Blockchain technológia lehetőségei és kihívásai

A blockchain technológia – bár még fiatal, és műszaki, kereskedelmi és szabályozási kihívásokkal is szembe néz – képes megváltoztatni a pénzügyi szolgáltatási szektor és a tágabb értelemben vett gazdaság számos aspektusát. A tőke- és kockázatközvetítés új módjai jelennek meg, amelyek katalizátort jelentenek a változáshoz a pénzügyi szektor inkumbens vállalatai számára. Ezek a technológiák javíthatják az automatizálást a szervezetek között, és szélesíthetik a pénzügyi hozzáférést.
X. ÉVF. 2022. 3. SZÁM 57-61
DOI: 10.24387/CI.2022.3.10

A controlling fejlődés új iránya, az adatvezérelt controlling

Az adatvezérelt controlling rendszerek olyan strukturális változásokat eredményeznek az alkalmazott controlling módszerek fejlődésére, amely a legtöbb esetben a módszerek pontosságát, hatékonyságát és ezzel együtt a módszerek komplexitását is eredményezi. A közeljövőben a controlling szakembereknek mind módszertani ismeretek fejlesztésére, mind a módszerek alkalmazási lehetőségeinek feltárására törekedniük kell.
X. ÉVF. 2022. 3. SZÁM 49-56
DOI: 10.24387/CI.2022.3.9

Sporttevékenységgel foglalkozó vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének vizsgálata főkomponens elemzés segítségével

Napjainkban hatalmas mennyiség adattömeggel és információval rendelkeznek a döntéshozók. A legfontosabb feladat számukra az, hogy az információhalmazból kiszűrjék a hasznos és releváns adatokat, melyeket később szervezeti tudássá konvertálhatnak. A gazdasági helyzet elemzése többek közt ezt segíti elő. A sport, mint iparág az elmúlt években folyamatosan növekedett, így a kutatás céljául a magyarországi sportvállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének vizsgálatát tűztük ki, melyeket főkomponens analízis segítségével vizsgáltunk
X. ÉVF. 2022. 3. SZÁM43-48
DOI: 10.24387/CI.2022.3.8

A koronavírus járvány által érintett működési területek a magyar KKV szektorban

A pandémia, és az annak köszönhető változások új alapokra helyezték a világ- és a nemzetgazdaság működését. Új munkamódszereket és működési elveket kellett elsajátítanunk, és rengeteg új kihívással kellett szembenéznünk. A tanulmány célja a leginkább sérülékeny területek azonosítása és javaslatok megfogalmazása a jövőbeli válságok még hatékonyabb kezelése érdekében.
X. ÉVF. 2022. 3. SZÁM 29-35
DOI: 10.24387/CI.2022.3.6

Megtakarítások kiválasztásának preferenciarendszere a pénzügyi kultúra aspektusai mentén a koronavírus járvány fényében

A válságok, így a koronavírus járvány okozta visszaesés is jelentős mértékben befolyásolta a gazdaság megtakarítási képességét és hajlandóságát, mely alól a háztartási szektor sem jelentett kivételt. A tanulmány célja, hogy bemutassa a háztartások megtakarításai mögötti motivációkat és a befolyásoló tényezőket annak érdekében, hogy iránymutatásul szolgáljon a jövőbeli válságok hatásainak becslésére.
X. ÉVF. 2022. 3. SZÁM 24-28
DOI: 10.24387/CI.2022.3.5

A pénzügyi közvetítők szerepének vizsgálata a befektetési döntésekben Q módszerrel

A lakosság befektetési döntéseit számos tényező befolyásolja. A kutatások többsége ezidáig a keresleti oldalról vizsgálta a pénzügyi kultúra, pénzügyi tudatosság és így a befektetési szokások jellemzőit.. Q-módszeres vizsgálat segítségével rámutatunk arra, hogy a pénzügyi közvetítők, mint kínálati oldal miként látják a magyar lakosság befektetési szokásait és ezzel együtt a pénzügyi tudatosságot, továbbá saját munkájuk hatását az ügyfeleik döntéseire vonatkozóan.
X. ÉVF. 2022. 3. SZÁM 18-23
DOI: 10.24387/CI.2022.3.4

A zöld befektetések, alapok értékelhetőségi szempontjai

A fenntarthatósági, energiatakarékossági célú hitelezésben és a beruházások megvalósításában és támogatásában a kormányok mellett a pénzügyi szabályozók ösztönzői és a pénzügyi szektor szerepe is előtérbe került. Cikkünk a zöld befektetések alapvető típusait és szempontjait tekinti át, amelyeknek jelentős szerepük lehet a beruházások finanszírozásban.
X. ÉVF. 2022. 3. SZÁM 12-17
DOI: 10.24387/CI.2022.3.3

A vállalkozás folytatása számviteli alapelv érvényesülése állami tulajdonú gazdasági társaságoknál

Kutatásunkban állami vállalatok vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét vizsgáltuk, illetve, hogy egyes intézkedések hogyan hatnak működőképességükre. Ezen vállalatok működőképessége kiemelten fontos, mivel közpénzekkel gazdálkodnak. Az állami tulajdonú vállalatok működését különböző jogszabályok, válság és járványhelyzetek, illetve politikai érdekek befolyásolhatják.
X. ÉVF. 2022. 3. SZÁM 7-11
DOI: 10.24387/CI.2022.3.2

Prediktív KPI-ok osztályozási módszerének ismertetése

Kutatásunkat egy turisztikai szervezet controlling rendszerének elemzésével folytatjuk le. A controlling rendszerben a szervezeti teljesítményértékelésre prediktív KPI mutatók alkalmazásával kerül sor. Tanulmányunkban rávilágítunk arra, hogy a KPI-ok eredményeinek osztályozása nem egyértelmű, jelentősen függ az osztályozás alapját képező kontextustól.
X. ÉVF. 2022.3. SZÁM 2-6
DOI: 10.24387/CI.2022.3.1

Analysing the Impact of Carbon Abatement Policies on Renewable and Non-Renewable Energy Consumption in Developed and Developing Countries

A cikk a megújuló és nem megújuló energiafogyasztást elemzi a fejlett és fejlődő országokban. Feltételezhető, hogy a szén-dioxid-csökkentési politikák alkalmazásával a teljes kőolaj- és szénfelhasználás csökkenni fog, a földgáz és a megújuló energia felhasználása pedig felerősödik a vizsgált országokban.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 58-61
DOI: 10.24387/CI.2022.2.10

Az egészségipari innovációk finanszírozása napjainkban

Az egészségipari innovációk főként a magas tőkeigény és a kockázatos kimenetel miatt nehezen illeszthetők a hagyományos finanszírozási struktúrába. Tanulmányunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a vállalati életciklushoz igazodva milyen lehetőségei vannak egy egészségipar területén működő innovatív projektnek, vállalkozásnak tőkeszükséglete fedezésére. Vizsgálatunkban statisztikai adatokkal szemléltetjük az egészségipar tőkevonzó képességének intenzív növekedését a domináns finanszírozási forrásokra lebontva.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 52-57
DOI: 10.24387/CI.2022.2.9

Adatvagyon gazdálkodás hatása a nagyvállalati kontrolling munkára

Az adattokkal való gazdálkodás és annak minősége napjainkban egyértelmű versenyelőnyt jelent. Ez kiemelten igaz azon nagyvállalatokra, akik a digitális piacon kívánnak sikereket elérni. A cikk kiemeli az adatvagyon gazdálkodás fontosabb aspektusait, valamint megvizsgálja az összefüggéseit a mindennapi kontrolling munkával.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 44-51
DOI: 10.24387/CI.2022.2.8

Javaslatok a 2020-as Agrárcenzus kutatáshoz összeírói tapasztalatok alapján Magyarországon

Napjainkban egyre inkább aktuálissá válik a kutatások során informatikai eszközök igénybevétele. Nem csupán adatfeldolgozásnál, kutatási eredmények megfogalmazásánál, hanem adatfelvételnél is. A magas kutatási költségű személyes adatfelvételről átterelni az alacsony kutatási költségű online adatfelvételre az agrárkutatások versenyképessége, eredményessége és hatékonysága szempontjából elengedhetetlen.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 39-43
DOI: 10.24387/CI.2022.2.7

Néhány Összefüggés a Közszolgálati Médiaszolgáltatás Terén az Európai Unióban

A három gazdasági tényező – a GDP-növekedés, az államháztartás és az infláció – fontos abból a szempontból, hogy a Közszolgálati Médiaszolgáltatók bevételei – akár állami támogatásból, akár reklámbevételekből – mennyire lehetnek fenntarthatóak a Közszolgálati Médiaszolgáltatók számára. A közszolgálati médiaszolgáltatók közpénzből származó bevételei két fő részből állnak: 1/ közalapítványi támogatás és 2/ havi előfizetés. A kapcsolódó kereskedelmi bevételek és elhanyagolható egyéb bevételek adják a közszolgálati médiaszolgáltatók teljes működési bevételét.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 33-38
DOI: 10.24387/CI.2022.2.6

Kórházi integrációk hatékonyságának elemzése

A Semmelweis Tervben (2011) megfogalmazott kórházi integrációkkal kapcsolatos célok megvalósulását kutatom, mely 2012-ben a kórházak önkormányzatoktól állami tulajdonba vételével kezdődött, majd ezt követően 2012-2013-ban megkezdődött integrációs folyamatok kezdeményezésével folytatódott és napjainkra csúcsosodott ki leginkább.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 26-32
DOI: 10.24387/CI.2022.2.5

A COVID-19 és ellensúlyozása érdekében hozott központi ágazati intézkedések hatásai a szállodaiparra – a magyar szállodaipari szereplők körében végzett empirikus vizsgálat eredménye

A tanulmány a COVID-19 világjárvány és a pandémia ellensúlyozása érdekében hozott központi intézkedések hatását vizsgálja a magyar szállodaipar szereplőinek a teljesítményére. A teljesítménymutatók tekintetében az empirikus kutatáson alapuló elemzés számba veszi a pénzügyi indikátorok mellett a napjainkban még kevésbé kutatott nem pénzügyi mutatók körét. Az ágazat kiszolgáltatott helyzetének transzparens bemutatása érdekében az elemzés a vizsgált periódust két eltérő idősávra, a járványhelyzet előtti évekre (2016-2019) és a járványhelyzettel érintett évre (2020) bontja. Az elemzés eredménye a pénzügyi mutatók tekintetében a befektetett tőke megtérülési idejének elnyúlásáról, míg a nem pénzügyi mutatók tekintetében a fogyasztói preferenciákban bekövetkezett változásról számol be.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 13-19
DOI: 10.24387/CI.2022.2.3

A pandémia pénzügyi kultúrára gyakorolt hatásának vizsgálata a különböző generációk szemével

A pénzügyi kultúra és tudatosság fogalma és fontossága a 2008-as válság után került a figyelem középpontjába, egyértelművé vált, hogy stabil pénzügyi háttértudás nélkül felelős döntést hozni. A digitalizáció és a pandémia azonban új kihívásokat támasztott a pénzügyi tudatossággal szemben. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, hogyan látják ezen hatásokat a különböző generációkba tartozó válaszadók.
X. ÉVF. 2022. 2. SZÁM 8-12
DOI: 10.24387/CI.2022.2.2