalkozások lean indexét és pénzügyi adatait alapul véve határozzák meg a lean mértékét.
IX. ÉVF. 2021. 3. SZÁM 2-6.
DOI: 10.24387/CI.2021.3.1