ORSZÁGIMÁZST FORMÁLÓ ÉPÍTÉSZETI MEGAPROJEKTEK FELHASZNÁLÓI ÉRTÉKELÉSE

A projektek sikerességének vizsgálata számos kutatás és tanulmány tárgyát képezte az elmúlt időszakban. Ezek a kutatások jellemzően a vasháromszög elemeire fókuszáltak, vagyis arra, hogy a projekt határidőre, a költségvetési kereten belül és a kívánt eredménnyel valósuljon meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kívánt eredmény értékelése nagymértékben függ a felhasználók szubjektív véleményétől és döntésétől. A világ számos pontján találhatunk olyan projekteket, amelyek első ránézésre érdekesnek, impozánsnak vagy akár világhírűnek tűnnek, ám ha megkérdezzük a végfelhasználókat, gyakran igen negatív véleményeket hallhatunk. Ezek a projektek sokszor nem felelnek meg az igényeiknek, elvárásaiknak, vagy egyszerűen csak kényelmetlennek, használhatatlannak bizonyulnak a gyakorlatban. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa olyan nagyszabású, világraszóló projektek értékelését a felhasználók szemszögéből, amelyek globális jelentőséggel bírnak, vagy akár egy adott ország szimbólumává, turisztikai vonzerejévé váltak. A kutatás során különös figyelmet fordítottunk a különböző érdekcsoportok (stakeholderek) fontosságára. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy milyen üzenetet hordoznak ezek a mega projektek, és mit érzékelnek ebből a felhasználók, akiknek valójában a projektek elsődleges célközönségét kellene alkotniuk.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 67-73
DOI: 10.24387/CI.2025.1.13

A CSAPATMUNKÁHOZ SZÜKSÉGES SOFT SKILLEK FEJLESZTÉSE AZ OKTATÁSBAN

A modern munkaerőpiacon és oktatásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a soft skillek fejlesztése, különös tekintettel a csapatmunkához szükséges készségekre. Ezek a készségek elengedhetetlenek a sikeres együttműködéshez és a hatékony projektmunkához. A soft skillek közé tartoznak olyan interperszonális készségek, mint a kommunikáció, empátia, konfliktuskezelés és vezetői képességek, melyek fejlesztése kulcsfontosságú a fiatalok jövőbeli szakmai sikeréhez és a munkaerőpiaci versenyképességéhez. Az oktatási intézményeknek kiemelt szerepük van a soft skillek fejlesztésében, a csoportos feladatok, projektalapú tanulás és kooperatív módszerek alkalmazása révén. A tanárok facilitátorként támogathatják a diákok együttműködését és ösztönözhetik a hatékony csapatmunkát. A versenyszféra igényei is egyre inkább a soft skillek felé tolódnak el, mivel a munkáltatók olyan munkavállalókat keresnek, akik nemcsak szakmai tudással, hanem kiváló csapatmunka-készségekkel is rendelkeznek. Jelen tanulmányban ezek kérdéskört kívánjuk körbe járni az iskolai oktatás, különösen a felsőfokú oktatás szemszögéből. Célunk, hogy irányt mutassunk és utakat térképezzünk fel annak érdekében, hogy az oktatási rendszerből kikerülő fiatalok a leginkább megfelelő képességekkel és készségekkel fogjanak bele a szakmai karrierjük építésébe.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 54-60
DOI: 10.24387/CI.2025.1.11

A MAGYAR CÉGEK PÉNZÜGYI DÖNTÉSEINEK HÁTTERE: TUDATOSSÁG ÉS STRATÉGIA A VÁLLALATI PÉNZÜGYEKBEN

Jelen tanulmány a magyar vállalkozások pénzügyi döntéshozatalának hátterét és tudatosságát vizsgálja, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k). A pénzügyi tudatosság meghatározó szerepet tölt be a kkv-k működésében, jelentősen befolyásolva teljesítményüket és jövőbeli kilátásaikat. A fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező vállalkozások jellemzően előnyösebb döntéseket hoznak, ami erősíti hosszú távú versenyképességüket. Ezek a cégek hatékonyabban kezelik a kockázatokat és felkészültebbek a növekedéssel járó kihívásokra. A pénzügyileg tudatos kkv-k előnyt élveznek a finanszírozási források felhasználásában, a likviditás kezelésében és az adósságmenedzsmentben, ami kulcsfontosságú a fennmaradás és fejlődés szempontjából. Ez a fajta tudatosság elősegíti a megalapozott döntéshozatalt és egy testreszabott pénzügyi stratégia kialakítását, javítva ezáltal a vállalkozás átfogó működési hatékonyságát. Makrogazdasági szinten a kkv-szektor pénzügyi tudatosságának fejlesztése hozzájárul az ország gazdasági stabilitásához és versenyképességének javításához. A kutatás alapját képező, 655 vállalkozást felölelő kérdőíves felmérés a pénzügyi döntéshozatal folyamatait és szereplőit tárta fel a magyar vállalkozói szférában. Az eredmények rámutatnak, hogy a vállalkozás mérete és típusa jelentősen befolyásolja a döntéshozatali mechanizmusokat, értékes iránymutatást nyújtva a szektor szereplőinek a jövőbeli sikerek eléréséhez.
XIII. ÉVF. 2025. 1. SZÁM 28-33
DOI: 10.24387/CI.2025.1.6

A MAGYAR ÉS SZLOVÁK VÁLLALKOZÁSOK GLOBÁLIS KIHÍVÁSOKNAK VALÓ MEGFELELÉSE

A modern világunk tele van változásokkal. E változások lekövetése és az azokhoz való szüntelen alkalmazkodás minden szereplő elidegeníthetetlen feladata. E tanulmány célja a globális kihívások szubjektív érzékelésének vizsgálata a magyar és a szlovák kis- és … tovább »

VERSENYELŐNYT BIZTOSÍTÓ KISVÁLLALATI DIGITÁLIS MEGOLDÁSOK AZ OPERATÍV MŰKÖDÉSBEN

A digitalizáció XXI. századi gyors elterjedése számos változást hozott a kis- és középvállalkozások életében a világ minden egyes táján. A digitalizáció adta lehetőségeket sokan előnynek, sokan pedig hátránynak tekintik. A folyamat előretörése jelentős mértékben átírta … tovább »

A ROMÁN ÉS A MAGYAR MKKV SZEKTOR KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS PROJEKTMENEDZSMENTJE ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATOS VÉLEKEDÉSEK

A kutatás, fejlesztés, és innováció napjainkban soha nem látott fontossággal bír. Az életstílus változásai és technológiai forradalmak, valamint a COVID-19 pandémia még inkább fókuszba helyezte az innovációt, valamint az innovációs tevékenységeket, ezáltal a KFI projekteket. Azonban az egyes országok innovációs attitűdje nem egyforma. Magyarország kiemelten kezeli az innovációs kezdeményezéseket, ösztönzi, és széleskörű eszköztárral próbálja segíteni azt. De kérdés, hogy minden vállalkozás nyitott az innovációra, tervez az innovációval? Tanulmányunk célja e kérdéskör körbejárása úgy, hogy összehasonlítjuk a magyar vállalkozásokat a Romániában működő társaikkal. Arra vagyunk kíváncsiak az írás során, hogy hogyan vélekednek a mintába bevont vállalkozások a KFI projektekről, hogyan vezetik, menedzselik azokat a projekt-, program-, és portfóliómenedzsment szemszögéből. Tanulmányunkkal rá szeretnék világítani a legfontosabb azonosságokra és különbözőségekre az egymástól való kölcsönös tanulás, valamint az erősségek és gyengeségek feltárása érdekében a két ország példája alapján.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 35-40
DOI: 10.24387/CI.2024.1.6

A MAGYAR ÉS A LENGYEL VÁLLALKOZÁSOK DIGITÁLIS ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS VÉLEKEDÉSE, ÉS A PANDÉMIA BEFOLYÁSOLÓ HATÁSA

A világgazdaságot számos pozitív és negatív trend és megatrend hatja át. A kedvezőbbnek tekinthető trendek közül kiemelkedik a digitalizáció és a zöld átállás, bár utóbbit egy kedvezőtlen természeti változás, a globális felmelegedés és az üvegházhatás idézte elő. A kedvezőtlen folyamatok közül kiemelkedik a COVID-19 világjárvány, az energiaválság, az inflációs nyomás vagy az orosz-ukrán háború gazdasági következményei. Számos vállalkozás nem találta meg a megfelelő eszközt a reagálásra, miközben a digitalizáció és a digitális megoldások mindenki számára elérhető alternatívát jelentettek. Jelen tanulmány éppen a digitalizáció és a digitális felkészültség állapotát járja körül a vállalkozások körében. Szakirodalmi részében arra keresi a választ, hogy a digitális eszközök miben segíthetnek egy gazdálkodó szervezet számára. A szakirodalmi áttekintést követően primer kutatási eredmények bemutatására vállalkozik, amellyel a gyakorlati oldalt kívánja megvilágítani a megkérdezettek gazdasági szereplők működésén keresztül.
XII. ÉVF. 2024. 1. SZÁM 9-14
DOI: 10.24387/CI.2024.1.2

A MAGYAR KKV-K VÁLSÁGKEZELÉSI ELJÁRÁSAI ÉS GYAKORLATAI A PANDÉMIA ALATT

A koronavírus járvány következtében alig maradt olyan gazdasági szereplő, amely ne szenvedte volna el az azt követően kialakult igen súlyos gazdasági válságot. Ebben az időszakban újfent hangsúlyos kérdés lett, hogy hogyan lehet hatékonyan és megfelelő módon válságot kezelni. Bár 2008-at követően már komoly leckét kaphattunk a gazdasági világválságok természetéből, egyes szereplők még mindig nem tudtak megfelelően felkészülni egy újabb válság átvészelésére. Ma hangsúlyosan nehéz helyzetben vagyunk. Nemcsak a COVID-19 járvány, hanem az orosz-ukrán konfliktus is megnehezíti a gazdasági körülményeket. Ebben a tanulmányban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan igyekeztek a kisebb vállalkozások reagálni az őket érintő gazdasági kihívásokra. Felmérésünkben a KKV szektor vállalkozásait kérdeztük meg többek között a válságkezelésük módjáról. Jelen tanulmány ennek eredményeit mutatja be.
XI. ÉVF. 2023. 1. SZÁM 33-40
DOI: 10.24387/CI.2023.1.6

A koronavírus járvány által érintett működési területek a magyar KKV szektorban

A pandémia, és az annak köszönhető változások új alapokra helyezték a világ- és a nemzetgazdaság működését. Új munkamódszereket és működési elveket kellett elsajátítanunk, és rengeteg új kihívással kellett szembenéznünk. A tanulmány célja a leginkább sérülékeny területek azonosítása és javaslatok megfogalmazása a jövőbeli válságok még hatékonyabb kezelése érdekében.
X. ÉVF. 2022. 3. SZÁM 29-35
DOI: 10.24387/CI.2022.3.6

Megtakarítások kiválasztásának preferenciarendszere a pénzügyi kultúra aspektusai mentén a koronavírus járvány fényében

A válságok, így a koronavírus járvány okozta visszaesés is jelentős mértékben befolyásolta a gazdaság megtakarítási képességét és hajlandóságát, mely alól a háztartási szektor sem jelentett kivételt. A tanulmány célja, hogy bemutassa a háztartások megtakarításai mögötti motivációkat és a befolyásoló tényezőket annak érdekében, hogy iránymutatásul szolgáljon a jövőbeli válságok hatásainak becslésére.
X. ÉVF. 2022. 3. SZÁM 24-28
DOI: 10.24387/CI.2022.3.5

A pandémia pénzügyi kultúrára gyakorolt hatásának vizsgálata a különböző generációk szemével

A pénzügyi kultúra és tudatosság fogalma és fontossága a 2008-as válság után került a figyelem középpontjába, egyértelművé vált, hogy stabil pénzügyi háttértudás nélkül felelős döntést hozni. A digitalizáció és a pandémia azonban új kihívásokat támasztott a pénzügyi tudatossággal szemben. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, hogyan látják ezen hatásokat a különböző generációkba tartozó válaszadók.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 8-12
DOI: 10.24387/CI.2022.2.2

Az agilitás vállalati megítélése napjaink változó világában primer adatok alapján

A gyorsan változó és digitalizálódó világ számos kihívást támaszt az emberek és a szervezetek irányába. Ezen kihívásoknak való megfelelés egyik eszköze az agilitás, mely a közelmúltban kapott csak megfelelő figyelmet. A tanulmány célja hogy bemutassa, az agilitás jelenét és jövőjét egy primer kutatás eredményei alapján.

X. ÉVF. 2022. 1. SZÁM 55-59
DOI: 10.24387/CI.2022.1.9