A 21. század turbulens változásai újra és újra írták az egyének és a szervezetek kompetenciáit, és működési kereteit. Olyan új fogalmak jelentek meg, mint a digitális tudatosság, a kiberbiztonság, de a kompetenciák sorra is átalakult. … tovább »
A modern világunk tele van változásokkal. E változások lekövetése és az azokhoz való szüntelen alkalmazkodás minden szereplő elidegeníthetetlen feladata. E tanulmány célja a globális kihívások szubjektív érzékelésének vizsgálata a magyar és a szlovák kis- és … tovább »
A digitalizáció XXI. századi gyors elterjedése számos változást hozott a kis- és középvállalkozások életében a világ minden egyes táján. A digitalizáció adta lehetőségeket sokan előnynek, sokan pedig hátránynak tekintik. A folyamat előretörése jelentős mértékben átírta … tovább »
A kutatás, fejlesztés, és innováció napjainkban soha nem látott fontossággal bír. Az életstílus változásai és technológiai forradalmak, valamint a COVID-19 pandémia még inkább fókuszba helyezte az innovációt, valamint az innovációs tevékenységeket, ezáltal a KFI projekteket. Azonban az egyes országok innovációs attitűdje nem egyforma. Magyarország kiemelten kezeli az innovációs kezdeményezéseket, ösztönzi, és széleskörű eszköztárral próbálja segíteni azt. De kérdés, hogy minden vállalkozás nyitott az innovációra, tervez az innovációval? Tanulmányunk célja e kérdéskör körbejárása úgy, hogy összehasonlítjuk a magyar vállalkozásokat a Romániában működő társaikkal. Arra vagyunk kíváncsiak az írás során, hogy hogyan vélekednek a mintába bevont vállalkozások a KFI projektekről, hogyan vezetik, menedzselik azokat a projekt-, program-, és portfóliómenedzsment szemszögéből. Tanulmányunkkal rá szeretnék világítani a legfontosabb azonosságokra és különbözőségekre az egymástól való kölcsönös tanulás, valamint az erősségek és gyengeségek feltárása érdekében a két ország példája alapján.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 35-40
DOI: 10.24387/CI.2024.1.6
A világgazdaságot számos pozitív és negatív trend és megatrend hatja át. A kedvezőbbnek tekinthető trendek közül kiemelkedik a digitalizáció és a zöld átállás, bár utóbbit egy kedvezőtlen természeti változás, a globális felmelegedés és az üvegházhatás idézte elő. A kedvezőtlen folyamatok közül kiemelkedik a COVID-19 világjárvány, az energiaválság, az inflációs nyomás vagy az orosz-ukrán háború gazdasági következményei. Számos vállalkozás nem találta meg a megfelelő eszközt a reagálásra, miközben a digitalizáció és a digitális megoldások mindenki számára elérhető alternatívát jelentettek. Jelen tanulmány éppen a digitalizáció és a digitális felkészültség állapotát járja körül a vállalkozások körében. Szakirodalmi részében arra keresi a választ, hogy a digitális eszközök miben segíthetnek egy gazdálkodó szervezet számára. A szakirodalmi áttekintést követően primer kutatási eredmények bemutatására vállalkozik, amellyel a gyakorlati oldalt kívánja megvilágítani a megkérdezettek gazdasági szereplők működésén keresztül.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 9-14
DOI: 10.24387/CI.2024.1.2
A koronavírus járvány következtében alig maradt olyan gazdasági szereplő, amely ne szenvedte volna el az azt követően kialakult igen súlyos gazdasági válságot. Ebben az időszakban újfent hangsúlyos kérdés lett, hogy hogyan lehet hatékonyan és megfelelő módon válságot kezelni. Bár 2008-at követően már komoly leckét kaphattunk a gazdasági világválságok természetéből, egyes szereplők még mindig nem tudtak megfelelően felkészülni egy újabb válság átvészelésére. Ma hangsúlyosan nehéz helyzetben vagyunk. Nemcsak a COVID-19 járvány, hanem az orosz-ukrán konfliktus is megnehezíti a gazdasági körülményeket. Ebben a tanulmányban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan igyekeztek a kisebb vállalkozások reagálni az őket érintő gazdasági kihívásokra. Felmérésünkben a KKV szektor vállalkozásait kérdeztük meg többek között a válságkezelésük módjáról. Jelen tanulmány ennek eredményeit mutatja be.
XI. ÉVF. 2023. 1. SZÁM 33-40
DOI: 10.24387/CI.2023.1.6
A pandémia, és az annak köszönhető változások új alapokra helyezték a világ- és a nemzetgazdaság működését. Új munkamódszereket és működési elveket kellett elsajátítanunk, és rengeteg új kihívással kellett szembenéznünk. A tanulmány célja a leginkább sérülékeny területek azonosítása és javaslatok megfogalmazása a jövőbeli válságok még hatékonyabb kezelése érdekében.
X. ÉVF. 2022. 3. SZÁM 29-35
DOI: 10.24387/CI.2022.3.6
A válságok, így a koronavírus járvány okozta visszaesés is jelentős mértékben befolyásolta a gazdaság megtakarítási képességét és hajlandóságát, mely alól a háztartási szektor sem jelentett kivételt. A tanulmány célja, hogy bemutassa a háztartások megtakarításai mögötti motivációkat és a befolyásoló tényezőket annak érdekében, hogy iránymutatásul szolgáljon a jövőbeli válságok hatásainak becslésére.
X. ÉVF. 2022. 3. SZÁM 24-28
DOI: 10.24387/CI.2022.3.5
A pénzügyi kultúra és tudatosság fogalma és fontossága a 2008-as válság után került a figyelem középpontjába, egyértelművé vált, hogy stabil pénzügyi háttértudás nélkül felelős döntést hozni. A digitalizáció és a pandémia azonban új kihívásokat támasztott a pénzügyi tudatossággal szemben. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, hogyan látják ezen hatásokat a különböző generációkba tartozó válaszadók.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 8-12
DOI: 10.24387/CI.2022.2.2
A gyorsan változó és digitalizálódó világ számos kihívást támaszt az emberek és a szervezetek irányába. Ezen kihívásoknak való megfelelés egyik eszköze az agilitás, mely a közelmúltban kapott csak megfelelő figyelmet. A tanulmány célja hogy bemutassa, az agilitás jelenét és jövőjét egy primer kutatás eredményei alapján.
X. ÉVF. 2022. 1. SZÁM 55-59
DOI: 10.24387/CI.2022.1.9
A beruházások konkrét akciói a projektek formájában testesülnek meg. Számos projekt azonban már a kezdetek kezdetén elbukik, míg mások a kivitelezés időszaka alatt hiúsulnak meg. Több felmérés és vizsgálat foglalkozik a projektek bukásánál közrejátszó tényezőkkel, … tovább »
