Összes cikk

A számviteli szakma hagyományos szakma, a számviteli szabályok és alapelvek már évek óta változatlanok. Az üzleti élet globalizációja, az erősebb szabályozás és a számos technológiai, innovációs megoldás azonban nem kerüli meg a könyvelői szakmát sem. A számviteli szakma előtt álló kihívások a gyakorlat és az üzleti/gazdasági folyamatok gyors adaptációjának és átalakításának szükségességében mutatkozik meg anélkül, hogy feladnánk az alapvető számviteli szabályokat és elveket. A tanulmány célja megvizsgálni a számviteli szakma digitalizációjával kapcsolatos lehetőségeket és kockázatokat, a számviteli szakma digitalizációjával szembeni kihívásokat szakirodalmi kutatással, és egy kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása a számviteli szakmában dolgozók körére vonatkozóan. A kutatás konklúziója, hogy a technológiai változások és a digitalizáció jelentős hatással lesz a számviteli szakmára a jövőben. Ezek a változások befolyásolják a könyvelők munkájának módját, új ismeretekre megszerzésére lesz szükség, és végül ezáltal „új típusú” számviteli szakembereket eredményez.
XI. ÉVF. 2023. 3. SZÁM 43-49
DOI: 10.24387/CI.2023.3.9

Az online tőzsdei kereskedés az elmúlt öt évben újra reneszánszát élte és éli köszönhetően a technológiai innovációnak, jogi harmonizációnak. A lehetőségek határtalanok a kereskedés eszközeit tekintve. Gombnyomásra rendelkezésünkre állnak részvények, opciók, határidős- és kripto termékek és ezek derivatív eszközei, hogy csak néhányat említsek. A kereskedők többsége maximális hozam elérése törekszik a lehető legrövidebb idő alatt. A határidős piacok tökéletes táptalajt nyújtanak ehhez, ráadásul a kereskedés nem különbözik a többi piacon megszokottaktól. A végeredmény egy vételi vagy eladási ügylet. Ugyanakkor az ügyletek kimenetele, kockázata furcsa meglepetéseket okozhat az óvatlan kereskedőknek. Véleményem szerint alapvető, hogy egy pénzügyi eszköz kereskedése előtt megismerjük annak tulajdonságait, viselkedését.
XI. ÉVF. 2023. 3. SZÁM 39-42
DOI: 10.24387/CI.2023.3.8

A COVID-19 járvány hatásai mindmáig érezhetőek a magyarországi munkaerőpiacon. A pandémia előtti tipikus munkavégzési forma részben átalakult, robbanásszerűen indult be a home office, melyre sem a munkáltatók, sem a munkavállalók nem voltak felkészülve. A mindennapi, megszokott rutin megváltozása felborította a munka-magánélet egyensúlyt. Kvantitatív online kérdőíves vizsgálatunk során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az idősebb, vagy a fiatalabb generáció tagjait viselte meg jobban az egyensúly felborulása, illetve a nemek között van-e szignifikáns különbség. A kérdőíves vizsgálat előtt két hipotézist fogalmaztunk meg. Az adatok kiértékelését és elemzését követően az egyik hipotézisünk igazolódott, a másikat elvetettük. Statisztikai módszerek (kereszttábla elemzés és khi-négyzet próba) alkalmazásával alátámasztottuk, hogy az idősebb („Baby boomer” és „X” generáció) korosztály képviselői elégedettebbek a munka-magánélet egyensúlyával, mint a fiatalabb („Y” és „Z”) generáció tagjai. Ennek hátterében több tényező is állhat, melyeket elemzünk, valamint javaslatot teszünk a munka-magánélet egyensúly javítására.
XI. ÉVF. 2023. 3. SZÁM 33-38
DOI: 10.24387/CI.2023.3.7

Az építőanyag kiskereskedelem látványos fejlődése hazai viszonylatban nyomon követhető. A szakirodalom feldolgozását és szekunder kutatást hazai és külföldi szerzők témához kapcsolódó publikációinak összehasonlító elemzésével végeztük. Primer kutatás keretében netnográfiai adatelemzést folytattunk google-on, facebook-on (tiszasasi kiskereskedelmi vállalkozás és „Kádár kocka házak” csoport) és alkalmazásokkal (Semrush, Keyword Surfer) az építőanyagokkal és tüzelőanyagokkal kapcsolatos online térben történő információ megosztásról és keresésről. Az építőanyag árakra vonatkozó vásárlói keresések feltűnően gyakran szerepeltek. Az építőanyag kiskereskedők facebook oldalon az árakkal kapcsolatban is ajánlott posztolni, akciós árak érvényességi időtartamának feltüntetésével. Az építőanyag kiskereskedőknek és kivitelezőknek javasoljuk az online pozitív szájreklámot alkalmazni, valamint weboldalukat a vásárlói keresőszavakra optimalizálni (SEO).
XI. ÉVF. 2023. 3. SZÁM 27-32
DOI: 10.24387/CI.2023.3.6

Korunk folyamatosan változó világában fontos, hogy lépést tartsunk a szakmai trendekkel. Egy jó kontroller amellett, hogy rendelkezik a megfelelő szakmai tudással innovatív is és figyeli az újdonságokat, a digitalizáció adta lehetőségeket, hogy még pontosabb információt tudjon nyújtani a vezetők számára. Emiatt érdemesnek gondoltam megvizsgálni jelen cikk keretében, hogy mennyire kell figyelnie napjaink kontrolling munkatársának a Power BI elterjedésére. A kutatás során bemutattam, hogy mit érdemes tudni a rendszerről, milyen előnyökkel jár annak használata, illetve megvizsgáltam a munkaerőpiacon megfigyelhető trendeket is arra vonatkozóan, hogy mennyire várják el a munkáltatók a Power BI tudást a jelöltektől, végezetül pedig levontam a megfelelő következtetéseket a kontrollerek Power BI tudásának szükségességével kapcsolatban.
XI. ÉVF. 2023. 3. SZÁM 23-26
DOI: 10.24387/CI.2023.3.5

A vállalati célok között már az 1970-es években felbukkant a termelés fenntarthatóságával kapcsolatos szempontok érvényesülése, amely a gyorsuló klímaváltozással egyre fontosabb kérdéssé válik. A vállalati teljesítmény és az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontok kapcsolatára vonatkozó kulcsfontosságú kutatási kérdés az, hogy a környezettudatos technológiák bevezetése és a termelés tisztábbá tétele csupán a vállalatok társadalmi nyomásra adott válasza-e, vagy egy ésszerű befektetés, amely mérhető, pozitív hatással van a pénzügyi teljesítményre. Az általunk feldolgozott tanulmányok eredményei pozitív kapcsolatot mutatnak a fenntartható működés és a kedvező pénzügyi teljesítmény között.
XI. ÉVF. 2023. 3. SZÁM 19-22
DOI: 10.24387/CI.2023.3.4

Ebben a tanulmányban egy olyan lean controlling modellt mutatunk be, amely kifejezetten tejelő tehenészetek működésére lett specializálva. A modell a fuzzy logika módszertanát alkalmazza, hogy rugalmasan kezelje a komplex és bizonytalan rendszerekkel kapcsolatos kihívásokat. A modell alapját három korábban végzett esettanulmány szintetizált eredményei képezik. A modell matematikai alapokra épül, és a lean menedzsmenttel kapcsolódó széleskörű teljesítménymutatókat használja, figyelembe véve a terv-tény elemzési módszertant és a szélsőséges értékek kezelését is. A tanulmány bemutatja a modell alkalmazását, annak előnyeit és korlátait, és felvázolja a modell továbbfejlesztésére vonatkozó lehetőségeket. A tejelő tehenészetek operációs modelljeinek komplexitása, valamint az iparág sajátosságai miatt fokozott szükség van hatékony és rugalmas teljesítménymenedzsment eszközökre. A lean menedzsment megközelítése ilyen eszköztárként jelenik meg, azonban a specifikus mérési és értékelési technikák hiányában gyakran nehezen adaptálható ezekben a rendszerekben. Korábban végzett három esettanulmányunkban a tejelő tehenészetekben való lean menedzsment alkalmazását vizsgáltuk, kiemelt figyelmet fordítva a teljesítménymutatókra és azok komplex összefüggéseire. A tanulmányok során feltártunk néhány kulcsfontosságú kérdést, beleértve a standardizált normák használhatóságát, a lean teljesítmény mérésének módszertanát, valamint a hierarchikus és horizontális szinteken való értékelés kihívásait. Jelen cikkben ezen esettanulmányok eredményeit szintetizáljuk, és létrehozunk egy modellt, mely a lean menedzsmenttel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokat támogatja, kifejezetten a tejelő tehenészetek kontextusában. Ennek során fuzzy logikai módszert alkalmazunk, amely rugalmas eszközt biztosít a komplex és gyakran bizonytalan rendszerek modellezésére. A fuzzy logika előnye, hogy képes kezelni a pontatlanságokat és a bizonytalanságokat, amelyek számos esetben előfordulnak a gyakorlatban, például a teljesítménymutatók mérésében és értékelésében. A modellünk matematikai alapokra épül, és a lean menedzsmenttel kapcsolódó széleskörű teljesítménymutatókat használja. Ezen mutatók elemzése során a modell a terv-tény elemzési módszertant veszi figyelembe, és bizonyos feltételek mellett képes kezelni a szélsőséges értékeket is. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy a modell nem képes minden aspektust tökéletesen lefedni, ezért további kutatásokra és fejlesztésekre van szükség a modell pontosságának és hatékonyságának további növelése érdekében.
XI. ÉVF. 2023. 3. SZÁM 12-18
DOI: 10.24387/CI.2023.3.3

A controlling eltéréselemzés módszereiről, alkalmazási területeiről és vizualizációjáról szóló cikksorozatunk negyedik részében az eltérésfelbontás technikái közül a százalékos különbözetek módszerének, az indexmódszernek, a logaritmusmódszernek, valamint az alternatív eltérésfelbontás módszerének az alkalmazását mutatjuk be az előző cikkben ismertetett számpéldán keresztül.
XI. ÉVF. 2023. 3. SZÁM 6-11
DOI: 10.24387/CI.2023.3.2

Jelen cikksorozat mondanivalója alapvetően módszertani jellegű: hogyan használhatjuk fel az adatvezérlést a Controllingban? Ehhez a felhasználáshoz mik lehetnek a kiinduló koncepciók és a rendező elvek a megvalósítás során? Az üzleti rendszerek irányítására alkalmas információ-rendszerek hardver és szoftver technológiája gyorsuló ütemben fejlődik, így adott a lehetősége, hogy egyre nagyobb mennyiségű adatot egyre rövidebb idő alatt tudjunk hasznos információvá tenni. Két modellel, és holisztikus megközelítéseket használva kétféle értelemben beszélhetünk adatvezérelt controllingról: Az esetek egyik részében az elképzelhetően igen nagy (pl. „big data”) adatbázisból vesszük az információkat arra vonatkozólag is, hogy mely dimenziók (adat-rendezési szempontok) legyenek az adatkinyerés rendező elvei; az esetek másik részében mi magunk adjuk meg az adat-rendszerezési szempontokat a korábbiakban a controlling-rendszerben használt dimenziók alapján, és így dolgozunk fel adatokat az adatbázisból – és lehetséges a kombináció a két eset között. A kombinációs arány szorosan összefügg a gazdálkodásunk aktuális stratégiai controlling koncepciójának megválasztásával.
XI. ÉVF. 2023. 3. SZÁM 2-5
DOI: 10.24387/CI.2023.3.1

Manapság a fenntartható fejlődés egyre jelentősebb a cégek, illetve szervezetek körében, azonban a humánerőforrás gazdálkodásnak is fontos szerepe van. A tanulmány a humánerőforrás menedzsment fenntartható fejlődésben betöltött szerepét vizsgálja. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az emberi erőforrás menedzsment hogyan integrálja tevékenységébe a fenntartható értékeket. Rámutatunk, hogy a HR hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez főként erőforrásoktól, kapacitástól, szervezeti struktúrától függ, de mindenekelőtt a felsővezetés elkötelezettségének függvénye. Miért fontos tehát a zöld humánerőforrás menedzsment (GHRM, azaz Green Human Resources Management)? A fenntarthatósági stratégiák manapság több ezer vállalaton belül gyorsan fejlődnek, válaszul azokra a kihívásokra és katasztrófákra, amelyeket az éghajlatváltozás hozott, és egyre inkább azzal fenyeget, hogy visszafordíthatatlan és pusztító károkat okoz világunkban. A magánszektor alapvető szerepet játszik az éghajlatváltozás megállításáért folytatott küzdelemben. Ahhoz, azonban, hogy a vállalatok hosszútávon sikeresek legyenek, és előre haladhassanak fenntarthatósági útjukon, elengedhetetlen a felülről lefelé irányuló megközelítés, csakúgy, mint az alelnökök és a felső vezetés – köztük az emberek és a HR – támogatása.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 43-48
DOI: 10.24387/CI.2023.2.9

A jelen pillanatának elemei bármikor rekonstruálhatók, letölthetők legyenek ki kellett alakulnia a bináris kódolásnak. Napjainkban a bináris kódolás elektromos jelek hiányából vagy jelenlétéből tevődik össze, melyek kombinációi egyre komplexebb információkat, adatokat képeznek le. Az exponenciális növekedés, illetve a digitalizáció motorjai tehát az algoritmusok. A negyedik ipari forradalom vívmányai az elmúlt évtizedben sok területen szinte teljesen átformálták a mindennapi életet, gondolkodást, ezzel lehetőségeket nyitva egy korábban nem tapasztalt fenntarthatóbb, egészségesebb, emberibb jövő felé. Az OECD vizsgálta, hogy az innovációnak néha az szab gátat, hogy sok az innovációs tevékenységben rejlő bizonytalanság, magasak a költségek, kereskedelmi sikerét csak valószínűsíteni lehet, mérése pedig nagyon nehéz. A kihívás egy olyan innovatív gazdaság támogatása, amely a társadalom javát szolgálja. Magyarország 2030-ra az innovációs ökoszisztéma értékteremtő képessége és a vállalati szektor termelékenységének erőteljes növelése révén Európa jelentős innovátorai közé tervezi a felzárkózást. Azok a vállalatok láthatnak stabil jövőt maguk előtt, akik az innovációkra, versenytárs-elemzésekre kellő figyelmet fordítanak, és a folyamatos fejlesztésre való igény a vállalati kultúra részét képezi, a piacon maradás, illetve a nemzetközi piacra lépés feltétele, hogy a szemlélet az egész vállalatnál az legyen, miként lehetne javítani a terméket, folyamatot, szolgáltatást, a világot. Mert a 21. század a vállalkozásoknak a jövőbeni fennmaradáshoz a digitalizáció mellett a fenntarthatóságot is a mérlegre helyezi.
XI. ÉVF. 2023. 2. SZÁM 28-42
DOI: 10.24387/CI.2023.2.8