Célköltségszámítás mint lean módszer feltárása egy élelmiszeripari szervezet működésében

A célköltségszámítás több iparágon belül is sikeresen alkalmazott módszer, amely alkalmazásának hatására a szervezetek működési, költségallokációs és költségtervezési folyamatai hatékonyabbá válik. Az élelmiszeripar egyes szereplői esetében a célköltségszámítás implementálására az elmúlt évtizedekben azért sem kerülhetett sor, mert az élelmiszeripari termékek általában alacsony bonyolultsággal rendelkeznek. Továbbá a fogyasztói igények változása nem volt akkora befolyásoló erővel, mint más iparágakban, azonban ez napjainkra jelentősen megváltozott. Ezen költségelszámolási módszer nem csak egy költségszámítási eszközként funkcionál, hanem a folyamatok optimalizálásához és a szervezeti hatékonyság növeléséhez is hozzájárulhat. Alkalmazásával az élelmiszeripari szervezetek számára is elérhetővé válik a fogyasztói igények meghatározása, illetve a fogyasztói értékeke feltérképezése. Ezen fogyasztói igényeket és értékeket az ellátási lánc összes szereplőjének figyelemmel kell kísérnie, folyamatait és költség struktúráját ezek figyelembevétele mellett kell kialakítania. Magyarországon az élelmiszer-termékeket továbbfeldolgozó ipar területén a célköltségszámítási módszer egyáltalán nem alkalmazott, vagy csak ritka esetekben figyelhető meg az alkalmazása. Ugyanakkor ezen ritka esetek feltérképezésével kiválóan szemléltethető a célköltségszámítás hatékonysága. Kutatásomban egy az élelmiszer-termékeket továbbfeldolgozó szervezet költséganalitikáján keresztül ismertetem a célköltségszámítás alkalmazási lehetőségét, alkalmazásával elérhető eredményeket.
IX. ÉVF. 2021. 3. SZÁM 23-27
DOI: 10.24387/CI.2021.3.5

Aggregált KPI mutatószámok értékelése fuzzy logika alkalmazásával

Az elmúlt években az informatikai illetve gazdaság-informatikai innováció által létrejövő, elsősorban a Big Data és a digitalizáció alkalmazásával olyan adatbázisok és információs lehetőségek állnak rendelkezésre a szervezetek számára, amelyek alapjában véve változtatják meg az ezidáig alkalmazott controlling rendszereket. A különböző riportok egy-egy mutatószámban képesek kifejezni akár egy teljes terület vagy gyáregység teljesítményét illetve eredményét. Ahhoz hogy ez létrejöjjön alapvető elvárás a megfelelő és hatékony infrastruktúra és a megfelelő szakmai és matematikai módszerek alkalmazása. A mutatószámok hatékony értelmezéséhez és az abból történő döntéshozáshoz különböző értékelési algoritmusok és standardizálási normák szükségesek. Kutatásunkban egy esettanulmányt felhasználva megalkottunk egy értékáramok lean eredményességét szemléltető modellt. A fuzzy logika alapján kiválasztottunk egy szakértői bemeneti függvényt, amely egy nemzetközi gépjárműgyártó szervezet egyik hazai leányvállalata volt. Az aggregált mutatószámokat pedig egy standardizált, az értékáramok összességének átlagos eredményéhez viszonyítottuk. Az általunk felvázolt modell segítségével lehetőség nyílik arra hogy a lean fuzzy modellek ne csak a vállalkozások lean indexét és pénzügyi adatait alapul véve határozzák meg a lean mértékét.
IX. ÉVF. 2021. 3. SZÁM 2-6.
DOI: 10.24387/CI.2021.3.1

Lean KPI mutatószámok aggregációs lehetőségének vizsgálata egy járműgyártó szervezet lean controlling rendszerében

A gazdálkodás szervezési folyamatok fejlõdése és a modern menedzsment a paradigmák alkalmazása megkövetelik az alkalmazott controlling rendszerektõl ezen folyamatok eredményességének mérését. A riportálások hatékonysága nagyban függ a mutatószámok információtartalmának összességétõl és komplexitásától. A lean folyamatok mérése és ezen mérõpontok, controlling rendszerek összessége lehetõséget teremt arra, hogy a controlling komplex, aggregált mutatószámokat alkalmazzon a vezetõi döntéshozás elõsegítésének érdekében.
CONTROLLER INFO IX. évf. 2021.1. szám 2-8.
DOI: 10.24387/CI.2021.1.1