A költségek felosztása egy szervezet szintjén zéró összegű feladat. A felosztás nem változtatja meg a költségek összegét. Akkor vajon miért szánnak időt, energiát a szervezetek a költségek allokálására? Miért része a költségfelosztás a hazai és … tovább »
A cikkében a szerző történelmileg végigviszi a költségszámvitellel szemben megfogalmazott elvárások függvényében a számviteli rendszerek fejlődését, a controllingot támogató vezetői számvitel és a folyamatköltség számítási módszerek kialakulásáig. Majd a folyamatorientáltság mezőgazdasági adaptál hatóságára költségszámítási modellt … tovább »
A Controlling Info I. évfolyam 12., utolsó számában a pénzügyi kimutatások tartalmával és a hányados alapú elemzés általános módszertanával foglalkoztam. A jelen cikkemben az előző rész folytatásként a mutatószámok tartalmi elemzésére kívánok nagyobb hangsúlyt fektetni. … tovább »
A mérlegből és az eredménykimutatásból mutatószámok sokasága képezhető. Jelen tanulmánynak nem célja valamennyi mérleg- és eredménykimutatássor és az ezekből levezethető viszonyszámok tételes vizsgálata. A tanulmányban két területre helyezem a hangsúlyt. Egyfelől azt kívánom áttekinteni, hogy … tovább »
A mezőgazdasági controllinggal és költségszámvitellel foglalkozó szakkönyvek a mezőgazdasági tevékenység költség- és teljesítménymérési sajátosságait a költséghelyek és költségviselők kialakításán keresztül jelenítik meg. A szerző a tanulmánysorozat második részében a mezőgazdasági tevékenység költségviselőinek tagolásával és tartalmával … tovább »
A mezőgazdasági controllinggal és költségszámvitellel foglalkozó szakkönyvek a mezőgazdasági tevékenység költség- és teljesítménymérési sajátosságait a költséghelyek és költségviselők kialakításán keresztül jelenítik meg. A szerző a tanulmánysorozat harmadik részében a növényi és állati termékek kalkulációs sémáinak … tovább »
A mezőgazdasági controllinggal és költségszámvitellel foglalkozó szakkönyvek a mezőgazdasági tevékenység költség- és teljesítménymérési sajátosságait a költséghelyek és költségviselők kialakításán keresztül jelenítik meg. A szerző a három részből álló tanulmánysorozatának a jelen cikkben szereplő első részében … tovább »
A szerző gyakorló controllerként és egyetemi oktatóként gyakran szembesül azzal a véleménnyel, hogy a költségelszámolás (fő sodrásába tartozó) tananyaga és vállalati gyakorlata eltér egymástól. Ez az eltérés azonban csak a felszínre igaz. A költségdimenziók és … tovább »
Kaplan és Cooper véleménye szerint a vállalkozások többsége a pénzügyi beszámolót középpontba állító ún. második szintű költségrendszerrel rendelkezik. A rendszerre lassú, nem aktuális és pontatlan adatszolgáltatás jellemző, azaz a rendszer csak korlátozottan alkalmas a vezetői … tovább »
A vezető, a controller, a könyvelő munkája során nap mint nap találkozik egy gyakori fogalommal, a költséggel. Vajon ez az egyszerű fogalom mindenki számára ugyanazt jelenti? Előfordult már egy szervezet életében, hogy mást értett költség … tovább »
Az önköltségszámítás módszertana, szakirodalmi háttere gazdag. Egy-egy kalkulációs probléma megoldására elméletek sokaságából lehet ötleteket meríteni. Ez egy lehetőség, vagy tényleg élnek ezzel a gazdasági élet szereplői? Cikkében a szerző az állattenyésztésben alkalmazott élőtömeg önköltségszámítás – … tovább »
Gazdaságtörténeti példák sokasága bizonyítja, hogy a gazdasági, mûszaki, informatikai változások a döntéstámogatást, a controllingot is folyamatos megújulásra késztetik, ösztönzik. Egy adott korszak mûszaki innovációi indokolttá, informatikai innováció lehetôvé tették a költségrendszerek folyamatos fejlesztését. A fejlesztés, … tovább »
