Dr. Garai-Fodor Mónika

A MAGYAR ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓSZERZÉS ELEMZÉSE HAZAI MINTÁN NYERT ADATOK FÉNYÉBEN

Szerző:

A tudatos élelmiszerfogyasztás az az állapot, amikor az emberek megfontolt döntéseket hoznak az ételeikkel és italaikkal kapcsolatban annak érdekében, hogy egészségesebben éljenek, környezettudatosabbak legyenek és társadalmi szempontból is felelősségteljesebben viselkedjenek. Jelen tanulmány középpontjában a magyar élelmiszerekkel kapcsolatos, a vásárlási döntést befolyásoló információszerzés elemzése áll a digitalizáció és a fogyasztói tudatosság aspektusából elemezve. Kvantitatív primer kutatási eredmények alapján elemeztük a hazai élelmiszertermékkel kapcsolatos információszerzés módját, megállapítva, hogy a társadalmi csatornák és a családtagok szerepe igen mérvadó információ a magyar élelmiszerek vásárlása során. A kutatás keretében azt is megállapítottuk, hogy hogy az élelmiszervásárlás még mindig jellemzően női feladat, a családon belüli vásárlási döntés tekintetében is alapvetően a női dominancia jellemzi az élelmiszer vásárlását, természetesen az egyéni preferencia mellett a családtagok elvárásainak és igényeinek figyelembevételével.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 53-58
DOI: 10.24387/CI.2024.1.9

HOGYAN VÁLTOZZUNK? MILYEN ISMERETEKRE, TUDÁSRA VAN SZÜKSÉG A MEGVÁLTOZOTT VILÁGUNKBAN?

Szerző:

2023-ban Európa és hazánk is nagy kihívások elé néz: háború, háborús fenyegetettség, infláció, élelmiszerválság, klímaválság, időjárási szélsőégek, energiahiány és válság. Kutatásunk fókuszában az állt, hogy mit gondolnak a megkérdezettek, milyen tudásra és ismeretekre van szükség a megváltozott világunkban. A kérdéseink közt kiemelten kezeltük még, hogy az alanyok életformájukon, életvitelükön kívánnak-e, illetve kényszerülnek-e változtatni, hogyan változott meg a vásárlási szokásuk, a különböző szolgáltatások igénybevételéhez a hozzáállásuk az utóbbi időben. 51 alanyt kérdeztünk meg kvalitatív kutatásunk keretében 2023. március-májusban. A válaszadók közt X, Y és Z generáció tagjai közel azonos arányban szerepeltek, budapestiek 40%-ban, vidékiek 60%-ban. A kutatás eredményeként rávilágítottunk azokra az ismeretekre, készségekre, melyek meglátásunk szerint jelenleg a legfontosabbak, és melyek oktatására és elsajátítására a mai oktatási rendszerben szükség mutatkozik.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 24-29
DOI: 10.24387/CI.2024.1.4

A MAGYAR KKV-K VÁLSÁGKEZELÉSI ELJÁRÁSAI ÉS GYAKORLATAI A PANDÉMIA ALATT

Szerző:

A koronavírus járvány következtében alig maradt olyan gazdasági szereplő, amely ne szenvedte volna el az azt követően kialakult igen súlyos gazdasági válságot. Ebben az időszakban újfent hangsúlyos kérdés lett, hogy hogyan lehet hatékonyan és megfelelő módon válságot kezelni. Bár 2008-at követően már komoly leckét kaphattunk a gazdasági világválságok természetéből, egyes szereplők még mindig nem tudtak megfelelően felkészülni egy újabb válság átvészelésére. Ma hangsúlyosan nehéz helyzetben vagyunk. Nemcsak a COVID-19 járvány, hanem az orosz-ukrán konfliktus is megnehezíti a gazdasági körülményeket. Ebben a tanulmányban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan igyekeztek a kisebb vállalkozások reagálni az őket érintő gazdasági kihívásokra. Felmérésünkben a KKV szektor vállalkozásait kérdeztük meg többek között a válságkezelésük módjáról. Jelen tanulmány ennek eredményeit mutatja be.
XI. ÉVF. 2023. 1. SZÁM 33-40
DOI: 10.24387/CI.2023.1.6

A koronavírus járvány által érintett működési területek a magyar KKV szektorban

Szerző:

A pandémia, és az annak köszönhető változások új alapokra helyezték a világ- és a nemzetgazdaság működését. Új munkamódszereket és működési elveket kellett elsajátítanunk, és rengeteg új kihívással kellett szembenéznünk. A tanulmány célja a leginkább sérülékeny területek azonosítása és javaslatok megfogalmazása a jövőbeli válságok még hatékonyabb kezelése érdekében.
X. ÉVF. 2022. 3. SZÁM 29-35
DOI: 10.24387/CI.2022.3.6

Megtakarítások kiválasztásának preferenciarendszere a pénzügyi kultúra aspektusai mentén a koronavírus járvány fényében

Szerző:

A válságok, így a koronavírus járvány okozta visszaesés is jelentős mértékben befolyásolta a gazdaság megtakarítási képességét és hajlandóságát, mely alól a háztartási szektor sem jelentett kivételt. A tanulmány célja, hogy bemutassa a háztartások megtakarításai mögötti motivációkat és a befolyásoló tényezőket annak érdekében, hogy iránymutatásul szolgáljon a jövőbeli válságok hatásainak becslésére.
X. ÉVF. 2022. 3. SZÁM 24-28
DOI: 10.24387/CI.2022.3.5

A pandémia pénzügyi kultúrára gyakorolt hatásának vizsgálata a különböző generációk szemével

Szerző:

A pénzügyi kultúra és tudatosság fogalma és fontossága a 2008-as válság után került a figyelem középpontjába, egyértelművé vált, hogy stabil pénzügyi háttértudás nélkül felelős döntést hozni. A digitalizáció és a pandémia azonban új kihívásokat támasztott a pénzügyi tudatossággal szemben. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, hogyan látják ezen hatásokat a különböző generációkba tartozó válaszadók.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 8-12
DOI: 10.24387/CI.2022.2.2

Az agilitás vállalati megítélése napjaink változó világában primer adatok alapján

Szerző:

A gyorsan változó és digitalizálódó világ számos kihívást támaszt az emberek és a szervezetek irányába. Ezen kihívásoknak való megfelelés egyik eszköze az agilitás, mely a közelmúltban kapott csak megfelelő figyelmet. A tanulmány célja hogy bemutassa, az agilitás jelenét és jövőjét egy primer kutatás eredményei alapján.

X. ÉVF. 2022. 1. SZÁM 55-59
DOI: 10.24387/CI.2022.1.9

Szerkesztőség

információ

magazin