Összes cikk

A tanulmány célja egy rendkívül szerteágazó és átfogó témakörben megvizsgálni, mikor érdemes egy vállalkozást fejleszteni. A piacok megszerzése, megtartása és tartós versenyelőny megszerzése a főbb célok, amelyeket egy piaci szereplőnek szem előtt kell tartania. Kutatásomban az ideális fejlesztési stratégiát próbálom meghatározni, amely iránymutatás lehet számos vállalkozásnak. A vállalkozásokra úgy tekintünk, akik a profitmaximalizálás elérése érdekében teszik meg a lépéseiket: ez lehet költségcsökkentés – költségminimalizáló stratégia, vagy a termékük, szolgáltatásuk egyedivé tétele, amellyel magasabb áron értékesíthetnek. A fejlesztések mindkét esetben elengedhetetlenek, azonban a befektetések megtérülését is figyelembe kell venni. Az alkalmazott kutatási módszer a tanulmány elkészítésénél legfőképp a szakirodalmi áttekintés, és annak rendszerezése. Megközelítésemben arra tettem kísérletet, hogy a jelenleg évek óta tartó bizonytalanság ellenére olyan modellt készítsek, amely segítségére lehet a fejlődni kívánó vállalkozások számára. A kutatási eredmény egy gyakorlatorientált modell, ha úgy tetszik egy itiner, amely alapján eldönthető a fejlesztést érdemes-e elkezdeni a rendelkezésre álló adatok alapján, vagy sem. A téma mindig is aktuális volt és lesz. A források tanulmányozása szerint azonban ilyen formában a téma még nem volt feldolgozva, amely létjogosultságot jelen kutatásunknak.
XI. ÉVF. 2023. 1. SZÁM 23-26
DOI: 10.24387/CI.2023.1.4

A digitalizáció hatása egyértelműen megfigyelhető a mindennapjainkban, körülvesz minket. Az ügyfelek már szinte minden céggel, állami szervezettel tudnak kommunikálni, szolgáltatásokat tudnak igénybe venni digitális csatornákon keresztül. Ez igaz a cégek közti kapcsolattarásra és együttműködésre is. Ennek következménye, hogy valamilyen szinten változtak az egyes cégek belső folyamatai és átestek valamilyen szintű, minőségű digitális transzformáción. A kérdés, hogy ez az átalakulás hogyan érinti a controlling területet, ennek hatására történnek-e változások, változtatások, illetve az ilyen típusú transzformációk a jövőben befolyásolni fogják-e a controllinggal szembeni elvárásokat, módosítani fogják-e a mindennapi gyakorlatot. Jelen kutatás nem átfogó, reprezentatív jellegű viszont figyelemfelkeltő jelleggel bemutatja a várható kihívásokat.
XI. ÉVF. 2023. 1. SZÁM 13-22
DOI: 10.24387/CI.2023.1.3

A vállalkozások gazdasági helyzetére vonatkozó információkat a számviteli beszámolók tartalmazzák. Függetlenül attól, hogy IFRS, US GAAP, vagy az adott nemzeti beszámolók alapján készülnek a kimutatások, valamennyien egységesek abból a szempontból, hogy a vállalkozások vagyoni helyzetéről, eredményességéről tájékozódhatunk. A gazdasági adatok mellett, ma már a környezeti fenntarthatóság is előtérbe kerül. A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumok meghatározásával nyomon követhetővé válik, hogy a vállalkozás tevékenységei milyen módon és mértékben kapcsolódnak a fenntarthatósági célokhoz. Mindez versenyképességi szempontból is meghatározó lehet, ugyanis várható, hogy a jövőben már nem csak „tisztán” gazdasági szempontok alapján mérlegel a piac. A gazdasági tényezők mellett a környezeti, társadalmi hatások ismertetése is elengedhetetlenné válik (Deegan-Blomquist, 2006, Bollas-Araya et.al., 2018,). A hárompilléres modellben való gondolkodás létjogosultságát támasztja alá, hogy a nem pénzügyi nagyvállalatoknak 2023. január 1-jétől közzé kell tenniük – az előző éves beszámolási időszakra, vagyis a közzététel időpontját megelőző naptári évre vonatkozóan –, hogy gazdasági tevékenységeik mely környezeti célkitűzéshez járultak hozzá jelentős mértékben. Ennek keretében ismertetniük kell a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos teljesítménymutatókat, és az azokhoz kapcsolódó információkat. A kulcsteljesítménymutatók – Key Performance Indicators (KPI-ok) – az árbevételre, a tőkekiadásokra, a működési költségekre és azok arányára vonatkozik (2020/852 EU Rendelet (22); 2021/2178 EU Rendelet).
XI. ÉVF. 2023. 1. SZÁM 8-12
DOI: 10.24387/CI.2023.1.2

Napjainkban digitalizáció hatása sokrétű és holisztikus, amely a gazdaság minden szereplőjére iparágtól és cégmérettől függetlenül hatást gyakorol. Az adat egyfajta új egyedi erőforrássá vált, amely nagyban tudja javítani a szervezetek eredményességét és alapját tudja képezni egy modern adat vezérelt üzletnek, és üzleti modellnek is. A tervezés, terv ellenőrzés, vezetői információszolgáltatás, döntéselőkészítés és teljesítmény mérés minősége és lehetőségei eddig is jelentős befolyással bírtak a controlling működését tekintve. A rendelkezésre álló adatok teljessége és hatékony feldolgozása a legújabb contorlling rendszerek és információs szoftverek alapvető elemét képezik. Az elmúlt években végbemenő adatvagyon gazdálkodási és informatikai fejlesztések, valamint az adattárház és Big Data rendszerek és a rájuk épülő adatfelhasználási megoldások fejlődése új lehetőségeket nyitottak meg a controlling munka számára. Jelen cikk az adatvagyon gazdálkodás és a controlling tevékenység kapcsolatát vizsgálja.
XI. ÉVF. 2023. 1. SZÁM 2-7
DOI: 10.24387/CI.2022.4.1